Magyar Mezőgazdaság, 2021. július-szeptember (76. évfolyam, 27-39. szám)
2021-08-11 / 32. szám
KRÓNIKA Gépek, állatok és zöldborsó A 30. Jubileumi Farmer-Expónak és a 16. Hortha Szakkiállításnak a Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampusza ad helyet. Hazánk egyik meghatározó agrárseregszemléjén idén 329 kiállító mutatkozik be összesen 16 ezer négyzetméteren, ami 10 százalékkal több, mint a legutóbbi „békeévben", azaz 2019-ben. A kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón Vaszkó László vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a járványügyi előírások maximális betartásával szervezik meg az idei rendezvényt is, amelynek 4 napja során mintegy 30 ezer látogatóra számítanak. Az idei Farmer-Expót Nagy István agrárminiszter nyitja meg. A vásárterület legnagyobb részét a gépek foglalják el, de a sertés kivételével valamennyi gazdasági állatfaj legszebb és legtermékenyebb egyedeit is bemutatják a megújult istállókban. A lovas programok palettája bővült, és hosszú idő után újra megrendezik a Debreceni Karneváli Lovaskupát. A 4 napos árubemutató mellett ágazati konferenciákat tartanak a szakembereknek és lesz agrárfórum a pályázatokon való indulás alapfeltételeiről és fontos részleteiről is. A közérdeklődésre számot tartó témákat videókonferenciákon is megosztják. A szarvasmarha-ágazat képviselői a tej gazdaságos előállításáról, a sertéstartók az antibiotikum-mentes húselőállításról tartanak előadássorozatot. A Hortica szakkiállításnak idén az öntözés, illetve az ipaszerű zöldborsó- és csemegekukorica-termelés a kiemelt témái. Idén először piacteret alakítanak ki helyi és környékbeli kistermelőknek, akik nemcsak kóstoltathatják, hanem értékesíthetik is az árujukat. A kiállítás augusztus 17-én, kedden nyílik. Minden nap 10-18 óra között lesz nyitva, kivéve augusztus 20-át, akkor 10-16 óra között tart nyitva a 30. Farmer Expo. (A.L/mmg) Vaszkó Bettina, Vaszkóné Kerek Mária, Vaszkó László és Vaszkó Gábor a sajtótájékoztatón Uniós oltalom a Tuzséri almának és az Őrségi tökmagolajnak Az Európai Bizottság döntése értelmében a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén. A Tuzséri alma eredetmegjelölés azt igazolja, hogy a termék előállítása a területhez és a termesztés során az emberi közreműködéshez is szorosan kötődik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti csücskében, a Tisza mellett elhelyezkedő Tuzsér településen az alma termesztése több generációs szakmai tudás átadására épül. Az itt alkalmazott, úgynevezett Nagy Sándor-féle metszési technikának köszönhetően, a szellősebb és nyitottabb lombszerkezet miatt a napfény a korona belsejében fejlődő gyümölcsöket jobban éri. A szakszerű művelést a gazdák - a termesztési folyamat kezdetétől végéig - jelenléte, kitartó gondoskodása garantálja. Az Őrségi tökmagolaj előállítása az Őrség falvaihoz kötődik, ahol közel száz éves hagyománya van az olajtök termesztésének, és magjából a tökmagolaj sajtolásának. Az elkészítésének hagyományos módját pedig napjainkig megőrizték: az aprított tökmagot vízzel és sóval dagasztják, majd pirítják, végül mechanikus préssel préselik. Az olaj íze telt, selymes, fűszeres, dióra emlékeztető, színe egészen sötétzöld, zsírtartalmának jelentős része többszörösen telítetlen zsírsav. Az Őrségi tökmagolaj 2014-ben elnyerte a „HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK" (HÍR) védjegy használati jogát. [AM 4 MMG I 2021. AUGUSZTUS 11. Röviden KÖRFORGÁSOS MŰANYAGHULLADÉKFELDOLGOZÁS. Szabadalmaztatott magyar fenntartható technológiával végzi a Green Technológia Kft. a mezőgazdasági fóliahulladék újrafeldolgozását. Az előállított száraz agglomerátum környezetbaráttermék-védjeggyel ellátott alapanyag, melyből a mezőgazdaságban rendszeresen használatos termékeket lehet előállítani. Hazánkban évente nagyjából 10 ezer tonna mezőgazdasági fóliahulladék képződik, ezt 100 konténerben gyűjtik vissza az újrafeldolgozáshoz. DRÁGA INVÁZIÓ. Összességében az inváziós növény- és állatfajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának A fajok bevándorlásáért és behurcolásáért a turizmus, a globális felmelegedés, a kereskedelem és a közlekedés is okolható. Tudósok arra is rámutattak, hogy a felmerülő költségek egy részét nehéz számszerűsíteni, így például az emberi egészségkárosodást vagy az őshonos fajok kiszorulását. LEZÁRULT A NÉBIH KETTŐS MINŐSÉGET VIZSGÁLÓ KUTATÁSA. Három ország - Ausztria, Magyarország és Németország - üzleteiben beszerzett 312 egyedi mintát vizsgáltak, ami 117 féle terméket érintett. A kutatás szerint léteznek minőségbeli eltérések az Európai Unió tagállamain belül, ez a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál igazolódott. Az eltérések fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, a gyártási körülményekből. A vállalkozások hivatkoztak a fogyasztói preferenciára, az ízlésekre is az eltérések indokaként. ÉPÍTŐTÁBOROZÓK RENDEZIK A KISBALATON KÖRNYEZETÉT. Tereprendezéssel, szemétgyűjtéssel, épületek és köztéri bútorok rendbetételével foglalkoznak azok a középiskolás fiatalok, akik a Szabadics a Gyermekekért Alapítványával idén negyedszer szervezett Kis-Balaton Építőtáborba jelentkeztek. Az elmúlt években a táborozók egyebek közt kézi erővel bedolgoztak 60 köbméternyi zúzott követ 100 kilométer hosszú töltésburkolat javítása során, de vízügyi műtárgyakat, épületeket festettek, kültéri bútorokat újítottak fel, kilátót tettek rendbe.