Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)
2018-06-27 / 26. szám
Rendkívül népszerűek voltak a házi készítésű, kézműves sajtok. Papp Benedek Csaba, aki 10 éve foglalkozik sajtkészítéssel, saját készítésű termékekkel várta az érdeklődőket. Ő napi 300 liter tejet fej gazdaságában. Harmincféle sajtot készít. Van köztük vörösborban érlelt, köménymagos, tökmagos, szárított paradicsomos, chilipaprikás és „feltűrt" is. Az idei AgroFeszt újdonsága a kutyabemutató volt. A csíkszentkirályi Benedek Viktória három éve foglalkozik a border-collie fajtájú kutyák tenyésztésével, amelyeket őshazájukban, Skóciában, Angliában terelőkutyaként használnak. Bemutatóval is igazolta a tenyésztő, hogy érdemes a mi tájainkon is meghonosítani ezt az ebet, hiszen igen jó munkát végezhet a nyájak mellett. A sepsiszentgyörgyi Both Ferenc Zsoltnak Illegfalván van kennelje, amelyben kaukázusi juhászkutyák törzsállományát tartja. Szerinte a kaukázusi a világ legjobb házőrzője, ezért érdemes foglalkozni a tenyésztésével. Ahol kaukázusi juhász van, ott éjjel nem mozdul semmi. Helytállók, éberek, jó munkakutyák. Van egy illyefalvi pásztor, aki Lisznyóban legelteti állatait, akinek mióta kaukázusi juhászkutyája van, sem medve, sem farkas nem támadta meg az esztenáját, mondta el a tenyésztő. Az idei AgroFeszt további különlegessége volt az erdélyi óriásnyúl bemutatása.Tenyésztője az RMDSZ korábbi szenátora, Klárik László, aki most egyetemi tanárként foglalkozik nyulakkal. Úgynevezett kolozsvári és erdélyi óriásnyulakat tenyészt. A székely nyúl ellenállóbb más fajtáknál, és jó a gyarapodóképessége: a 3 hónapos kölykök már vágásérettek. „Ezekből lesz a legjobb rántott nyúl" - mondta egyebek között a tenyésztő. Különleges színfoltja volt a rendezvénynek a veterán mezőgazdászok találkozója, amit már negyedszer tartottak meg. Felgyorsulhat a földterület-tulajdon visszaszolgáltatása A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szenátora, Császár Károly módosító javaslatai alapján felgyorsulhat a földterület-tulajdonjog visszaszolgáltatása. Romániában az 1991-ben kibocsátott földtörvénnyel próbálták meg visszaszolgáltatni a kommunista rezsim által eltulajdonított földterületeket, de az azóta történt tulajdonváltozások miatt még mindig nem fejeződött be a folyamat. Az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy a 2020-ban kezdődő uniós költségvetési ciklusban felfüggeszti a mezőgazdasági támogatások folyósítását, amennyiben addig sem sikerül tisztázni a tulajdoni viszonyokat. A kormány eddig kétszer is módosította a folyamat lezárásának határidejét, de a megyékben tapasztaltak szerint ez sem volt elegendő a tulajdoni jogok tisztázására. A napokban a szenátor az utólag kiegészített 18/1991-es és a föld- és a kataszteri nyilvántartásra vonatkozó 7/1996-os törvényeket módosító javaslatokat nyújtott be a szenátusban, amelyek elsősorban a zsebszerződések és a bizonyos dokumentumok hiányában tulajdonjogot igazolni nem tudó birtokosok esetében tisztáznák a visszaszolgáltatás körülményeit. Azon földterületek tulajdonjogát, amelyeket a kollektivizálást követően kaptak meg a jelenlegi tulajdonosok vagy felmenőik, és amelyekre házat építettek, majd bejegyeztek az önkormányzatok mezőgazdasági és/vagy a kataszteri nyilvántartásba, visszaigényelhették a tulajdonjogot. Azonban a legtöbb esetben elmulasztották a bejegyeztetést, és semmiféle bizonyíték nem maradt a használat jogosultságának bizonyítására. A javaslat szerint, ha nincs más elfogadható bizonyíték, akkor elég a négy szomszéd által közjegyző előtt tett nyilatkozat, amiben elismerik, hogy aki a telekre felhúzott házban lakik, a földterület jogos használója, és ennek alapján megilleti a telek (a ház által elfoglalt terület, valamint az udvar és a háztáji kert) tulajdonjoga. A telekelést megelőzően kötelező topográfiai felmérést végezni. Ugyanígy, azon kültelkek esetében, amelyeket nem kollektivizáltak, a használójuk birtoklevelet kérhet, amennyiben igazolja, hogy a földterület szerepel a mezőgazdasági lajstromban vagy a kataszteri regiszterben, és a használó fizeti utána az éves illetéket. Amennyiben valaki zsebszerződés alapján kötött adásvételi szerződéssel lett földtulajdonos, és nem telekeltette az érintett területet, de az illetékes önkormányzat által kibocsátott bizonylattal igazolja, hogy bejegyeztette a területet a mezőgazdasági regiszterbe és fizette utána a földadót, az úgynevezett első telekelést kérhet. Ez esetben az önkormányzatnak arról is igazolást kell kibocsátania, hogy a terület nem állami vagy önkormányzati tulajdon. Azonban ekkor a telekkönyvi hivatalhoz benyújtott iratok között kell lennie egy típusjegyzőkönyvnek, amely azonosítja a szomszédokat, egy közjegyző előtt kitöltött felelősségvállalási nyilatkozatnak, amiben a tulajdonos elismeri hogy ő használja a területet, továbbá, ha a nyilatkozattevő házas, el kell dönteni, hogy milyen tulajdonjogot választanak (feltüntetik társtulajdonosként a házastársat vagy sem), hogy nem adta el az ingatlant, hogy az ingatlan nincs kivéve a polgárjogi forgalomból, hogy az nincs bírósági eljárás alatt, és amennyiben több tulajdonosa lenne, akkor részletezni kell, hogy ki mekkora részt birtokol majd belőle. Ha van zsebszerződés, azt is mellékelni kell, de ha időközben ez eltűnt, akkor nem szükséges. Ha az iratok benyújtását követő három évben senki nem támadja meg a földterület első bejegyzésére vonatkozó igényt, akkor a telekkönyvi hivatal automatikusan az igénylő nevére írja a területet. A szenátor szerint a telekkönyvi jogszabály módosítását valószínűleg különösebb változtatás nélkül elfogadja a képviselőház július elején. Ezután három hónapja lesz a telekkönyvi hivataloknak arra, hogy felkészüljenek az alkalmazására. Az okiratokat jogszabály hatályba lépése után 120 napon belül kell benyújtani, így ha minden jól megy 2019- ben valóban felgyorsulhat a tulajdonjog-visszaszolgáltatás folyamata. A Földművelésügyi Minisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a vm. hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. Parcellázás (földosztás) az 1990-es években Romániában 2018. JÚNIUS 27. ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG