A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1979 (15. évfolyam, 1-2. szám)

1979 / 1. szám - Tarjányi Sándor: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum tanácsköztársasági gyűjteménykatalógusai

jellegű tárgyi emlékanyagot, mivel ennek gyarapodása nem volt olyan mérvű, hogy közlése indokolt volna. A nagy tömegű iratanyagból csak a muzeális értékű anyagokat, így például az igazolványokat, az okleve­leket ismertetnénk. Ilyenformán a múzeum plakát-, röplap-, múzeumi jellegű irat- és fényképanyagának katalógusa jelenik majd meg ezzel a céllal. Időrendben elsőként a plakátkatalógus készül el. Jellege szerint hasonló lesz a Széchényi Könyvtár megjelentetett katalógusához. A gyűj­temény legfontosabb jellemzőit tartalmazza, amelyek az azonosításhoz szükségesek. A múzeum plakátgyüjteménye nagymértékben gazdagodott az utóbbi években, szinte a tanácsköztársaság teljes anyagát felöleli. Múzeumunk az állami kezelésbe vétel idején viszonylag kis plakátgyűjte­­ménnyel rendelkezett, mely a Párttörténeti (akkor: Munkásmozgalmi) Intézet anyagából származott. Az ötvenes évek végén a múzeum meg­szerezte a Kuricsánszky-féle gyűjteményt. A két teherautónyi anyag zö­me kereskedelmi és reklámplakát volt, de a benne levő politikaiplakát­­-anyag a múzeum törzsgyűjteménye lett. Az évek során részben ajándé­kozás, részben vásárlás útján gyarapodott, míg a legutóbbi időben a Párttörténeti Intézettől átvett anyagokkal lett teljesebb a gyűjtemény. A katalógus néhány illusztrációs mellékletet is tartalmaz, főként a nem vagy kevésbé ismert anyagokból, de a fő cél a gyűjtemény jegyzéksze­rű közzététele. Hasonló jellegű lesz a második füzet is a múzeum röplapanyagá­ból, kiegészítve az állami és a társadalmi szervek által kibocsátott nyomtatványok, blanketták, meghívók gyűjteményével és a múzeumi gyűj­tőkörbe tartozó iratokkal, igazolványokkal, oklevelekkel. Az Országgyű­lési Könyvtár és a Szabó Ervin Könyvtár által kibocsátott katalógusok­hoz képest ,a mi kiadványunk ennyiben tartalmaz majd újabb anyagokat a tanácsköztársaság eseményeiről, intézkedéseiről, agitációs tevékeny­ségéről. A harmadik füzet a fényképanyagot öleli fel. A gyűjtemény a húsz év előtti jegyzék közzététele óta többszörösére nőtt (ezen belül sok egye­di jelentőségű példánnyal gyarapodott), hozzájárul a hatvan év előtti ese­mények jobb megismeréséhez, a részvevő személyek sokkal tágabb kö­rére terjed ki, így hozzásegít a munkáshatalom társadalmi bázisának is­meretéhez. A füzet az elképzelés szerint portrékat nem tartalmaz, bár ez is szükséges lenne, természetesen csak a tanácsköztársasági esemé­nyekhez kapcsolódó fényképeket véve figyelembe. Az új, részletesebb közzétételt az indokolja, hogy azóta sok anyagmeghatározást helyesbítet­tünk, és a belső nyilvántartás is megváltozott. A régi leltári adatok és főként a túlságosan egyszerűsített szövegek alapján igen nehéz már az anyagokat megtalálni vagy azonosítani. A tematikus, azon belül időrendi raktári elrendezés, illetve annak közzététele megkönnyíti a kutatóknak

Next