A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1979 (15. évfolyam, 1-2. szám)
1979 / 1. szám - Tarjányi Sándor: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum tanácsköztársasági gyűjteménykatalógusai
jellegű tárgyi emlékanyagot, mivel ennek gyarapodása nem volt olyan mérvű, hogy közlése indokolt volna. A nagy tömegű iratanyagból csak a muzeális értékű anyagokat, így például az igazolványokat, az okleveleket ismertetnénk. Ilyenformán a múzeum plakát-, röplap-, múzeumi jellegű irat- és fényképanyagának katalógusa jelenik majd meg ezzel a céllal. Időrendben elsőként a plakátkatalógus készül el. Jellege szerint hasonló lesz a Széchényi Könyvtár megjelentetett katalógusához. A gyűjtemény legfontosabb jellemzőit tartalmazza, amelyek az azonosításhoz szükségesek. A múzeum plakátgyüjteménye nagymértékben gazdagodott az utóbbi években, szinte a tanácsköztársaság teljes anyagát felöleli. Múzeumunk az állami kezelésbe vétel idején viszonylag kis plakátgyűjteménnyel rendelkezett, mely a Párttörténeti (akkor: Munkásmozgalmi) Intézet anyagából származott. Az ötvenes évek végén a múzeum megszerezte a Kuricsánszky-féle gyűjteményt. A két teherautónyi anyag zöme kereskedelmi és reklámplakát volt, de a benne levő politikaiplakát-anyag a múzeum törzsgyűjteménye lett. Az évek során részben ajándékozás, részben vásárlás útján gyarapodott, míg a legutóbbi időben a Párttörténeti Intézettől átvett anyagokkal lett teljesebb a gyűjtemény. A katalógus néhány illusztrációs mellékletet is tartalmaz, főként a nem vagy kevésbé ismert anyagokból, de a fő cél a gyűjtemény jegyzékszerű közzététele. Hasonló jellegű lesz a második füzet is a múzeum röplapanyagából, kiegészítve az állami és a társadalmi szervek által kibocsátott nyomtatványok, blanketták, meghívók gyűjteményével és a múzeumi gyűjtőkörbe tartozó iratokkal, igazolványokkal, oklevelekkel. Az Országgyűlési Könyvtár és a Szabó Ervin Könyvtár által kibocsátott katalógusokhoz képest ,a mi kiadványunk ennyiben tartalmaz majd újabb anyagokat a tanácsköztársaság eseményeiről, intézkedéseiről, agitációs tevékenységéről. A harmadik füzet a fényképanyagot öleli fel. A gyűjtemény a húsz év előtti jegyzék közzététele óta többszörösére nőtt (ezen belül sok egyedi jelentőségű példánnyal gyarapodott), hozzájárul a hatvan év előtti események jobb megismeréséhez, a részvevő személyek sokkal tágabb körére terjed ki, így hozzásegít a munkáshatalom társadalmi bázisának ismeretéhez. A füzet az elképzelés szerint portrékat nem tartalmaz, bár ez is szükséges lenne, természetesen csak a tanácsköztársasági eseményekhez kapcsolódó fényképeket véve figyelembe. Az új, részletesebb közzétételt az indokolja, hogy azóta sok anyagmeghatározást helyesbítettünk, és a belső nyilvántartás is megváltozott. A régi leltári adatok és főként a túlságosan egyszerűsített szövegek alapján igen nehéz már az anyagokat megtalálni vagy azonosítani. A tematikus, azon belül időrendi raktári elrendezés, illetve annak közzététele megkönnyíti a kutatóknak