Magyar Mezőgazdaság, 1988. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-06 / 1. szám

Tájékoztató a gazdaságilag elmaradott A gazdaságilag elmaradott térségek fejleszté­sének programjáról tartott sajtótájékoztatót dr. Mi­si Sándor főosztályvezető a MÉM-ben. A program 1985-ben kezdődött, s a VII. ötéves tervidőszakban az Országos Tervhivatal a fej­lesztések megvalósítására 3 milliárd forint terü­letfejlesztési és szervezési alapot hozott létre, évekre és a hét megyére felbontva. Ebben a programban meghatározó az agrárágazat tevé­kenysége. A gazdaságilag elmaradott térségekben a VII. ötéves tervidőszakra a mezőgazdaság összes be­ruházása az élelmiszer-ipari tevékenységgel együtt 12,2 milliárd forint, és ehhez a terület­­fejlesztési és szervezési alapból mintegy 1,5 mil­liárd forinttal számolhatnak. Az agrárágazati program összeállításánál fi­gyelembe vették az üzemi (178 termelőszövetke­zet és 10 állami gazdaság), valamint a megyei törekvéseket. Egy olyan kibontakozás elősegítése a cél, amely a mezőgazdasági tevékenységben a termelési szerkezet ésszerűsítésével a meglevő és a fejleszthető erőforrások célszerű felhasználásá­val, a veszteségmentes gazdálkodáson túl ered­ményt hozó tevékenységet teremt. A rendelkezés­re álló, valamint a termelési szerkezet egyszerű­sítésével felszabaduló munkaerő gazdaságos fog­lalkoztatásával a jövedelmező ipari és szolgáltató tevékenységek bővülnek majd, ne sokat, de fóti térségekről Megújuló szőlő­ és A szőlő és a bor kantátájának hangjai nyitot­ták meg azt a szakmai napot, melyet a szőlő és bor nemzetközi éve magyarországi befejezése­ként rendeztek. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem aulájában rendezett ünnepségre eljöt­tek mindazok, akik részt vettek a nemzetközi év hazai sikerében. A megjelenteket dr. Szabó Fe­renc köszöntötte, aki a magyarországi rendez­vények elnöke is volt. A nemzetközi évre szóló felhívása nem a leg­jobbkor jött. Beszűkültek a külpiacok, jelentős fagykár érte az ültetvényeket. A szakemberek tudták, hogy az eszközök, esetenként a felké­szültség is hiányosak. Ugyanakkor szerte a vilá­gon nőtt az alkoholizmus elleni küzdelem. A bor lehet az egészség egyik forrása, de vissza is lehet élni vele. Kimutatható, hogy egyes országokban a borfogyasztás növekedésével csökkent az ége­tett szeszes italok iránti kereslet, csökkent az al­koholisták száma. A szőlőtermesztést is reális alapokra kell helyezni. Egy neves angol közgaz­dász már 1776-ban megmondta, hogy a szőlő jól védelmező növény, ezért többet telepítenek az indokoltnál. Ez napjaink problémája is. Ne a mennyiség, hanem a minőség, a tradíció legyen az első. A szőlő és bor nemzetközi éve alkalmából 130 rendezvényen 1300 előadás hangzott el a világ számos helyén, melyen közel 150 ezer szakember vett részt. Hazánkban a szőlészeken és borászo­kon kívül egészségügyi, vendéglátó-ipari, keres­kedelmi szakemberek jutottak szóhoz. Történé­szek kutattak, régi hagyományok elevenedtek meg. S ami mindenhol elhangzott: a kulturált borfogyasztás még nem alkoholizmus. Történelmi hagyományaiért, a borágazat fejlesztéséért Ró­ma, Párizs, Moszkva és Jeruzsálem mellett 16 magyar város is elnyerte a megtisztelő Szőlő és Bor városa címet. Ezt az évet végül is a vártnál jobb eredmén­­nyel zárta a magyar szőlő- és borágazat. Ezt mu­tatja az 500 ezer tonna termés és a 3 millió hek­toliter jó bor is. Az ültetvények helyreállítása fo­lyamatos, elfogadható szintű. Azonban az ered­mények nem takarhatják el a hibákat. A piacon megjelenő boraink minősége nem javult, és pó­tolni kell a szakmai hiányosságokat is. Ez min­denkitől nagyobb odafigyelést, több munkát kí­ván. V. S. Bemutatkozott a Szerencsi Csokoládégyár jól időzítve,­ az ünnepek előtt rendezte termékbemutatóját és kóstolóját az 1923-ban alapított Szerencsi Csokoládégyár. