Magyar Műhely, 1969. január (8. évfolyam, 31. szám)
1969 / 31. szám - TÉKA - Híreink
LADÁNYI LÁSZLÓ ELBESZÉLÉSEI — Ladányi László : Tűzözön. Rovelli Brothers Kk. Tel-Aviv, 1968. 237 o. — Ladányi László a derékhadból semmi módon ki nem váló költőként hagyta el Magyarországot; különös patinájú elbeszélő-egyéniségként érkezett meg Izraelbe. Írói nyelvének alaprétege kifogástalan, szabatos, bár ma inkább szárazon konzervatívnak hat, valahol Kosztolányi és az MTI között. Ezt minden bizonnyal maga is érzi, ezért frissíti fel elbeszéléseit a legváltozatosabb anyaggal: a budapesti argó szókészletével , Károli bibliafordításának fordulataival, magyarra szinkronizált amerikai filmek párbeszédének ritmusával. A novellákat egymás után lapozva úgy tűnik, különböző írókkal van dolgunk, de legalábbis sokévtizedes fejlődéssel. A kötet végére érve azonban a stílushatások egységessé gyúródnak. Ladányi tel-avivi tömeg magányában tiszteletreméltóan kísérletező író. Kivételes helyzetének második okát írói magatartása magyarázza. A Torontóba költöző író maga dönti el kíván-e új közösségével azonosulni, nyelvet és világképet cserélni; maga dönt arról is, mikor és milyen mértékben változzék. Izraelben — mint a fiatal, létükben fenyegetett nemzeteknél általában — az alkalmazkodás, a szolidaritás igénye sürgető, szenvedélyes formában jelentkezik, olyan nehezék ez az író nyakán, amely könnyen a mélybe húzhatja. Koestler Artur, Arnold Zweig, Hanna Arendt úgy tértek ki a választás elől, hogy visszavonultak, más országba költöztek. Ladányi úgy tér ki előle, hogy visszautasítja a « társadalmi megrendelést » — amivel más körülmények között ugyan, de már szembesülhetett. Novellái általában semleges környezetben játszódnak: angol, olasz, francia személynevek, bizonytalan körvonalú házak, amelyek ipari társadalmak metropoliszainak külvárosaiban állnak. Ha néha megnevez, földrajzilag meghatároz egy helyet, hamar felfedezzük, hogy Amerika, vagy Olaszország képzeletbeli másával van dolgunk. Ladányi történetei egyébként sem igénylik a háttér hitelességét. A « Tűzözön » elbeszéléseinek kisebb fele játszódik Izraelben, de ennek a háttérnek sincs jelentősebb szerepe: a diákokat, vendéglősnőket, héber és magyar neveket behelyettesíthetjük tetszésünk szerint. Ladányi ebben a nehézkedési törvénytől enyhített közegben zavartalanabbá mozog: groteszk, ellipszissé, nyolcassá húzódó köröket ír le. Banen úr és a többiek című novellájában a gide-i értelmetlen cselekedet egy fajtájával találkozunk. Néhány fúriára emlékeztető vénasszony feltúrja a főkönyvelő házát, kihasítja valamennyi párnáját-dunyháját , aminek következtében elmúlik Barrenné kínzó asztmája. A Szökevény című novella hőse, nem tudni miért és nem tudni honnan menekül. A vonaton ilyen jelenetek tanúja: « Csak azt kérdezték meg, miért vagyok poggyász nélkül. Ujjamat az ajkamra tettem és ez nekik elég volt. Visszaadták az irataimat és tisztelegtek. A két katona következett. Az egyiket ott nyomban főbelőtték és kihajították az ablakon. A másiknak idézést nyújtottak át, nem tudom mi okból. Az csak legyintett, végighevert az ülésen és folytatta az alvást. » A groteszk nézőpont és a nyelvi frisseség előbb-utóbb stílusparódiához vezet. A Tűzözön legsikerültebb írásai ezek. A Dán című történet a Hamlet korszerű, ruhás, autós, filmfelvevőgépes változata — egy bulvárlap modorában. A címadó elbeszélés tónusa emelkedettebb: Károli bibliafordításának nyelvén Noé történetének atomkori változata. — 59 —