Majovszky Pál szerk.: Magyar Művészet 5. évfolyam 1929
TANULMÁNYOK - Genthon István dr.: Faludi Jenő
portját. Városrendezési problémák érdekelték. Itáliában, a középkorinak maradt városképek klasszikus hazájában, a városrendezés kérdése manapság erősen előtérbe került. Szűk, zegzugos kis utcákon bonyolódik le a modern élet megnövekedett tempójának lüktetése. A közlekedés gyorsítása óriási akadályokba ütközik s ezeket az akadályokat többnyire nem lehet lebontani, mert műemlékek. A város rendezése a külvárosok jövendő beépítésének előrelátó meghatározásán kívül néhány központi ütőérút vandalizmus nélkül való megvonására szorítkozik. A Gruppo degli Urbanisti Romani részt vett a páduai városrendezési pályázaton, megnyerte a bresciai városrendezés második díját. Ez utóbbi terv egy részét kivitelre is elfogadták. A városrendezési tervekkel párhuzamosan Faludi Milanóban megbízást kapott az Árumintavásár két pavillonjának felépítésére. Az egyiket itt bemutatjuk. Reklám-architektúra, amely egy hét alatt épült fel és műfaja szerint nem praktikus szempontokat kell kielégítenie, hanem minden eszközzel önmagára koncentrálni a figyelmet. Ez az ügyesen megkonstruált, betűkkel díszített, valószerűtlen pavillon közeli rokona a plakátoknak, velük együtt azzal, hogy szuggesztív erővel fölkelti az érdeklődést, már meg is felelt rendeltetésének. A milanói megbízás északon marasztalta Faludit. A közelebbi környéken, Monzában, Marina di Massa-ban, Comoban villákat épített, majd másfél éven keresztül egy milanói házépítőgyár tervezőjeként működött. Típusvillákat tervezett, elemi idomokból összerakható házacskákat, amelyek közül Milanóban és határában több látható. Ezek a házikók nem szolgálnak luxuscélokra, kívül-belül a lehető legegyszerűbbek s céljuk az, hogy szegényebb ember számára váratlanul olcsó áron független és egészséges otthont nyújtsanak. Ezekkel az intim jellegű alkotásokkal szemben áll a római légikikötő nagyszabású terve, amely részben kivitelre is került, amennyiben planimetrikus elrendezését a kivitelezők magukévá tették. Az aerokikötők, amelyek múlt nélkül, napjainkban bújnak elő a városok szélén, teljesen tradíció nélkül épülnek s ez a Faludi-féle terv, amelynek — a laikus olvasó számára nehezebben olvasható alaprajz helyett — perspektivikus képét adjuk, az üzemszerűség kívánalmai értelmében alakítja a teret, köti össze az épületcsoportokat. A légikikötő váróterme, amelyet Faludi A. Morbelli milanói építésszel együtt készített, széles és nyugodt formáival, szépen alakított belső terével méltán keltett feltűnést. Az Internacionális Európai Kongresszus meghívására Faludi előadást is tartott az aerokikötők építéséről. A terv sikerének tudható be, hogy hivatalos helyről felszólítást kapott az 1930-as római világkiállításon való részvételre s az ugyancsak 1930-as monzai kiállításon egy weekend-ház olasz állami költségen való építésére kapott megbízást. Faludi ma Rómában dolgozik s a magyar kultúra új fellegvárának, a Palazzo Falconieri-nek átépítési munkálatait vezeti. A Tiberisre néző hatalmas palota a megvásárlás után gyökeres belső átalakításra szorult, hogy a Királyi Magyar Akadémia nagy és nemes céljainak megfelelhessen s hogy ez az átformálás, amely nem törölhette le a történelmi múlt hímporát sem, az építésznek mennyi munkát adott, azt csak azok tudják, közöttük e sorok írója is, akik ez időt az épület falai között töltötték el. Nem lenne teljes a kép, ha végül Faludi néhány megvalósulatlan művét be nem mutatnák. Közöttük legfigyelemreméltóbbnak színháztervét tartjuk, amely hatalmas és nyugodt tömegeivel, homlokzatának érdekes konvex-konkáv összecsengésével monumentális elgondolásról tanúskodik s talán arra is enged következtetni, hogy a barokk Róma merész és változatos térképezése megihletheti az ízig-vérig modern gondolkozású építőt, a nélkül, hogy munkájának mai, aktuális jellege csorbát szenvedne. Harminc éven innen, alig néhány évi tevékenység után, sőt mi több, távoli földről érkezve egy nagy és régi kultúrközösség földjére, Faludi máris jelentős sikerekre tekinthet vissza. Energiája és munkakészsége bizonyossá teszi, hogy mind nagyobb és nagyobb tempóval halad a fejlődés útján tovább, hiszen a külföldi indulás nehézségeit máris maga mögött hagyta. GENTHON ISTVÁN (RÓMA)