Magyar Mezőgazdaság, 1971. július-október (26. évfolyam, 27-40. szám)

20. sz. 1971. V. 19. TARTALOM Oldal A nőivarú szarvasmarha­forgalmazás I. n. évi eredményeiről................ 23 Zöldség- és gyümölcsszá­­rítmány-term­elésünk helyzete és lehetőségei. . 25 Növényvédelmi előrejelzés 27 Engedélyezett új növény­védő szerek.................. 28 Tudományos Tanácsadó: A tőgygyulladások elleni védekezés és a környezeti tényezők................. 29­-32 Új jogszabályok . . . . 34 Válaszolunk ............. 35 A fogyasztói árak és a fel­hozatal alakulása a pia­cokon ..................... 36 NSz 02 50 WP szisztemikus gombaölőszer Szőlő, gyümölcsösök, zöldségfélék, dísznövények és szántóföldi kultúrák gomba betegségei ellen új korszerű, szisztemikus hatású inszekticid gyár­tását kezdte meg a CHINOIN Gyógy­szer és Vegyészeti Termékek Gyára. Az NSz—02 50 WP jelzésű gomba­ölő szer 50% benomyl hatóanyagot tartalmazó, méregjelzés nélküli ké­szítmény, amely felhasználható: — alma- és körtevarasodás, alma­­falisztharmat és alma raktáro­zási betegségei ellen; — szőlőlisztharmat, valamint szőlő- és szamóca szürkerothadás el­len; — gabonalisztharmat és répa cer­­kospóra ellen; — zöldségfélék (elsősorban ubor­ka) lisztharmata ellen; — dísznövények lisztharmata, fu­­záriumos, botrytises, penicilliu­­mos betegségei ellen. Az NSz—02 50 WP inszekticidből kisebb mennyiségben 10 kg-os, 1 kg-os és 0,5 kg-os műanyag flakonokban az első szállítmányok beérkeztek az AGROTRÖSZT Pest, Baranya és Sza­bolcs megyei AGROKER Vállalatai­hoz. Sz. A. A következő számunk tartalmából: A mezőgazdasági üzemek villám védelme INFORMÁCIÓK A nőivarú szarvasmarha-forgalmazás első negyedévi eredményeiről Az élelmiszer-gazdaság 1975. évi célkitűzésein belül a szarvasmarha­tartási ágazat jelentős részarányt képvisel. Számítások szerint a terv­időszakban az összállomány 90 ezer db-bal, a tehénállomány pedig 70 ezer db-bal növekszik. A vágómarha­­termelésben a növekedés előirányza­ta 11%-os, a tejtermelésben 20%-os. A feladatok sikeres megoldása az állatállomány számbeli és minőségi fejlődését tételezi fel. Az állomány­­tőke növekedésének és az áruterme­lés növelésének komplex feladatában meghatározó szerepe van a tenyész- és vágóállat-forgalmazásnak. Már 1971-ben ezen a területen fokozott erőfeszítésekre van szükség. Az állomány alakulása A KSH márciusi állatszámlálási adatai szerint az állatállomány a bá­zis szinthez és az 1970. december 31-i összeíráshoz képest is csökkent. A mezőgazdasági nagyüzemekben az I. negyedév végén 1,6 °­ C-kal kevesebb az össz-szarvasmarha-állomány, mint a megelőző év azonos időpontjában. A tehénállomány alakulásában is csökkenés tapasztalható. Mértéke az állami gazdaságokban 3,5%-os, a ta­nácsi szektorban pedig 1,1%-os. A háztáji és egyéni gazdaságok tehén­­állománya 1971. március 31-én a ta­valyi év végi állományhoz képest 17 ezer db-bal kevesebb (1. sz. táblázat). A nőivarú vágómarha-forgalomról ismert az a pozitív korreláció, amely az állatállomány alakulása és a selejtezések mértéke között fenn­áll. Az I. negyedévi tényleges forga­lom és a felvásárolt vágómarha mennyiségi mozgásának összehason­lítása a tavalyi azonos időszakkal és a márciusi állatállománnyal a követ­kező összefüggéseket mutatja (2. sz. táblázat). Abból kiindulva, hogy a hímivar részaránya a tavalyi 54,2%-ról 1971. I. negyedévében 53,8%-ra alakult a tehén- és üszőkivágások volumene számottevően megemelkedett. Ez a körülmény közvetlenül is éreztette hatását az idei év márciusi állatszá­mainak alakulásában. Az a rendelkezés, amely 1971. ja­nuár 1-től a nőivarú állatok forgal­mazását szabaddá tette, és végső so­ron csak a vágóüsző tekintetében ír elő kötöttségeket, a nőivarú állatfel­kínálásoknál termelési szektoronként eltérő pozíciót alakított ki. A tavalyi kötöttségek miatt ugyanis a háztáji és egyéb gazdaságok selejt teheneinek, üszőinek, értékesítési le­hetőségei inkább korlátozottak vol­tak, mint a nagyüzemeké, mert a rendelkezésre álló keretekből első­sorban a nagyüzemek igényeit kel­let kielégíteni. A háztáji és az egyéb gazdaságok csak vágóra alkalmas egyedeinek egy része 1970-ben nem kerülhetett értékesítésre. A szabad­­forgalom következtében ezek a gaz­daságok ebben az évben a tenyész­tésre alkalmatlan, kiöregedett egye­­deket értékesíteni kívánják. Az I. negyedévi felvásárlásban és szerződéskötésekben a fokozottabb értékesítési tendencia számokkal is egyértelműen alátámasztható. Már a felvásárlásban bemutatott növekedés mellett a szerződéskötések alakulása Me. : 1000 db 1. táblázat Időpont Orszá­gosan Nagy­üzemek Kis­üzemek Szarvasmarha 1970. III. 31. 1933 1211 722 1970. XIX. 31. 1911 1173 738 1971. III. 31. 1916 1192 724 1971. márc. 31. 1970. III. 31. %-ában 99,1 98,4 100,3 1970. XII. 31. 100,3 101,6 98,1 Me. : db 2. sz. táblázat Megnevezés 1070. III. 31. 1071. III. 31.% Összes felvá­sárlás 134 406146 976 109,4 Ebből: állami gazd. 19 001 18 449 94,1 tsz-ek 91 562 90 453 105,3 egyéb gazd. 23 243 32 074 138,0 Kivágás az össz-állomány % -á­ban Megnevezés 1070. Hl. 31. 1071. III. 31. Összesen 6,94 7,67 Ebből: állami gazd. 8,56 8,35 tsz-ek 9,32 9,93 egyéb gazd. 3,22 4,43 31

Next