Magyar Mezőgazdaság, 1962. január-július (17. évfolyam, 1-28. szám)

1962-06-20 / 25. szám

Most viszont állványokon szárítjuk a lu­­cernaszénát és az idei első kaszálásból is igen jó minőségű szénát sikerült betaka­rítanunk, ami nagyon sokat jelent az ita­tásos módon nevelt borjak takarmányozá­sánál. Gondoskodunk arról is, hogy a bor­jak friss, tiszta ivóvizet is­­ kapjanak, főleg attól az időtől kezdve, amikortól az itatott tej mennyiségét csökkentjük. Gondozás — tisztaság A lelkiismeretes gondozói munkának és az ebből fakadó tisztaságnak szintén nagy jelentősége van a borjak felnevelésénél. A mi gondozóink, mióta az itatásos borjú­nevelést bevezettük szövetkezetünkben — tehát már harmadik éve — ugyanezen a munkahelyen dolgoznak. Ez nagyon fon­tos dolog. Sok helyen tapasztalható ugyan­is, hogy panaszkodnak a borjú­gondozók munkájára, nincsenek megelégedve velük — leváltják őket. Az új gondozóval ismét türelmetlenek — az is elődje sorsára jut. Ez helytelen eljárás. Türelemmel kell len­ni a tsz szakvezetőinek a borjúgondozók iránt. Minden segítséget meg kell adni szá­mukra, hogy mihamarabb megtanulják a gyakorlatban komoly, felelősségteljes mun­kájukat. Természetesen az is helytelen eljárás, ha teljesen hozzá nem értő emberrel akar­ják elkezdeni a szövetkezetben az itatá­sos borjúnevelést azzal a jelszóval, hogy 4. majd beletanul. Az ilyen eljárás sikerte­­lenségre van kárhoztatva és így aláássuk ennek a kitűnő felnevelési módszernek a sikerét. Előre meg kell ismertetni az erre kiszemelt személyeket ennek a munkának alapfogásaival és azután majd a munka során a gondozó minden lépését figyelni, segíteni kell. Véleményünk szerint az alapfogások elsajátításához nagyon sok se­gítséget nyújthatnak éppen azok a bemu­tató üzemek, ahol az itatásos borjúnevelés jól megy. Az itt tartott csoportos bemuta­tók vagy egy-egy­­ kezdő itatásos borjú­­nevelő gondozók segítése ezen üzemek ré­széről nagyon hasznos lehetne. A mi gondozóinknak a már ismertetett takarmányozási eljárás megvalósítása mel­lett igen nagy szerepük van a tisztasági rendszabályok betartásában is. Az épület, valamint a kis borjak rekeszeinek gondos rendbentartása, meszelése mellett nagyon fontos feladatuk az itatóedények tisztítá­sa is. Szinte minden jó eredményt tönkre lehet tenni azzal, ha például olyan edény­ből itatjuk a borjakat, amelyben gondat­lan tisztogatás következményeként erjedt tejmaradék van. Hinnék elkerülése érdeké­ben gondozóink közvetlen az itatás után előbb hideg vízzel kiöblítik, majd forró szódás vízzel kisikálják és az azt követő hideg vízöblítés után kiteszik száradni az itatóedényeket. * Az elmondott fontosabb tényezők betar­­tásának,­­gondozóink lelkiismeretes munkájának köszönhetjük eddigi eredmé­nyeinket, azt, hogy mióta itatásos mód­szerrel neveljük borjainkat, egyetlen el­hullásunk sem volt és a 20 hetes felneve­lési időszak alatt az átlagos napi súlygya­rapodás 800—900 gramm volt. Pápai János és Kovács László elnök főagronómus takácsi Petőfi Tsz (bemutatóüzem) (Ferenczy felvételei) Jó étvággyal fogyasztják a szénát az állatok A borjak számára jómínőségű lucernaszénát kell készíteni. Ez a követelmény nagyszerűen meg­valósítható az állványos szénaszárítással A föccstej elszopása­­ után ezekbe a kis­­ rekeszekbe kerülnek a borjak Vilmos A naponta fo­ga osztott Az összesen fogyasztott tel­es - (fölözött te­ljes- 1 fölözött táj mennyisé­g liter­ben ) hét b focs tejen kivütt 8-56-3-0.8 2 772 26 5-6.6 U -----JZ-------56 7 -------5-------6 18 al 8-9.2 8 28 142 W-43.­в -227 tli - i 6-6 -IZ7 ff - fe.— k — 56 49-20-2 -28 1 -20 hét­-306 r föc.stei___ G 90 A borjak kora hetekben

Next