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban mintegy 120-fé­­le cukorkát, csokoládét, desszer­tet láthattak az érdeklődők, sőt a legtöbbjét meg is kóstolhatták. Amint Kovács György igazgató a gyár bemutatása során elmon­dotta, kezdetben csak táblás cso­koládét — az azóta is folyama­tosan gyártott, híres 101-es kese­rűt —, valamint kakaóport gyár­tottak. Az alapítás évében mind­össze 50 dolgozó 100 tonna ter­méket állított elő, ma viszont a Diósgyőri Édesipari Gyárral együtt húszezer tonna finomsá­got készítenek. Eddig azonban hosszú út vezetett, amelyet sike­res termékek jellemeznek. Ez utóbbiak közül megemlíthe­tő a Boci csokoládé, amely az 1929-es termékskála-bővülést kö­vetően hamarosan világhírnévre tett szert, és a Gurmand desszert, amelynek neve szintén jól cseng az édesszáj­úak, és természetesen a szakemberek között is. Ugyan­csak ismert szerencsi termékek a tejkaramellák, a különböző dra­zsék és a cicás kakaópor. A Szerencsi Csokoládégyár gyáregységeként kezdte meg mű­ködését a Diósgyőri Édesipari Gyár, ahol manapság a legtöbb csokoládéfigurát gyártják az or­szágban. Innen kerül ki tehát a mikulások, a húsvéti nyuszik és a karácsonyfa-függelékek zöme, egyéb diósgyőri termékekkel együtt, mintegy 3000 tonna. Ko­runk igényeinek megfelelően a diabetikus készítmények fejlesz­tését is felkarolták, és 1983-tól az üzletekben megjelentek a dia­betikus táblás csokoládék. A Szerencsi Csokoládégyár a lisztes áruk kivételével szinte minden édességet gyárt, és ezek­ből a csemegékből jut külföldre is. Az idei tőkés export értéke meghaladta a 2,5 millió dollárt, ám ezt jövőre szeretnék megdup­lázni. Nyugat-Európa legtöbb or­szágába szállítanak, legnagyobb vásárló az NSZK és Ausztria, de felfutóban van az olasz export is. Az igazgató szerint jó az áruik fogadóképessége a távol-keleti és az észak-amerikai piacokon is. Az igényes édesipari termékek ugyanis jól eladhatók, ami miatt mégsem várható a lehetőségek je­lentősebb kihasználása, az alap­­anyagáraknak tulajdonítható. Amíg a kilónkénti 21 forintos ha­zai cukorárnak a 7 forintos világ­piaci árral kell versenyeznie, il­letve a kakaó belső elszámoló ára jóval magasabb a nemzetközinél, a drágább termékek nehezen ad­hatók el a hatalmas kínálattal bí­ró tőkés országokban. A csokoládégyár rekonstrukció előtt áll, ez elsősorban technoló­giai, gépi fejlesztés lesz, de a rak­tárhálózatot is bővítik. A felújí­tást követően javul a tejcsokolá­dék minősége, bővül a termék­skála, kilencféle új desszert je­lenik meg üzleteinkben. Mint az élet minden területén, az édesiparban is megnőtt az ér­deklődés a nosztalgiatermékek iránt. Szerencsen újra gyártják a parányi, de egykor rendkívül ked­velt Pikoló csokoládét, a már napjainkban is igen keresett Me­lódia szeletet, és hasonló fogad­tatásra számítanak a cicás kakaó­por piacra dobásától is. Továbbra is kedveltek az úgy­nevezett kézi desszertek, a Gur­mand, a Souvenir, a Finom des­­­szert és a szintén nosztalgiater­méknek tekinthető Arany des­­­szert Kovács Györgytől érdeklődtünk a minőségi reklamációk iránt is. Az igazgató elmondotta, hogy ke­vés a kifogás áruik iránt, az is el­sősorban forgalmazási, bolti okokra vezethetők vissza. Ugyan­is a megfelelő, hűtött tárolótér hiánya miatt szürkülnek, színe­­ződnek el a csokoládék, elsősor­ban a szezonális termékek. A re­konstrukció során a raktárháló­zat is bővül, így ezek a kifogá­sok még inkább háttérbe szorul­nak. p. i. Desszertek, drazsék, csokoládék és cukorkák birodalma 7

Next