Magyar Mezőgazdaság, 1987. január-június (42. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-22 / 16. szám
Az őszi búza gyomirtásában posztemergens herbicidek mellett az a utóbbi időben több preemergens gyomirtó szer is forgalomba került. Mivel kelés előtti időpontban és korai stádiumban a várható gyomfertőzés mértéke és szükségessége nehezen becsülhető meg, ezért anyag- és energiatakarékossági okokból a gyomirtó szer fejlesztésének fő iránya a posztemergens kezelésre alkalmas termékek előállítása marad. A gazdasági szempontok takarékosságot, a növényvédőszer-felhasználás csökkentését követelik meg, egyúttal egybeesnek a környezetvédelem céljaival is, mivel az anyagtakarékos, hatékonyságot növelő eljárások a környezetet kisebb mértékben terhelik. A művelőutas termesztéstechnológia elterjesztése pedig lehetőséget nyújt a gyomirtás szükség szerinti, optimális időben történő elvégzésére is. A hagyományos kezelések hátrányait kiküszöbölve és a hormonbázisú herbicidekkel szemben rezisztens gyomflóra kialakulása miatt, a búza termésére döntő fiatalkori gyomkonkurencia kikapcsolása eredményezte az ősszel is biztonságosan alkalmazható gyomirtó szerek használatának terjedését. A költségesebb kezelésekkel szemben üzemeinkben az őszi búza termőterület jelentős részén fenoxisav-származékokat alkalmaznak a szántóföldi gyomok elleni védekezésben. Az elmúlt években a hagyományos időszakban alkalmazható készítmények köre is bővült. A herbicidekkel szembeni tolerancia az új fajták minősítésénél alapvetően fontos kritérium. Bár a kinemesített búzafajták többsége megfelelő herbicid-toleranciával rendelkezik, mégis szükségesnek tartjuk a fajtaspecifitás vizsgálatát, mivel az eltérő kémiai hatóanyagú gyomirtó szerek kisebb-nagyobb stresszhatást válthatnak ki a nagy termőképességű, intenzív fajtáknál. Ugyanakkor gyakorlati szempontból az is fontos, hogy az őszi búza fajták a fajtaspecifitáson túlmenően sokkal érzékenyebben reagálnak az alkalmazástechnikában elkövetett hibákra. Az ősszel és a preemergensen használható herbicideket a búza fajták megfelelő agrotechnikai szabályok betartása esetén jobban tűrik, mint a hagyományos időben alkalmazható gyomirtó szereket. Az őszi búza hagyományos időben végzett, tavaszi posztemergens gyomirtásának időpontja egybeesik tavaszi vetésű kultúrnövényeink egyre szélesebb körben alkalmazott tavaszi presoding gyomirtási eljárásával, aminek következtében a védekezést nem az optimális időben hajtják végre üzemeink. Szántóföldi, 4 ismétléses gyomirtási kísérletünket a Debreceni Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési Tanszékének központi telepén állítottuk be mészlepedékes csernozjom talajon. A területen alapvetően az alábbi kétszikű gyomok fordultak elő: Matricaria modora (41%), Sinapis arvensis és Raphanus raphanistrum (32%), Galium aperine (18%), egyéb gyomnövények (Veronica, Fumaria, Cirsium stb. 9%). A fajták eltérő herbicid-érzékenységének megállapítására 3 eltérő genotípusú fajtát (Zagrepcsanka, Martonvásári 10, Gk Szemes), illetve 2 kezelési időpontot (bokrosodáskori és szárbainduláskori) szerepeltettünk kísérletünkben. Vizsgáltuk az egyes herbicidek gyomirtó és fitotoxikus hatását és az őszi búza fajták terméseredményeit. A táblázatban a 3 fajta átlagértékét adjuk meg, utalva azok szelektivitására. A táblázat adatait értékelve megállapíthatjuk, hogy a búzában használt gyomirtó szerek közül a legkiterjedtebben alkalmazott MCPA hatóanyagú készítményeket az őszi búza fajták igen nagyfokú szelektivitással tolerálták. A Hedonal WSC (40",, MCPA) vagy a Dikotex 40 ЕС (32% MCPA) jól alkalmazható a könnyen irtható gyomnövények, valamint az évelő apró szulák és a mezei acat ellen is. A hormonhatású készítmények bokrosodástól a szárbaindulás kezdetéig alkalmazhatók a leghosszabb időtartamban. Megkésett alkalmazásuk kísérleteink tanúsága szerint a legkevésbé károsítja a kultúrnövényt, kis mértékű termésdepressziót okoz. A hormonrezisztens gyomnövények ellen (Matricaria, Galium stb.) ellen a 2,4 D-hatóanyagú herbicidekkel együtt azonban hatástalan, ezért ekkor javasolható a magról kelő egyszikű és kétszikű gyomokat jól irtó isporoturon hatóanyagú készítményekkel (IP, FLO, Arelon 500 FW, Arelon 75 FW, Arelon 75 WP, mások vizsgálatai alapján azonban kisebbnagyobb mértékben károsíthatja az őszi