Magyar Mezőgazdaság, 2021. október-december (76. évfolyam, 40-52. szám)
2021-10-27 / 43. szám
AGRARMULT és felső abroncshoz rögzített karikába kötik a hevedereket. Gyöngyösön és környékén felül, a puttony kávájába vágott résekbe fűzve erősítik fel. Miként lmeze István etnográfus írja, puttonyaink egyrészt formájukban alkalmazkodtak a meredek hegyoldalon való teherszállításhoz, másrészt használati módjukban a hagyományos borkészítés igényeihez. A budai és a dunántúli puttonyokat, amíg megtelnek, gyakran a földre helyezik, és előfordul, hogy benne a szőlőt megzúzzák (maszkolják), s csak a teli puttonyt veszi a munkás a hátára. Ezzel szemben észak-magyarországi szőlővidékeinken a puttonyos a munka minden fázisában hátán tartja puttonyát, ahová a szedők felöntik teli edényeiket, és a fehérborkészítés technológiai célszerűségének megfelelően a fürtöket zúzatlan állapotban szállítják a feldolgozás színhelyére. A 20. században megjelentek az ipar által gyártott horganylemez puttonyok is, amelyek különösen a szocialista nagyüzemekben terjedtek el. Nagy József muzeológus Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 3. kép: Puttonyformák. A: budai, B: zalai, C: hegyaljai, D: egri, E: gyöngyösi puttony (kép forrása: Vincze 1960, Ethnographia) felefc Bizánci borászatot tártak fel Javnéban A bizánci korból származó borászatot tártak fel Javne város mellett a régészek. Izrael történetének legnagyobb ásatásán a korszak eddig ismert legnagyobb borászatát fedezték fel, ahol évente legalább kétmillió liter fehérbort gyártottak és öntöttek cserépamforákba. A komplexumon belül öt hatalmas, pompás borospincét, a bor érlelésére és forgalmazására szolgáló raktárakat, a folyadékot őrző és szállító cserépedények kiégetéséhez szükséges kemencéket, valamint több tízezer cseréptöredéket, teljes egészében épen maradt amforákat és az egyes épületek közötti rendezett utakat találtak. Felfedeztek az ásatásokon egy 1600 éves mozaikot is, mellette szőlőpréseket - nagy medencéket -, amelyek területe egyenként mintegy 225 négyzetméter volt. A leletek alapján a borászat tulajdonosai rendkívül tehetős emberek lehettek. „Évente mintegy 2 millió liter bort forgalmaztak! Ez még ma is óriási mennyiség, és nem felejthetjük el, hogy akkoriban kézi munkával végezték a gyártás egész folyamatát" - nyilatkozták az ásatásokat végző szakemberek, Eli Hadad, Liat Nadav-Ziv és Jochanan Seligman. „A környéken előállított bort gázai és askelóni bornak nevezték, amely az ókori világ minőségi bormárkájának számított. A Javnéban gyártott cserépedények és bor nemzetközi hírnévre tettek szert, eljutottak Európába és Afrikába is. Többnyire fehérbor volt, amely onnan kapta a nevét, hogy főként Gáza és Askelón kikötőiből szállították el szerte a világba" - mondták a szakemberek. A javnei ásatásokon még sokkal régebbi, mintegy 2300 évvel ezelőtti, a perzsa uralom korából származó szőlőpréseket is találtak, melyek alapján úgy vélik, hogy ezen a helyen évszázadokig folyamatosan zajlott a bortermelés. A borfogyasztás nagyon elterjedt volt az ókorban, gyerekek és felnőttek is rendszeresen itták különböző hígításban, mert a víz sokfelé se tiszta, se jóízű nem volt, és a bort „koncentrátumként" is használták az ivóvíz feljavítására vagy helyettesítésére. Az IAA két évvel ezelőtt a Tel-Avivtól délre, a tengerpart közelében lévő Javne város terjeszkedése miatt kezdte a leletmentő régészeti kutatásokat. A következő hetekben az ásatásokat meg lehet tekinteni, de később lefedik a maradványokat, hogy megvédjék a közelgő téli esőzésektől. A továbbiakban régészeti parkot alakítanak ki a feltárások területén. (mti) WKÊKKSÊKSËIÊÈÊÊÊÊÊÊÈÈÊËËËÊËÊ 2021 MMG 45 и:.'..-