Magyar Mezőgazdaság, 1988. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-06 / 1. szám
Tájékoztató a gazdaságilag elmaradott A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének programjáról tartott sajtótájékoztatót dr. Misi Sándor főosztályvezető a MÉM-ben. A program 1985-ben kezdődött, s a VII. ötéves tervidőszakban az Országos Tervhivatal a fejlesztések megvalósítására 3 milliárd forint területfejlesztési és szervezési alapot hozott létre, évekre és a hét megyére felbontva. Ebben a programban meghatározó az agrárágazat tevékenysége. A gazdaságilag elmaradott térségekben a VII. ötéves tervidőszakra a mezőgazdaság összes beruházása az élelmiszer-ipari tevékenységgel együtt 12,2 milliárd forint, és ehhez a területfejlesztési és szervezési alapból mintegy 1,5 milliárd forinttal számolhatnak. Az agrárágazati program összeállításánál figyelembe vették az üzemi (178 termelőszövetkezet és 10 állami gazdaság), valamint a megyei törekvéseket. Egy olyan kibontakozás elősegítése a cél, amely a mezőgazdasági tevékenységben a termelési szerkezet ésszerűsítésével a meglevő és a fejleszthető erőforrások célszerű felhasználásával, a veszteségmentes gazdálkodáson túl eredményt hozó tevékenységet teremt. A rendelkezésre álló, valamint a termelési szerkezet egyszerűsítésével felszabaduló munkaerő gazdaságos foglalkoztatásával a jövedelmező ipari és szolgáltató tevékenységek bővülnek majd, ne sokat, de fóti térségekről Megújuló szőlő és A szőlő és a bor kantátájának hangjai nyitották meg azt a szakmai napot, melyet a szőlő és bor nemzetközi éve magyarországi befejezéseként rendeztek. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem aulájában rendezett ünnepségre eljöttek mindazok, akik részt vettek a nemzetközi év hazai sikerében. A megjelenteket dr. Szabó Ferenc köszöntötte, aki a magyarországi rendezvények elnöke is volt. A nemzetközi évre szóló felhívása nem a legjobbkor jött. Beszűkültek a külpiacok, jelentős fagykár érte az ültetvényeket. A szakemberek tudták, hogy az eszközök, esetenként a felkészültség is hiányosak. Ugyanakkor szerte a világon nőtt az alkoholizmus elleni küzdelem. A bor lehet az egészség egyik forrása, de vissza is lehet élni vele. Kimutatható, hogy egyes országokban a borfogyasztás növekedésével csökkent az égetett szeszes italok iránti kereslet, csökkent az alkoholisták száma. A szőlőtermesztést is reális alapokra kell helyezni. Egy neves angol közgazdász már 1776-ban megmondta, hogy a szőlő jól védelmező növény, ezért többet telepítenek az indokoltnál. Ez napjaink problémája is. Ne a mennyiség, hanem a minőség, a tradíció legyen az első. A szőlő és bor nemzetközi éve alkalmából 130 rendezvényen 1300 előadás hangzott el a világ számos helyén, melyen közel 150 ezer szakember vett részt. Hazánkban a szőlészeken és borászokon kívül egészségügyi, vendéglátó-ipari, kereskedelmi szakemberek jutottak szóhoz. Történészek kutattak, régi hagyományok elevenedtek meg. S ami mindenhol elhangzott: a kulturált borfogyasztás még nem alkoholizmus. Történelmi hagyományaiért, a borágazat fejlesztéséért Róma, Párizs, Moszkva és Jeruzsálem mellett 16 magyar város is elnyerte a megtisztelő Szőlő és Bor városa címet. Ezt az évet végül is a vártnál jobb eredménnyel zárta a magyar szőlő- és borágazat. Ezt mutatja az 500 ezer tonna termés és a 3 millió hektoliter jó bor is. Az ültetvények helyreállítása folyamatos, elfogadható szintű. Azonban az eredmények nem takarhatják el a hibákat. A piacon megjelenő boraink minősége nem javult, és pótolni kell a szakmai hiányosságokat is. Ez mindenkitől nagyobb odafigyelést, több munkát kíván. V. S. Bemutatkozott a Szerencsi Csokoládégyár jól időzítve, az ünnepek előtt rendezte termékbemutatóját és kóstolóját az 1923-ban alapított Szerencsi Csokoládégyár. