A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1969-1970

Gergely Ernő: A magyar népi demokratikus államszervezet kialakulásának néhány kérdése (1944-45)

Nemzetgyűlés.22 Budapest,23 majd a nyugati országrészek felszabadulása után az Ideiglenes Nemzetgyűlés további 268 képviselő megválasztásával 498-ra egészült ki.24­ Az Ideiglenes Nemzetgyűlés második ülésén, 1944. december 22-én megválaszto­tta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt­, és felhatalmazta az ország ügyeinek intézésére.26 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalaku­lása az eddig létrejött és különböző elnevezéssel működő népi szervek, nemzeti bizottságok tevékenységére is döntő hatással volt. A központi államhatalmi és igazgatási szervek természetszerűen arra törekedtek, hogy megteremtsék az új, demokratikus államiságot, kiépítsék a közigazgatást, összefogják, egységbe ková­csolják az eddig szinte önálló életet élő országrészeket. Ebben a munkában az Ideiglenes Nemzeti Kormány helyi viszonylatban a nemzeti bizottságokra támaszkodott, amelyek összekapcsolták a központi állami szerveket a nép­tömegekkel és végrehajtották a kormány rendeleteit, utasításait.27 Rövid időn belül (1945. január 4-én) megjelent a Magyar Közlöny első száma és egymást követték az Ideiglenes Kormánynak az állapotok normali- 22 ., részletesen Révész Imre: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Debrecenben (ЮМ. december 21—22.). Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből, i. m. 123—153. old., Beér János: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Jog­­tudományi Közlöny, 1960. 5. sz. 253—259. old., Kovács Kálmán: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának történelmi jelentősége. Állam és Igazgatás, 1965. I. sz. 1—15. old. 23 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi március hó 19-én tartott ülésén foglalkozott a Politikai Bizottság határozatával, Nagy-Budapest nemzetgyűlési képviselőinek beküldéséről. A kormány egyetértett azzal, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlésen Nagy-Budapest 108 taggal kap képviseletet. (Pártközi értekezlet alapján 60 tag képviseli Budapest belső kerületeit, 40 a külsőt, míg a fennmaradó 8 helyet reprezentatív egyénekkel töltik be.) /A kormány véleménye az volt: Nagy-Budapest képviselői nélkül az Ideiglenes Nemzetgyűlés már nem ülhet össze. A Nemzetgyűlés a főváros képviselete nélkül eddig is csak a kényszerítő szükség, az alkot­mányos tényezők megalakításának sürgőssége és Budapest megszállott volta miatt működ­hetett. A behívni javasolt képviselők nagyobb számát Budapest politikai súlya indokolja. (L.­MT jkv. 1945. március 19.) A budapesti választásokról 1. Népszava, 1945. április 4. Közfelkiáltással választotta meg Budapest népe 108 képviselőjét. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága határozata alapján egészítették ki a Nemzetgyűlés tagjait a Nemzetgyűlés megalakulása óta felszabadult területek képviselőivel. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés annak idején csak a már felszabadult területek lakosságának képviselőiből ülhetett össze, ami körülbelül a tiszántúli lakosság képviseletét jelentette. Természetesen szükséges volt, hogy számarányának megfelelő képviseletet kapjon az ország többi és azóta felszabadult területe is. Bár politikai körökben — írta a „Népszava” — az a felfogás, hogy talán helyesebb lenne rövid idő múlva az egész országban egységes válasz­tásokat tartani. (Népszava, 1945. március 16. Kiegészítették az Ideiglenes Nemzetgyűlést.) Vásáry István pénzügyminiszter a Minisztertanács 1945. évi március hó 8-án tartott ülésén általános választást javasolt. Erdei Ferenc belügyminiszter ezzel nem értett egyet, mert az igen hosszú időt venne igénybe és technikai, közlekedési szempontból is megoldhatatlan lenne. (L. MT. jkv. 1945. március 8.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe hívandó képviselők számának tekintetében a pártok között megállapodás jött létre. A Dunántúl képviseletében 150 képviselőt hívtak be, továbbá behívtak 10 képviselőt azokról a területekről, amelyek eddig még nem voltak képviselve. (L. : Népszava, 1945. június 3. Behívják a dunántúli képviselőket.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételére 1. Napló, Függelék, 175—180. old., Révész Imre, i. m. 142—144. old., Beér János: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, i. m. 255. old., Kovács Kálmán: i. m. 3—6. old. 25 Napló, 22. old., Délmagyarország, 1944. december 24. Megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 2,1 Napló, 22-23. old. 2­ Balázs Béla: A nemzeti bizottságok szerepe népi demokráciánk létrejöttében, i. m. 169-170. old.

Next