Magyar Mezőgazdaság, 2005. január-március (60. évfolyam, 1-13. szám)
2005-02-09 / 6. szám
Hat évtized A megnyitón Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője az idén 60. évfolyamát kezdő lap jelentőségéről és szerepéről beszélt. Az elmúlt 6 évtized során a Magyar Mezőgazdaság mindig is időszerűségével és szakmaiságával hívta fel magára a figyelmet. A rendszerváltozás után ezt a hagyományt tovább folytatta az újság. Előbb az úgynevezett tematikus mellékletekkel, majd 13 éve, az országban elsőként elindított európai uniós rovatokkal és a felkészülést segítő kiadványokkal igyekezett a korszerűség követelményeinek mind jobban megfelelni. A Magyar Mezőgazdaság 3 éve már teljesen színes kiadásban jelenik meg és az Európai Unióhoz való csatlakozást követően 8 oldallal bővebb, 44 oldal a terjedelem. * * * A Mezőgazdasági Könyvhónap regionális rendezvényekkel folytatódott. Az elsőt Kecskeméten, a Technika Házában tartóz Гa ták , amelynek házigazdája az Agroinform Kiadó volt. A tanácsokozáson - több szakember mellett - Fehér István, az FVM helyettes államtitkára a tudományos publikációk szerepéről, míg Romány Pál az Agrárjövő a Kárpát-medencében címmel tartott előadást. tek azok a nyelvek, amelyeket 10 milliónál kevesebben beszélnek. Sőt, akadnak úgynevezett kisnyelvek, mint az észt, a lett, a szlovén, amelyeket alig másfél millióan használnak. Ennek a jelenségnek visszahatása van a kiadásra, a kiadás költségeire, de emiatt sem nélkülözhetjük a nemzeti nyelvű szakkönyv és szakirodalom megjelenítését. A kisnyelveket beszélőknek a könyv mindig is többet jelentett, e népeknek a nemzeti identitás fontos részét adja. Ebben példát mutattak eleink, az a Rácz Sámuel, aki katonai felcsereket oktatott magyarra, s akit ezért Csokonai Vitéz Mihály üdvözölt. Ma ennek képviselőiként a mostani szerzőknek az anyanyelvi szaktudást kell megteremteni, mégpedig a szakkönyvek és a szaklapok kiadása által. Szükséges továbbá a szakkönyvkiadás, hogy nyelvünk ne marginalizálódjon, mert ez nem befelé fordulást, hanem a kisnyelvek önvédelmét jelenti. Benedek Fülöp államtitkár, a Mezőgazdasági Könyvhónap ünnepélyes megnyitójaként arra emlékeztetett, hogy ezt a mozgalmat 1950-ben Erdei Ferenc, a kitűnő agrárpolitikus indította útjára. Az elmúlt időszakban voltak nehézségek, például 1989-ben a finanszírozás úgymond gödörbe került, de 1992-93-tól előbb a tankönyvkiadást, majd a szakkönyvkiadást is újra támogatja a földművelésügyi tárca. Hogy ezt megteszi, s hogy ezt jól teszi, nos ennek köszönhető, hogy méltó helyen, a Mezőgazdasági Múzeumban, az idén 8. alkalommal köszönthetjük a Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitóját. A szakkiadványokból összesen 40-45 jelenik meg rendszeresen, s jól szolgálják a szakmai ismeretanyagok terjesztését. A szakkönyvek esetében pedig arra hívta fel a figyelmet az államtitkár, hogy ezeknek nagyobb a felelősségük, hisz hosszabb időre kihatóan készülnek és alapos, helytálló ismereteket kell, hogy adjanak. Éppen ezért az írók, a szerzők felelőssége nemhogy csökkenne, hanem tovább nő. Egy szakkönyvtől, de egy folyóirattól is elvárható, hogy szakmai időszerűségét ne csak 5, de akár 10 év múlva is megőrizze. Itt versenytársa is akad a nyomtatott termékeknek, mégpedig az elektronikus média, amelyekkel együtt kell tudni működni a kölcsönös érdekek alapján. Az elmúlt 8 év mezőgazdasági szakkönyvkiadásáról Benedek Fülöp elmondta, hogy ezalatt az időszak alatt a minisztérium 1100 szakkönyv kiadását támogatta anyagilag, s erre mintegy 850-900 millió forintot fordított. Ezzel a nemzetközi összehasonlításban is az élenjárók között szerepelünk. Ma már követelmény, hogy a szakkönyveink tartalmilag bárkivel állják ki az összehasonlítást és formájukban is legyenek szépek, kitűnőek. Az államtitkár végül Comenius gondolatával zárta az ünnepélyes megnyitót: Iskola nélkül, de könyvvel lehetsz tudós, ám könyv nélkül még az iskolával sem lehetsz okos! A megnyitót követően ezúttal is a könyvhónap szerzői dedikáltak. Rakonczay Zoltán - aki az Év Szerzője díjat kapta meg a Mezőgazda és a Szaktudás Kiadótól - a Környezetvédelem (Szaktudás Kiadóház) és a Hortobágytól Bátorligetig. Romány Pál: Falvak, földek, földművesek (Agroinform Kiadó) és Bényei Ferenc-Lőrincz András: A borszőlőfajták, csemegeszőlő fajták és alanyok (Mezőgazda Kiadó) műveit ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe. - AVAR - 2005. FEBRUÁR 9 ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG2