Magyar Mezőgazdaság, 1971. július-október (26. évfolyam, 27-40. szám)
20. sz. 1971. V. 19. TARTALOM Oldal A nőivarú szarvasmarhaforgalmazás I. n. évi eredményeiről................ 23 Zöldség- és gyümölcsszárítmány-termelésünk helyzete és lehetőségei. . 25 Növényvédelmi előrejelzés 27 Engedélyezett új növényvédő szerek.................. 28 Tudományos Tanácsadó: A tőgygyulladások elleni védekezés és a környezeti tényezők................. 29-32 Új jogszabályok . . . . 34 Válaszolunk ............. 35 A fogyasztói árak és a felhozatal alakulása a piacokon ..................... 36 NSz 02 50 WP szisztemikus gombaölőszer Szőlő, gyümölcsösök, zöldségfélék, dísznövények és szántóföldi kultúrák gomba betegségei ellen új korszerű, szisztemikus hatású inszekticid gyártását kezdte meg a CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára. Az NSz—02 50 WP jelzésű gombaölő szer 50% benomyl hatóanyagot tartalmazó, méregjelzés nélküli készítmény, amely felhasználható: — alma- és körtevarasodás, almafalisztharmat és alma raktározási betegségei ellen; — szőlőlisztharmat, valamint szőlő- és szamóca szürkerothadás ellen; — gabonalisztharmat és répa cerkospóra ellen; — zöldségfélék (elsősorban uborka) lisztharmata ellen; — dísznövények lisztharmata, fuzáriumos, botrytises, penicilliumos betegségei ellen. Az NSz—02 50 WP inszekticidből kisebb mennyiségben 10 kg-os, 1 kg-os és 0,5 kg-os műanyag flakonokban az első szállítmányok beérkeztek az AGROTRÖSZT Pest, Baranya és Szabolcs megyei AGROKER Vállalataihoz. Sz. A. A következő számunk tartalmából: A mezőgazdasági üzemek villám védelme INFORMÁCIÓK A nőivarú szarvasmarha-forgalmazás első negyedévi eredményeiről Az élelmiszer-gazdaság 1975. évi célkitűzésein belül a szarvasmarhatartási ágazat jelentős részarányt képvisel. Számítások szerint a tervidőszakban az összállomány 90 ezer db-bal, a tehénállomány pedig 70 ezer db-bal növekszik. A vágómarhatermelésben a növekedés előirányzata 11%-os, a tejtermelésben 20%-os. A feladatok sikeres megoldása az állatállomány számbeli és minőségi fejlődését tételezi fel. Az állománytőke növekedésének és az árutermelés növelésének komplex feladatában meghatározó szerepe van a tenyész- és vágóállat-forgalmazásnak. Már 1971-ben ezen a területen fokozott erőfeszítésekre van szükség. Az állomány alakulása A KSH márciusi állatszámlálási adatai szerint az állatállomány a bázis szinthez és az 1970. december 31-i összeíráshoz képest is csökkent. A mezőgazdasági nagyüzemekben az I. negyedév végén 1,6 ° C-kal kevesebb az össz-szarvasmarha-állomány, mint a megelőző év azonos időpontjában. A tehénállomány alakulásában is csökkenés tapasztalható. Mértéke az állami gazdaságokban 3,5%-os, a tanácsi szektorban pedig 1,1%-os. A háztáji és egyéni gazdaságok tehénállománya 1971. március 31-én a tavalyi év végi állományhoz képest 17 ezer db-bal kevesebb (1. sz. táblázat). A nőivarú vágómarha-forgalomról ismert az a pozitív korreláció, amely az állatállomány alakulása és a selejtezések mértéke között fennáll. Az I. negyedévi tényleges forgalom és a felvásárolt vágómarha mennyiségi mozgásának összehasonlítása a tavalyi azonos időszakkal és a márciusi állatállománnyal a következő összefüggéseket mutatja (2. sz. táblázat). Abból kiindulva, hogy a hímivar részaránya a tavalyi 54,2%-ról 1971. I. negyedévében 53,8%-ra alakult a tehén- és üszőkivágások volumene számottevően megemelkedett. Ez a körülmény közvetlenül is éreztette hatását az idei év márciusi állatszámainak alakulásában. Az a rendelkezés, amely 1971. január 1-től a nőivarú állatok forgalmazását szabaddá tette, és végső soron csak a vágóüsző tekintetében ír elő kötöttségeket, a nőivarú állatfelkínálásoknál termelési szektoronként eltérő pozíciót alakított ki. A tavalyi kötöttségek miatt ugyanis a háztáji és egyéb gazdaságok selejt teheneinek, üszőinek, értékesítési lehetőségei inkább korlátozottak voltak, mint a nagyüzemeké, mert a rendelkezésre álló keretekből elsősorban a nagyüzemek igényeit kellet kielégíteni. A háztáji és az egyéb gazdaságok csak vágóra alkalmas egyedeinek egy része 1970-ben nem kerülhetett értékesítésre. A szabadforgalom következtében ezek a gazdaságok ebben az évben a tenyésztésre alkalmatlan, kiöregedett egyedeket értékesíteni kívánják. Az I. negyedévi felvásárlásban és szerződéskötésekben a fokozottabb értékesítési tendencia számokkal is egyértelműen alátámasztható. Már a felvásárlásban bemutatott növekedés mellett a szerződéskötések alakulása Me. : 1000 db 1. táblázat Időpont Országosan Nagyüzemek Kisüzemek Szarvasmarha 1970. III. 31. 1933 1211 722 1970. XIX. 31. 1911 1173 738 1971. III. 31. 1916 1192 724 1971. márc. 31. 1970. III. 31. %-ában 99,1 98,4 100,3 1970. XII. 31. 100,3 101,6 98,1 Me. : db 2. sz. táblázat Megnevezés 1070. III. 31. 1071. III. 31.% Összes felvásárlás 134 406146 976 109,4 Ebből: állami gazd. 19 001 18 449 94,1 tsz-ek 91 562 90 453 105,3 egyéb gazd. 23 243 32 074 138,0 Kivágás az össz-állomány % -ában Megnevezés 1070. Hl. 31. 1071. III. 31. Összesen 6,94 7,67 Ebből: állami gazd. 8,56 8,35 tsz-ek 9,32 9,93 egyéb gazd. 3,22 4,43 31