Történeti Múzeumi Közlemények, 1984 (20. évfolyam, 1-2. szám)
Stemlerné Balog Ilona: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképtára
országi kastélyokról készített, mintegy 400 felvételből álló sorozata, továbbá Divald Károly, illetve a Divald és Monostory cég felvidéki és erdélyi városképei, valamint Erdélyi Mór, Vágó Bertalan, Kossák József, Balogh Rudolf, Beszédes Sándor, Kozmata Ferenc, Veress Ferenc felvételei. A gyűjtemény legszebb darabjait a múzeum nemrég önálló kiállításon be is mutatta. A viselettörténeti gyűjteményt portrék és csoportképek alkotják, amelyek az ábrázolt személy vagy személyek öltözete, hajviselete miatt érdemesek a megőrzésre. A nő-, férfi-, gyermek- és vegyes viselet szerint csoportosított anyagban elkülönítjük a jelmezt, az egyenruhát, a népviseletet, valamint lehetőség szerint az egyes társadalmi osztályok és rétegek viseletét is. A gyűjtemény gazdagon reprezentálja a 19. század végi, 20. század eleji nemesi és polgári valamint a két világháború közötti uralkodó rétegek viseletét. A dolgozó osztályok öltözködését dokumentáló, viszonylag kisebb mennyiségű anyag az utóbbi évtizedekben került a gyűjteménybe. A magyar történelem eseményeit ábrázoló fényképek két nagy gyűjteményrészre oszlanak. Az első részbe a riportfényképezés kezdeteitől, körülbelül az 1860-as évektől 1944—1945-ig keletkezett fényképeket soroljuk. A magyar eseménytörténeti fényképanyag első része nemzeti történelmünk szinte valamennyi fontos eseményéről őriz fényképeket, nagyobb számban a századfordulótól hazánk felszabadulásáig. A képeket nagy kronologikus egységeken belül például ilyen tematikus felosztásban rendezzük: gazdasági élet, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, politikai élet (uralkodók, kormányok, választások, országgyűlések); kulturális élet (iskolák, művészetek stb.). A különböző társadalmi osztályok és rétegek életmódját ábrázoló fényképek a rajtuk szereplő személyek társadalmi hovatartozása szerint vannak csoportosítva. Külön tematikus egységeket alkotnak az első világháború, a forradalmak, a második világháború és a magyar munkásmozgalom történetét bemutató fényképek. A hazai riportfényképezés úttörőinek — Jelfy Gyulának, Müllner Jánosnak, Vajda Manónak — gyűjteményünkben található több száz felvétele a század első évtizedeinek politikai eseményeit, a parlamenti viharokat, a választójogi tüntetéseket, az 1918—1919-es forradalmak eseményeit ábrázolják. Az 1907-ben a szociáldemokrata párt égisze alatt megalakult Objektív Stúdió képei a párt és a szakszervezetek kongresszusairól, különféle munkásmozgalmi eseményekről készültek. A két világháború közötti időszak sokrétű képanyagának nagyobb hányada a Magyar Távirati Iroda képszolgálatától, képes újságok archívumaiból származó sajtófotó, de jelentékeny mennyiségű fénykép került gyűjteményünkbe a korszak neves fotóriportereitől, fotóművészeitől is, köztük Escher Károlytól, Bojár Látortól, Szöllősy Kálmántól. A munkásság, a városi és a falusi szegénység életviszonyait ábrázoló képanyagunk jelentős része a szociofotó; a legértékesebbek Escher Károly, Sugár Kata, Kálmán Kata, Langer Klára felvé-