búza fajtákat. Az ugyancsak a fenoxisav-származékok közé sorolható Mecoprop (Sys 67 Mprop) és a diklórpop hatóanyagú Sys 67 PROP és Sys 67 GEBIFAN a bokrosodáskor alkalmazva az MCPA-készítményeknél is jobb gyomirtó hatást adnak, mivel irtják az azzal szemben rezisztens kétszikű gyomnövényeket is (Matricaria, Galium, Fumaria, Anthemis, Bifora). A fenti herbicidek megkésett alkalmazása azonban a gyomirtó hatás csökkenéséhez, a fitotoxicitás növekedéséhez (pl. Zagrepcsanka) és terméscsökkenéshez vezet. A diklórpop és a bentazon kombinációját tartalmazó Basagran DP a búza bokrosodásakor kijuttatva igen jó gyomirtó hatást mutatott és megkésett alkalmazásakor sem okozott fejlődésbeli rendellenességet. Az MCPA-t tartalmazó kombinált szerek közül a Banvel M (MCPA + dicamba) és a Budamix WSC (MCPA -j diklórpol) alkalmazása azonban igen nagy körültekintést igényel. Ezek a készítmények igen jól irtják a búzában előforduló hormonhatású készítményekkel szemben ellenálló kétszikű gyomokat is. Vizsgálataink alapján a bokrosodás kezdetétől a bokrosodás végéig juttathatók ki, megkésett alkalmazásuk a fajták túlnyomó többségénél (kísérletünkben elsősorban a Zagrepcsankánál) jelentős termésveszteséggel járt együtt. Ha a permetezést megelőzően éjszakai fagyok voltak vagy a kezelést követő napokra fagyok várhatók, szintén ne permetezzünk a fitotoxicitás elkerülése érdekében (alkalmazásának minimális hőmérséklete 10— 12 ° C). A klórszulfuron hatóanyagtartalmú Glean 75 WP adta kísérletünkben a legnagyobb szelektivitást, a szárbaindulás elején kijuttatva sem károsította egyik általunk vizsgált őszi búza fajtát sem. A legkedvezőbb gyomirtó hatásra azonban abban az esetben számíthatunk ha a bokrosodás elején juttatjuk ki a készítményt. Tavaszi posztemergens kezeléskor 10—13 gramm hektáronkénti mennyiség javasolható az őszi búza permetezésére, a preemergens kezelés 15—20 gramm hektáronkénti dózisával szemben. Igen jól irtja a hormonhatású szerekkel szemben toleráns kétszikűeket és a veszélyes egyszikű gyomfajokat is. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a herbicid perzisztenciája miatt biztonsági okokból a Glean-nel kezelt területeken a következő évben szintén csak gabona vethető. A heterociklusos kémiai hatóanyagot tartalmazó Lontrel 300 (diklórpikolin-só) bokrosodás elején célszerű kijuttatni, mivel a szárbainduláskori permetezés a gyomirtó hatás csökkenésével és a kultúrnövényt károsító hatás növekedésével jár együtt. Hasonló jelenséget tapasztaltunk az Oxitryl megkésett alkalmazásakor is. Az általunk vizsgált herbicidek nem megfelelő alkalmazása esetén a legnagyobb termésdepressziót a Zagrepcsanka fajtánál tapasztaltuk, míg a Martonvásári 10 és Gk Szemes igen jó herbicid toleranciát mutatott. A Starane — amint a táblázat adatai is bizonyítják — időben igen széles sávban alkalmazható a bokrosodásig. Kísérleteink alapján javasoljuk, hogy mecoprop, diklórpop és kombinált hatóanyagú herbicidek használatakor üzemeink törekedjenek az engedélyokiratban feltüntetett szabályok betartása mellett bokrosodás időszakában a permetezések korábbi fejlődési stádiumban történő elvégzésére. Az MCPA-t tartalmazó készítmények, valamint a Glean 75 WP, Basagran DP megkésett alkalmazásuk esetén is igen nagyfokú szelektivitást mutatnak, gyomirtó hatásuk nem csökken és a legkisebb a termésdepresszió mértéke is. Dr. Pepó Pál — Dr. Pepó Péter Debreceni Agrártudományi Egyetem Növénytermesztéstani Tanszék HOGYAN LEHET EREDMÉNYESEBB? Hagyományos gyomirtás az őszi búzánál A terméeeredmény, afilolo rírUúe ы n Ьес [UNK]с [UNK]-haUU őszi búzaimil Debrecen. 1fíS5 — fiC> fajták físhiga) permete: termés kg/ha Kontroll0 0 62190 0 П2 1 •> Hedonal WSC 3,5 1,0 88,0 6408 1.« 86,5 «23 1 Sys 67 M PROP 4,0 1,8 03,6 6487 3,3 84,2 6093 Sys 67 PROP 4.0 1,4 00,4 6246 6,4 82,3 6054 Sys 67 G EBIFAN 3,0 2,5 92,5 «297 3,8 84,1 6156 Banvel M 3,0 4,2 95,0 «283 16,5 83,7 5950 Budamix WSC 5,0 3.4 95,2 «468 7.7 82,5 6036 Basagran I)P VI 1,3 96,3 «504 2,6 92,4 6229 Lontrel 300 0,5 2,4 92,8 6293 10,1 81,8 «015 Glean 75 WP + 10,00 96,5 «472 1,6 90,9 «342 Oxitryl 2 5,0 1,7 93,2 «425 12,4 •37,8 « 150 Starane 4.0 1,0 95.0 «417 1,3 92.4 «264 Kezelés 1 >ózis 1 ha 4 g/ha Bokrosodáskori permetezés fitotoxieitás herbicid termés hatása V, kg ha Szárbainduláskori fitotoxieitás herbicid hatás 6