Magyar Mezőgazdaság, 1984. január-július (39. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-28 / 13. szám
A munkajogi tárgyú panaszok háttere A különböző munkajogi rendelkezések alkalmazása során a munkáltató és a dolgozó között érdekellentét merülhet fel. A munkaügyi tevékenység hatékonyságának egyik fokmérője: a munkajogi tárgyú panaszok számának alakulása. Minél kevesebb esetben léinek a dolgozók a foglalkoztatásukat érintő intézkedés ellen panasszal, annál eredményesebb az adott munkáltatónál működő munkaügyi apparátus tevékenysége. A dolgozó a sérelmesnek tartott intézkedés ellen a munkaügyi vitákat eldöntő szervekhez fordulhat. Az e szervek által elbírált ügyekkel kapcsolatos tapasztalatok ismertetése nem képezi a jelen cikk tárgyát. A dolgozók gyakran nem veszik igénybe a jogorvoslati lehetőségeket, hanem panaszukkal közvetlenül az irányító, felügyeleti szervhez fordulnak. Az alábbiakban csak az ilyen panaszokból leszűrhető tapasztalatokkal foglalkozom, különös tekintettel a kiváltó okokra és csökkentésük lehetőségére. A leggyakoribb viták A munkajogi előírások alkalmazásával kapcsolatban a munkáltató és a dolgozó között felmerült viták az alábbi három csoportba sorolhatók. 1. Legtöbb a bérezéssel, a besorolással, a kiegészítő díjazási formákkal (pl. bérpótlékok, év végi részesedés, prémium) és a béren kívüli jutatásokkal (pl. munkaruha, munkásszállítás) összefüggő panasz. A dolgozók az anyagi helyzetüket érintő, vélt vagy valós sérelmeik orvoslása céljából gyakran fordulnak a felügyeleti szervhez. 2. Ennél kevesebb a dolgozók foglalkoztatását sérelmező panaszok száma. A rugalmas munkaerőgazdálkodás érdekében gyakran kerül sor munkahelyen belüli áthelyezésre, munkakörön vagy munkahelyen kívüli munka, illetve túlmunka elrendelésére, a munkaidőbeosztás módosítására vagy egyéb intézkedésre. A dolgozók a felsorolt esetekben a korábbihoz képest hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. Ez akkor is bekövetkezhet, ha az intézkedés egyébként jogszerű volt. 3. Az utóbbi időben emelkedett a különböző rendhagyó jogviszonyok keretében foglalkoztatott dolgozók panaszainak száma. A tapasztalatok szerint az általánostól eltérő rendelkezések alkalmazása különösen a bedolgozók, a részmunkaidőben és a nyugdíj mellett foglalkoztatottak, valamint főálláson kívül munkát végzők esetében okoz gondot. A panaszosok többségét a termelőszövetkezetek foglalkoztatják, körön belül különösen az önálló telephelyű egységek, a szövetkezet központjától elkülönült részlegek, ágazatok alkalmazottaitól érkező panaszok száma magas. Ez elsősorban a főváros területén működő egységekre jellemző. Ezen kívül viszonylag sok panasz érkezik a gazdasági társaságok, illetve társulások dolgozóitól is. A panaszok gyakoriságát tekintve a munkáltatók másik csoportjába az állami gazdaságok sorolhatók. A kizárólag munkaviszonyban álló dolgozókat foglalkoztató állami gazdaságoknak a termelőszövetkezetekéhez képest kötöttebb szervezeti keretei, a központi munkaügyi apparátus ellenőrző szerepének erősödése évek óta a panaszok számának fokozatos csökkenése irányában hatnak. Elenyészően kevés a vállalatok és a költségvetési szervek dolgozóitól érkező panaszok száma. A panaszokat előidéző okok A panaszok számának alakulását döntően az adott munkáltatónál folyó munkaügyi tevékenység színvonala befolyásolja. A különböző rendelkezések közötti eligazodás a munkaügyi apparátus felkészültségét, hozzáértését igényli. Ebből a szempontból vegyes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Nem elegendő a vonatkozó munkajogi előírások egyszeri elsajátítása; a jogszabályok meglehetősen gyakori módosításait és kiegészítéseit is figyelemmel kell kísérni. Gyakran azért keletkezik munkaügyi vita, mert az egyébként a jogszabálynak megfelelő intézkedés indokait, annak szükségességét nem, magyarázzák meg kellően a dolgozónak. Helyes gyakorlatot követnek azok a munkáltatók, amelyek a bérezéssel, a munkavégzéssel vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatos intézkedéseiket — a kötelező eseteken kívül is — írásban hozzák a dolgozók tudomására, azokat röviden megindokolják és hivatkoznak a konkrét jogszabályra is. A munkáltatók gazdasági érdeke és a tételes munkajogi szabályok között esetenként felmerülő ellentét néha a rendelkezések figyelmen kívül hagyásához, vagy sajátos, egyéni értelmezéséhez vezet. A kötelező előírásoktól nem lehet eltérni, ezt még a termelési-gazdálkodási célkitűzések sem indokolhatják. Az ún. keretrendelkezések megfelelő tartalommal való kitöltése viszont munkáltatói feladat! A panaszt előidéző okok másik csoportja a dolgozó