Magyar Mezőgazdaság, 2020. április-június (75. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-13 / 20. szám
PIACKUTATÁS Kukoricatermesztési szokásaink Vetőmag, talajfertőtlenítő, növényvédő szer, műtrágya, lombtrágya, S<LEFFMANN group hogy csak a legfontosabb inputanyagokat említsük. Egyesével sem baj könnyű dönteni, de ha komplex termesztéstechnológiáról beszélünk, hozzávehetjük a talajmunkát, a vetőgépet, a permetezőgép fúvókáját, az aratást és a betárolást is, a sort szinte a végtelenségig folytathatnánk. A termelők számára az időjáráson kívül a legfontosabb kérdés, hogy a terménynek lesz-e piaca, és ha igen, milyen áron lehet majd értékesíteni. Szabad-e még egyszer kezelni, kapjon-e még valamennyivel több műtrágyát a növény? Érdemes-e költeni rövid- vagy hosszú távon, megtérül-e a ráfordítás? E kérdések megválaszolásához mindenki a saját vagy leginkább környékbeli gazdatársai tapasztalataira támaszkodik - de mi most az országos adatok alapján keresünk válaszokat. Az adatok a Kleffmann és Partner Kft. éves felméréseiből származnak. Minden szezonban 800-850 kukoricatermelőt kérdezünk meg vetőmag-, növényvédőszer-, valamint műtrágyahasználati szokásaikról. Évről évre lekérdezzük a szemes- és silókukorica-terület körülbelül 15-16 százalékát. Mintánk a megyékre és a kukoricaterületre nézve is reprezentatív. Az adatok könnyebb tanulmányozása érdekében régiós szinten elemezzük az adatokat. A hivatalos európai uniós régiókat használjuk: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala), Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom), Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya), Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés), Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest), Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád). Az alábbi térképen mindezt vizuálisan is megmutatjuk, a százalékok pedig a régiók súlyát mutatják a kukoricával vetett terület arányában 2019-ben. A kukoricaterület 43 százaléka a Dunántúlon, 57 százaléka a Dunától keletre helyezkedik el. Adódik a kérdés, hogy vajon ott a legjövedelmezőbb-e a kukoricatermesztés, ahol a legnagyobb a terméshozam. Érdemes megvizsgálni az inputanyagok árát, és azzal párhuzamba állítani a terméshozamot. Emellett szintén érdekes képet mutathat, hogy a terméshozamot vajon mennyire befolyásolja, hogy melyik régióban vetnek újabb vagy korosabb hibrideket. A terméshozam szempontjából három régió emelkedik ki: a Dél-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld gyakorlatilag minden évben az országos átlagot meghaladó terméshozamot ért el az utóbbi években. Az elmúlt 3 év átlagos terméshozama 8,1 tonna volt az országban hektáronként. Mivel minden év más és más, ezért az adatok szórása (átlagtól való átlagos eltérése) nagyobb lehet, mint a 3 éves átlag, emiatt érdekesebb trendjükben is vizsgálni az összefüggéseket. Inputanyag-ráfordítás tekintetében - ahogy a terméshozam tekintetében is - kiemelkedik a Dél-Dunántúl. A Nyugat-Dunántúlon is minden anyagra többet költenek, mint az országos átlag, ugyanakkor az Észak-Alföld esetében egyedül a növényvédőszer-költség haladja meg valamelyest a 3 éves országos átlagköltséget. Ez alapján kifizetődő-e a többletráfordítás? Ha szigorúan csak a terméshozamot nézzük, akkor több év átlagában a Dél-Dunántúlon a legjövedelmezőbb a kukoricatermesztés, de a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld is olyan régió, ahol az elmúlt években nyereségesebb lehetett a kukoricatermesztés, mint az ország más vidékein. A dél-alföldi régióban még a kisebb inputanyag-ráfordítás sem ellensúlyozza a kisebb termés miatt kisebb bevételt. Észak-Magyarország esetében viszont a talajfertőtlenítő termékek kisebb volumenű felhasználása miatt jóval kisebb a növényvédőszer-ráfordítás az országos átlaghoz képest. Vajon a hibridek életkora mennyire befolyásolja a jövedelmezőséget? A cégek kommunikációjában előkelő helyen szerepel a terméshozam, ami érthető, hiszen ki szeretne olyan hibridet vetni, amiben nincs meg a kellő genetikai potenciál a minél nagyobb hektáronkénti terméshozam eléréséhez. A következő oldalon lévő ábrán a kukoricahibridek korának megoszlását láthatjuk. A kukoricapiac Kleffmann által becsült mérete 2019-ben 1,527 millió zsák volt, 50 ezres kiszerelésű zsákokban számolva. A bevezetés évét akkortól számítjuk, amikor kutatásunk során egy termelő vagy több termelő először említi az adott hibridet. Kukoricában a 2017-2019 közötti inputanyagok átlagos hektárköltségeinek különbségei az azonos időszakban felhasznált országos átlaghoz képest, valamint a 3 éves termésátlag régiónként kukoricával vetett területek (ezer hektárban) európai uniós régiók szerint Teljes terület Régió Rövidítés Terület 2018 Terület 2019 Terület változás % Nyugat-Dunántúl Ny-Du 116 105 -10,5 О Közép-Dunántúl E-Du 135 144 6,3 О Dél-Dunántúl D-Du 231 214 -7,9 О Dél-Alföld D-AI 247 233 -6,0 О Észak-Alföld* É-AI 322 327 1,5 ‰ Észak-Magyarország É-Mo 65 60 -8,3 О 1115 1083 -3,0 О *Észak-alföldi régió és Pest megye 46 MMG I 2020. MÁJUS 13. |