Oltványi-Ártinger Imre szerk.: Magyar Művészet 14. évfolyam 1938
TANULMÁNYOK - Bárdnyné Oberschall Magda: Pálffy Miklós aranyserlege a Magyar Történeti Múzeumban
PÁLFFY MIKLÓS ARANYSERLEGE A MAGYAR TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Értékes műkinccsel gyarapodott e napokban a Történeti Múzeum gyűjteménye. Pálffy László herceg helyezte el ott letétként hitbizományi kincstárának két pompás darabját: Pálffy Miklós győri hős aranyserlegét és szablyáját. A két tárgy érdekes magyar történeti vonatkozásán kívül, a serleg nagy művészi értékkel is rendelkezik és így a Múzeum látogatói valóban kivételes művészi élménnyel lesznek ezután gazdagabbak. A színaranyból készült fedeles serleg 44 cm magas, szájának átmérője 133 cm, talpának átmérője 165 cm. Kerek, tagozott talpához vázaidomú szár csatlakozik, ezen nyugszik a renaissance serlegek módjára kettős ívelésű, félgömbös kehely. Széles sima perem fölé borul az ugyancsak félgömbös, boltozatos fedél, melynek gombját talapzaton álló harcos alkotja. Az egész serleg felületét hálószerűen elborítja az áttört, plasztikus és színes zománcos dísz, úgy, hogy csak a tagozásnak erősen homorú hajtásai maradnak díszítetlenül. Az élénk színű zománcdísz hol a plasztikus részeket vonja be, hol vájt alapba beleágyazva transluciden csillog. A talp peremét beágyazott fehérzománcos, rozettás öv alkotja, felette egymásra helyezett zeneinstrumentumok, síp, dob, hegedű, mandolin váltakoznak virágokkal élénkített volutás kartusokkal. A rákövetkező kisebb párnatagon girlandos és angyalhermás motívumok váltakoznak harci trófeákból alkotott csoportokkal, ez utóbbiak középdarabját sisak vagy pajzs alkotja. Az egyes dekoratív zónákat kötélszerűen sodrott, kékzománcos sáv választja el egymástól. A vázaidomú szár hosszában három részre tagolt , minden részben azonos lambrequinszerű elemekkel és arabeszkekkel díszes kitöltés közepén, fehértestű chimera-herma nyújtja fel fejét a tulajdonképpeni kehely tövét alkotó, bordás és fehérzománcos virágszerűen kihajló tányér felé. A kettőshajlású serlegtest alsó, kisebb átmérőjű részét trófeacsoportok borítják, kardok, szekercék, zászlók, pajzsok, nyilak stb., közöttük keresztbetett pálma és olajág, felettük korona. A háború és béke szimbólumai. A serleg félgömbös testét nyolc zománcos, dekoratív egység borítja, melyek közül kettő-kettő átlós irányban egymással azonos. Ezek a következők: Alsó-Ausztria pólyás és pacsirtamadaras címere, ovális pajzsban, volutás kartus közepén, tetején császári koronával; trófeacsoport, melyben alabárdok, sárkányfejes szablyák, szekercék, császári kétfejű sasos zászlók, a piros-fehér színű magyar zászló szerepelnek, a csoport közepén egy-egy félvértezettel, lambrequines és rozettás dekoratív szakasz, közepén nyitott szájú, szárnyas torz maszkkal, végül ismét egy trófeás csoport, melyben íj, tegez nyilakkal, háromágú szigony, holdas és csillagos török zászló s középen hatalmas tollal koronázott, vicsorító oroszlánfejes sisak látható. A beágyazott fehérzománcos domború övhöz kb. 2-5 cm-es sima perem csatlakozik, melyen beágyazott, finom, színes zománcmunkával készített csigás virágindadísz, olaszos vázamotívumok és kiterjesztett szárnyú madarak sorakoznak. Ez a perem, ha a serleg fedele rajta van, nem látszik. A serlegtesttel hasonló felépítésű fedél jellegzetessége, hogy a zománcdísz az eddigiekhez képest fordítva van rá alkalmazva, tehát akkor alkalmazkodik a szem tengelyéhez, ha a fedelet levesszük és gombjával lefelé tartjuk. Lehet, hogy a renaissancekori kettős serlegek díszítési módszere lebegett az ötvösmester szeme előtt. A fedél beágyazott zománcosdíszű peremén, mely a serleg peremét elfedi, girlandok felett egy-egy állatalak néz egymásra : sárkányok, egyszarvúak, kecskelábú, emberkezű szörnyek, szárnyas Pegazusok, chimérák, púpos hátukon egy-egy rovarral, szárnyas őzek stb. A fedél kiindulási pontját az előbb említetthez hasonló fehérzománcos domború öv jelzi. E felett itt is nyolc dekoratív zománcos mező váltakozik egymással: kettőben ismét az alsó-ausztriai címer, kettőben trófeacsoportok és négyben pedig arabeszkes kartus közepén derubfej figyelhető meg. A négy voluta által tartott gombtalapzaton római harcos zománcos alakja áll, vörösbéléses aranyköpenyben, lorica ferreában és díszes sisakban. Fejét büszkén oldalra veti, balkezét csípőjén nyugtatja, balján sárkányfejes kardja lóg, jobbjában egykor talán is lehetett, de letörött és ma csak az ívesen hajló botszerű rész van meg. Lábai alatt harci trófeák, ballába levágott törökfejen nyugszik. Hátán ovális pajzs lóg. Rajta középen az aranygyapjas, kétfejű sassal díszített császári címer, oldalt kicsiben a kettőskeresztes magyar címer, az oroszlános cseh és a harántpólyás osztrák címer, ennek pólyája azonban hamisan, ferdén fut. Köröskörül fekete zománcbetűs felirat: GOT DIE ER 1598.