személyével függ össze. Jellemző az a szemlélet, hogy a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést legeredményesebben az irányító-felügyeleti szerv orvosolhatja. Holott tekintettel arra, hogy az esetek túlnyomó többségében egyéni jogvitás ügyről van szó, az előbb említett szerveknek intézkedésre általában nincs lehetőségük. Ilyenkor legfeljebb tájékoztatásra, felvilágosításra, vagy a beadvány illetékes szervhez történő továbbítására szorítkozhat. A panaszügyekben történő érdemi állásfoglalást sokszor megnehezíti, hogy egyrészt a panaszok gyakran hiányosak, a pontos tényállás megállapításához szükséges adatokat nem tartalmazzák, másrészt egyoldalú beállítottságuknál fogva a munkáltató álláspontjának megismerésére alkalmatlanok. A panasznak a felügyeleti szerv részére történő megküldése következtében sokszor a panaszos kerül hátrányos helyzetbe. Ennek oka az, hogy esetleg elmulasztja a munkaügyi vitát megindító kérelem benyújtására vonatkozó határidőt, amely egyes ügycsoportokban csak 15 nap és később mulasztását igazolással már nehezen mentheti ki. Az előbbiek miatt a döntőbizottság hatáskörébe tartozó panaszok elintézésének idejét általában meghosszabbítja, vagy az érdemi döntés lehetőségét kizárja, ha a dolgozó kérelmével más szervet keres meg. A megelőzés A munkaügyi panaszok legeredményesebben a jogszabályoknak megfelelő munkaügyi ügyintézés révén előzhetők meg. Az egyes rendelkezések betartásán kívül fontos tényező még a különböző intézkedések gondos előkészítése, a dolgozókkal való bánásmód és a végrehajtás során felvetődő problémák tisztázása, az érdekellentétek feloldása is. A gyakorlat bizonyítja, hogy a dolgozó és a munkáltató között keletkező viták egy része — az intézkedés indokainak közlésével vagy a jogsegélyszolgálat tevékenységének eredményeképpen — helyben és békésen rendezhető. A lehetőségek adottak arra, hogy ez a részarány a jövőben még kedvezőbb képet mutasson. Ennek érdekében viszont a panaszt elsősorban a munkáltatónál kell előterjeszteni. Nyilvánvalóan nem vezethet eredményre az, ha a munkajogi vita elbírálását a dolgozó — különböző megfontolásoktól vezettetve — az erre nem illetékes szervektől kéri, ugyanakkor a munkáltatónak a konkrét ügyről esetleg még tudomása sincs. A munkajogi tárgyú panaszok számának csökkentése a munkahelyi közérzet javításának egyik feltétele! Ehhez elsősorban az érintett felek kölcsönös együttműködésére és a viták helyi rendezésének elősegítése érdekében, bizonyos szemléletváltozásra is szükség van a dolgozók körében. Dr. Jaczkovits László MÉM Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály 26 Mezőgazdasági szakoktatási múzeum A XIX. század első évtizedében Festetics György által Keszthelyen épített majorsági épületek folyamatosan a magyar mezőgazdaság történetét bemutató múzeummá alakulnak át. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem 1797-ben alapított elődjéről, a Georgikonról elnevezett majormúzeum utolsó, egykor tanügyi épületként használt létesítménye is felszabadult. Helyreállítása után ebben az épületben kapnak helyet a magyar mezőgazdasági szakoktatás relikviái, az agrár-felsőoktatás történetét, eredményeit bemutató állandó kiállítás. A hajdani tanügyi épület egyik része visszanyeri régi funkcióját is: az egyetem kezelésében működő felsőoktatási továbbképzőbázist alakítanak ki, tantermekkel és megfelelő szálláshelyekkel. A már korábban helyreállított patinás melléképületben a régi majorsági gazdálkodás valaha korszerű, ma muzeális értékű eszközei láthatók. Ott van közöttük a gőzeke, az eredeti szerszámokkal berendezett kovács- és bognárműhely, és az a viharágyú is, amely a szőlőmunkásokat és a halászokat figyelmeztette a közelgő balatoni viharra. (MTI) A Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti pályázata A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a hazai mező- és erdőgazdaság, a természetvédelem és az élelmiszeripar témakörében nyilvános pályázatot hirdet képzőművészeti alkotásokra. A pályázatra a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a Fiatal Képzőművészek és a Fiatal Iparművészek Stúdiójának tagjai küldhetik be alkotásaikat. Pályázni lehet az 1980 után készült festménnyel, grafikával, szoborral, domborművel, kisplasztikával, érem- és ötvösmunkával, textillel és gobelinnel. A zsűri a 25 ezer forintos fődíjon kívül két első, két második és két harmadik díjat ítél majd oda. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a pályázat anyagából a jövő év augusztusában kiállítást rendez. A pályamunkákat 1985. január 17-ig kell beküldeni a múzeumba. Budapest XIV., Városliget, Vajdahunyad vára címre.