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban mintegy 120-féle cukorkát, csokoládét, desszertet láthattak az érdeklődők, sőt a legtöbbjét meg is kóstolhatták. Amint Kovács György igazgató a gyár bemutatása során elmondotta, kezdetben csak táblás csokoládét — az azóta is folyamatosan gyártott, híres 101-es keserűt —, valamint kakaóport gyártottak. Az alapítás évében mindössze 50 dolgozó 100 tonna terméket állított elő, ma viszont a Diósgyőri Édesipari Gyárral együtt húszezer tonna finomságot készítenek. Eddig azonban hosszú út vezetett, amelyet sikeres termékek jellemeznek. Ez utóbbiak közül megemlíthető a Boci csokoládé, amely az 1929-es termékskála-bővülést követően hamarosan világhírnévre tett szert, és a Gurmand desszert, amelynek neve szintén jól cseng az édesszájúak, és természetesen a szakemberek között is. Ugyancsak ismert szerencsi termékek a tejkaramellák, a különböző drazsék és a cicás kakaópor. A Szerencsi Csokoládégyár gyáregységeként kezdte meg működését a Diósgyőri Édesipari Gyár, ahol manapság a legtöbb csokoládéfigurát gyártják az országban. Innen kerül ki tehát a mikulások, a húsvéti nyuszik és a karácsonyfa-függelékek zöme, egyéb diósgyőri termékekkel együtt, mintegy 3000 tonna. Korunk igényeinek megfelelően a diabetikus készítmények fejlesztését is felkarolták, és 1983-tól az üzletekben megjelentek a diabetikus táblás csokoládék. A Szerencsi Csokoládégyár a lisztes áruk kivételével szinte minden édességet gyárt, és ezekből a csemegékből jut külföldre is. Az idei tőkés export értéke meghaladta a 2,5 millió dollárt, ám ezt jövőre szeretnék megduplázni. Nyugat-Európa legtöbb országába szállítanak, legnagyobb vásárló az NSZK és Ausztria, de felfutóban van az olasz export is. Az igazgató szerint jó az áruik fogadóképessége a távol-keleti és az észak-amerikai piacokon is. Az igényes édesipari termékek ugyanis jól eladhatók, ami miatt mégsem várható a lehetőségek jelentősebb kihasználása, az alapanyagáraknak tulajdonítható. Amíg a kilónkénti 21 forintos hazai cukorárnak a 7 forintos világpiaci árral kell versenyeznie, illetve a kakaó belső elszámoló ára jóval magasabb a nemzetközinél, a drágább termékek nehezen adhatók el a hatalmas kínálattal bíró tőkés országokban. A csokoládégyár rekonstrukció előtt áll, ez elsősorban technológiai, gépi fejlesztés lesz, de a raktárhálózatot is bővítik. A felújítást követően javul a tejcsokoládék minősége, bővül a termékskála, kilencféle új desszert jelenik meg üzleteinkben. Mint az élet minden területén, az édesiparban is megnőtt az érdeklődés a nosztalgiatermékek iránt. Szerencsen újra gyártják a parányi, de egykor rendkívül kedvelt Pikoló csokoládét, a már napjainkban is igen keresett Melódia szeletet, és hasonló fogadtatásra számítanak a cicás kakaópor piacra dobásától is. Továbbra is kedveltek az úgynevezett kézi desszertek, a Gurmand, a Souvenir, a Finom desszert és a szintén nosztalgiaterméknek tekinthető Arany desszert Kovács Györgytől érdeklődtünk a minőségi reklamációk iránt is. Az igazgató elmondotta, hogy kevés a kifogás áruik iránt, az is elsősorban forgalmazási, bolti okokra vezethetők vissza. Ugyanis a megfelelő, hűtött tárolótér hiánya miatt szürkülnek, színeződnek el a csokoládék, elsősorban a szezonális termékek. A rekonstrukció során a raktárhálózat is bővül, így ezek a kifogások még inkább háttérbe szorulnak. p. i. Desszertek, drazsék, csokoládék és cukorkák birodalma 7