A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1974 (10. évfolyam, 1-3. szám)

1974 / 1. szám - "A magyarországi munkásmozgalom története" (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállításának tématerve. I. rész)

„A magyarországi munkásmozgalom története” (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállításának tématerve)* Első rész: 1919. augusztus 1-ig. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum 1974 folyamán beköltözik a Budavári Palota A) épületébe. A múzeum kiállítási helyiségeinek alapterülete kb. 3000 m­ lesz; ebből mintegy 2000 m használható fel az állandó kiállítás céljára. A fennmaradó ter­ületen a múzeum időszaki kiállításokat rendez. Az állandó kiállítás a magyarországi proletariátus megjele­nésétől a szocializmus alapjainak lerakásáig terjedő időszakot öle­li fel. A szocializmus építésének további, jelenkori szakaszát te­matikus időszaki kiállítások mutatják be. Fő célkitűzésünk a munkaosztály társadalmi-politikai jelentő­ségének, a szocializmusért vívott harcban betöltött vezető szerepének bemutatása. Országos képet akarunk adni, amelyben a főváros mel­lett helyet kapnak a vidéki munkáscentrumok is. Érzékeltetjük a munkásmozgalom történetének a nemzeti történettel való összefüggé­seit, bemutatjuk a munkásmozgalommal közvetlenül kapcsolatban álló egyéb haladó erőket és mozgalmakat, különösen a dolgozó paraszt­ság küzdelmeit. A munkásmozgalom történetében kiemelten kezel­jük a párt és a szakszervezeti mozgalom fejlődését. A hangsúlyt a forradalmi irányzatra helyezzük, de megfelelő arányban szemlél­tetni kívánjuk a mozgalom más területeit, ill. irányzatait is. A tör­téneti személyiségeket általában tevékenységükben mutatjuk be; ki­emelten is szerepeltetjük az 1919-ig terjedő részben Frankel Leót, Szabó Ervint, Landler Jenőt és Kun Bélát. A nemzetközi munkás­­mozgalom történetéből azokra az eseményekre és szervezetekre utalunk, amelyek jelentőségük, vagy közvetlen hatásuk révén befo­­lyást gyakoroltak a hazai munkásmozgalomra. Kidolgozta: Esti Béla és Hetés Tibor, ill. Kubinszky Judit ,­-1890), Horn Emil (1890-1918), Győrffy Sándor (1918-1919). Kö­reműködött: Fancsovits György (életmód), Illés Ilona irodalom), Nagy Dezső (munkáskultúra), Sógor Györgyné (életmód), Theisler György (képzőművészet).

Next