Magyar Mezőgazdaság, 2021. július-szeptember (76. évfolyam, 27-39. szám)

2021-08-11 / 32. szám

KRÓNIKA Gépek, állatok és zöldborsó A 30. Jubileumi Farmer-Expónak és a 16. Horth­a Szakkiállításnak a Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampusza ad helyet. Hazánk egyik meghatározó agrársereg­szemléjén idén 329 kiállító mutat­kozik be összesen 16 ezer négyzet­­méteren, ami 10 százalékkal több, mint a legutóbbi „békeévben", azaz 2019-ben. A kiállítást beharangozó sajtó­­tájékoztatón Vaszkó László vezér­­igazgató hangsúlyozta, hogy a járványügyi előírások maximális betartásával szerve­zik meg az idei rendezvényt is, amelynek 4 napja során mintegy 30 ezer látogatóra számítanak. Az idei Farmer-Expót Nagy István agrárminiszter nyitja meg. A vásárterület legnagyobb részét a gépek foglalják el, de a sertés kivételével valamennyi gazdasági állatfaj legszebb és legtermékenyebb egyedeit is bemutatják a megújult istállókban. A lovas programok palettája bővült, és hosszú idő után újra megrendezik a Debreceni Karneváli Lo­vaskupát. A 4 napos árubemutató mellett ágazati konferenciákat tartanak a szakemberek­nek és lesz agrárfórum a pályázatokon való indulás alapfeltételeiről és fontos részleteiről is. A közérdeklődésre számot tartó témákat videókonferenciákon is megosztják. A szarvasmarha-ágazat képvi­selői a tej gazdaságos előállításáról, a ser­téstartók az antibiotikum-mentes húselő­állításról tartanak előadássorozatot. A Hortica szakkiállításnak idén az ön­tözés, illetve az ipaszerű zöldborsó- és csemegekukorica-termelés a kiemelt té­mái. Idén először piacteret alakítanak ki helyi és környékbeli kistermelőknek, akik nemcsak kóstoltathatják, hanem értéke­síthetik is az árujukat. A kiállítás augusztus 17-én, kedden nyí­lik. Minden nap 10-18 óra között lesz nyit­va, kivéve augusztus 20-át, akkor 10-16 óra között tart nyitva a 30. Farmer Expo. (A.L/mmg) Vaszkó Bettina, Vaszkóné Kerek Mária, Vaszkó László és Vaszkó Gábor a sajtótájékoztatón Uniós oltalom a Tuzséri almának és az Őrségi tökm­agolajnak Az Európai Bizottság döntése értelmében a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén. A Tuzséri alma eredetmegjelölés azt igazolja, hogy a termék előállítása a terü­lethez és a termesztés során az emberi közreműködéshez is szorosan kötődik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északke­leti csücskében, a Tisza mellett elhelyezke­dő Tuzsér településen az alma termeszté­se több generációs szakmai tudás átadá­sára épül. Az itt alkalmazott, úgynevezett Nagy Sándor-féle metszési technikának köszönhetően, a szellősebb és nyitottabb lombszerkezet miatt a napfény a korona belsejében fejlődő gyümölcsöket jobban éri. A szakszerű művelést a gazdák - a ter­mesztési folyamat kezdetétől végéig - je­lenléte, kitartó gondoskodása garantálja. Az Őrségi tökmagolaj előállítása az Őrség falvaihoz kötődik, ahol közel száz éves hagyománya van az olajtök ter­mesztésének, és magjából a tökmagolaj sajtolásának. Az elkészítésének hagyomá­nyos módját pedig napjainkig megőrizték: az aprított tökmagot vízzel és sóval da­gasztják, majd pirítják, végül mechanikus préssel préselik. Az olaj íze telt, selymes, fűszeres, dióra emlékeztető, színe egé­szen sötétzöld, zsírtartalmának jelentős része többszörösen telítetlen zsírsav. Az Őrségi tökmagolaj 2014-ben elnyerte a „HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK" (HÍR) véd­jegy használati jogát. [AM­ 4 MMG I 2021. AUGUSZTUS 11. Röviden KÖRFORGÁSOS MŰANYAGHULLADÉK­FELDOLGOZÁS. Szabadalmaztatott ma­gyar fenntartható technológiával végzi a Green Technológia Kft. a mezőgazdasági fóliahulladék újrafeldolgozását. Az előál­lított száraz agglomerátum környezetba­­ráttermék-védjeggyel ellátott alapanyag, melyből a mezőgazdaságban rendszere­sen használatos termékeket lehet előállí­tani. Hazánkban évente nagyjából 10 ezer tonna mezőgazdasági fóliahulladék képző­dik, ezt 100 konténerben gyűjtik vissza az újrafeldolgozáshoz. DRÁGA INVÁZIÓ. Összességében az invázi­­ós növény- és állatfajok több mint 116 mil­liárd euróba (42 ezer milliárd forintba) ke­rültek az elmúlt hatvan évben Európának A fajok bevándorlásáért és behurcolásá­­ért a turizmus, a globális felmelegedés, a kereskedelem és a közlekedés is okol­ható. Tudósok arra is rámutattak, hogy a felmerülő költségek egy részét nehéz számszerűsíteni, így például az emberi egészségkárosodást vagy az őshonos fajok kiszorulását. LEZÁRULT A NÉBIH KETTŐS MINŐSÉGET VIZSGÁLÓ KUTATÁSA. Három ország - Ausztria, Magyarország és Németország - üzleteiben beszerzett 312 egyedi mintát vizsgáltak, ami 117 féle terméket érintett. A kutatás szerint léteznek minőségbeli el­térések az Európai Unió tagállamain belül, ez a vizsgálat alá vont termékek 25,6 szá­zalékánál igazolódott. Az eltérések fakad­hatnak például az eltérő nemzeti szabályo­zásból, helyi alapanyagok felhasználásából, a gyártási körülményekből. A vállalkozások hivatkoztak a fogyasztói preferenciára, az ízlésekre is az eltérések indokaként. ÉPÍTŐTÁBOROZÓK RENDEZIK A KIS­­BALATON KÖRNYEZETÉT. Tereprendezés­sel, szemétgyűjtéssel, épületek és köztéri bútorok rendbetételével foglalkoznak azok a középiskolás fiatalok, akik a Szabadics a Gyermekekért Alapítványával idén negyed­szer szervezett Kis-Balaton Építőtáborba jelentkeztek. Az elmúlt években a táboro­zók egyebek közt kézi erővel bedolgoztak 60 köbméternyi zúzott követ 100 kilométer hosszú töltésburkolat javítása során, de vízügyi műtárgyakat, épületeket festettek, kültéri bútorokat újítottak fel, kilátót tettek rendbe.

Next