Magyar Műhely, 2019 (57. évfolyam, 187-190. szám)
2019 / 190. szám - XXX - Munkatársaink
Munkatársaink BÁLINT VERA 1984-ben született a szerbiai Rumán. Tanulmányait az ELTE BTK művészettörténet szakán végezte 2010-ben. 2016 óta 3D-grafikusként dolgozik. FAZAKAS RÉKA Budapesten él. A Debreceni Egyetem magyar és művelődési menedzser szakán végzett. 2006 és 2011 között a debreceni MODEM egyik alapító munkatársaként szervezett kiállításokat. 2011 óta a Műcsarnok munkatársa, kurátorasszisztense, majd kurátora. Egyik legizgalmasabb feladata 2012-ben és 2013-ban a Velencei Biennále magyar pavilonjában megvalósult tárlatok koordinálása volt. Évek óta kurátorként dolgozik a Derkovits-ösztöndíj kiállításain. A Műcsarnok Frissen című kiállítássorozatában kurátora volt Faa Balázs és Milorad Krstic kiállításainak. HEGEDŰS MÁRIA Magyar költő, vizuális művész, pedagógus. 1951. március 18-án született Hajdúnánáson. Törpebirtokos, majd kényszertagosított nagyszüleivel és szüleivel egy hajdúdorogi tanyán töltötte kora gyermekkorát. Édesapja, Hegedűs Miklós később a hajdúnánási mezőgazdasági gépjavító állomáson dolgozott. Édesanyja, Papp Erzsébet gondoskodott a nagyszülőkről, és nevelte a három leánygyermeket, akik közül Mária a középső. Mindhárman a hajdúnánási Körösi Csoma Sándor Gimnáziumban érettségiztek. 1969-ben egy évig segédmunkásként dolgozott Csepelen, majd 1970-től a Hajdúnánási Városi Művelődési Házban volt népművelő. 1974-ben népművelés-könyvtár szakon diplomázott a Debreceni Tanítóképző Főiskolán. Még ugyanebben az évben Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban folytatta népművelői pályáját. 1978-tól 1984-ig ugyanitt, a városi tanács művelődési osztályán volt népművelési felügyelő. 1984-től nyugdíjazásáig a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskola könyvtárosa és magyar szakos tanára volt. Közben folytatta tanulmányait. 1982-ben magyar-népművelés szakon diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2000-től PhD-hallgató az ELTE Modern Irodalom Tanszékén. 1988-ban Eötvös József ösztöndíjat kapott. 2005-től tagja a Magyar Írószövetségnek. Hegedűs Mária vizuális alkotásai 1985-től vannak jelen a hazai és a nemzetközi avantgárd művészeti életben. Ekkor lett tagja a párizsi Magyar Műhely baráti körének. Előadásaival, performanszaival rendszeresen részt vett a Magyar Műhely hazai és külföldi találkozóin. Alkotói és mentori kapcsolatot ápolt a Magyar Műhely alapítóival: Bujdosó Alpárral, Nagy Pállal és Papp Tiborral. Első műveit és tanulmányait a párizsi Magyar Műhely folyóirat mutatta be. Később a hazai és külföldi avantgárd folyóiratok folyamatosan közölték vizuális költeményeit, tanulmányait, képeit tárlatokon mutatták be. Doktori dolgozatát az Arkánum szerkesztőjéről, a Magyar Műhely baráti köréhez is sok szállal kötődő kortárs költőről, Bakucz Józsefről írta. Hegedűs Mária könyvei egy-egy alkotói korszakot is jelentenek. Az én karneválomban az Apollinaire nevével fémjelzett ikonikus, vizuális költemények műfaji sokszínűségét alkotja meg, az Összeszőtt mezőkben a tárgyköltészet műfaján belül, talált tárgyakon jeleníti meg térbeli költői szövegeit. Az elsőként Francis Edeline által megalkotott logo-mandala műfaját magyarul Papp Tibor határozta meg, művelte, könyvként is kiadta sokféle változatát. Ezt követően magyar nyelven a kazincbarcikai Magolcsay Nagy Gábor, Hegedűs Mária tanítványa készített logo-mandalákat, tovább kísérletezve a műfaj lehetőségeivel. A mandalák műfaji kérdéskörét is feszegeti - a szövegkörnyezet átalakítására tett kísérletezéssel - a Kézszobrok és logo-mandalák című, Olivier Bonnin szobraival alkotott közös könyv. Bonnin képzőművész meghívására, 2008 novemberében egy hónapig élt Palaiseu-ban, ahol a helyi művészeti közösség munkáit tanulmányozhatta. Élményeiről a Párizsi napló című könyvben számolt be. 2012-ben rendezvényszervezője volt a Művészet városi környezetben című nemzetközi szimpóziumnak, amely Olivier Bonnin és Gerard Chamayou kezdeményezésére, Kazincbarcika város és intézményei részvételével, nagy társadalmi összefogással valósult meg. Tanítványa, Petrezselyem Judit, magyar szakos tanár a művek élik a maguk életét című szakdolgozatában elemezte vizuális költeményeit. A kiállításainak megnyitóin, könyvbemutatóin elhangzott szakmai értékelések az alábbi nevekhez kapcsolhatók: Szkárosi Endre, Papp Tibor, Vass Tibor, Bohár András, L. Simon László, Szuhaj Katalin, Deres Péter. Művei: Kazincbarcika 30 (társszerző: Hazag Mihály, Mezey István (rajzok), Szathmáry-Király Ádámné (fotó), Miskolci Miniatűr Könyvgyűjtők Klubja, 1984) . Vendég voltam apám kertjében (színes szitaalbum, Kazincbarcika, 1987) • Karnevál (színes szitaalbum, Kazincbarcika, 1992) • Az én karneválom (Magyar Műhely Kiadó, Párizs-Bécs-Budapest, 1996) • Összeszőtt mezők (Magyar Műhely Kiadó, Budapest, 1999) • Párizsi napló (Palaiseau-Kazincbarcika, 2009) • Kézszobrok és logo-mandalák (szerzőtárs: Olivier Bonnin, Palaiseau, 2012) • Kalandozás Bakucz József költészetében (Magyar Műhely Kiadó, Budapest, 2017) LITVÁN ÁDÁM 1992-ben született Budapesten; író, színházi- és filmrendező. Kilencedik, 311 perces nagyjátékfilmje: npoKasTue h HCKymeHue / Átok és kísértés (2017). MAGOLCSAY NAGY GÁBOR 1981-ben született Miskolcon. Logo-mandalákat, interaktív költeményeket és versprózákat ír. A Litos alkalmazott művészeti vállalkozás, a Metanoia Park multimediális költészeti projekt és a MAPoetry alapítója, alkotója és művészeti vezetője. Ashes of Cows név alatt az ambient és a pszichedelikus rock határterületein kísérletezik. NAGY PÁL 1934-ben született Salgótarjánban, író, műfordító, tipográfus. A Magyar Műhely egyik alapító szerkesztője. 1972-1977 között a francia d’atelier szerkesztője. 1987-ben megalapította a p'ART című videofolyóiratot. Számos vizuális költészeti kiállítása volt, performanszaival több fesztiválon szerepelt. 70