Magyar Múzeumok, 1995. 1. szám (Vol. 1.)
ICOM - Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Beszámoló az ICOM 17. konferenciájáról és 18. közgyűléséről
42 The Hungarian Museums would like lo report regularly about the activity of the Hungarian National Committee of ICOM, while giving news, at the same time, also about the activity, the new developments and the publications of the international organizations of museums. This time we give information, on the basis of the reports of the Hungarian participants, on the general assembly of ICOM . organized in Norway in summer 1905. We also found it important to convey the documents related lo the Sarajevo National Museum: the published photos on the building and on exhibitions, made alter 1913. now in the rich postcard collection of the Zemplén Museum (Szerencs). XVIIth General Conference of the International Council of Museums, July 2-7 XVIIe Conference Generale du Conseil International des Musées, 2-7 juillet XVIIa Conferencia General del Consejo International de Museos, 2-7 de julio A Magyar Múzeumok rendszeresen kíván tudósítani az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága tevékenységéről, egyúttal azonban a múzeumok nemzetközi szervezete munkájáról, híreiről, kiadványairól is. Ez alkalommal az ICOM 1995 nyarán Norvégián rendezett közgyűléséről adunk tájékoztatást a magyar résztvevők beszámolói révén. Pontosnak tartottuk a szarajevói Nemzeti Múzeummal kapcsolatos dokumentumok közlését is: illusztrálásukhoz a szerencsi múzeum képes levelezőlap-gyűjteményében található. 1913 után készült épület- és kiállítási felvételeket használtak fel. Beszámoló az ICOM XVII. közgyűléséről Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet Az ICOM (International Council of Museums), a múzeumok nemzetközi szervezete XVII. közgyűlését Stavangerben (Norvégia) tartotta 1995. július 2-7. között. Az 1946-ban alapított múzeumi szövetség 1995-re elérte a 12 OO0-es taglétszámot. Ez egyben 134 ország képviseletét is jelenti, 102 Nemzeti, 25 Nemzetközi Bizottság, 10 ún. Társult Bizottság és 4 helyi szervezet működik az „ernyője” alatt. A háromévenként megrendezett konferencia nemcsak a tagok személyes kapcsolatainak alakítására és a szakmai tapasztalatok átadására, a legfrissebb események bemutatására nyújt lehetőséget a világ minden részéről érkező több száz, újabban ezret is bőven meghaladó résztvevőnek. Egyúttal tisztújítás is, amelynek során újraválasztják a Végrehajtó Tanács tagjait. (Az év során szintén újra kell választani az összes nemzeti és nemzetközi bizottság vezetőségét. Ezek elnökei alkotják a Tanácsadó Bizottságot.) A XVII. konferencia témájául az előző közgyűlés a múzeumok és a közösségek kapcsolatát választotta, hangsúlyozva a múzeumok és műemlékek eszköz szerepét az emberek közötti legtágabb értelemben vett kommunikációban. Egyben feltéve azt a kérdést, hogy képesek-e valamit tenni a múzeumok a kultúrák közötti megértésért és toleranciáért, például a háborús szituációk esetén? A nemzetközi és nemzeti háborús konfliktusok kulturális örökséget pusztító hatásai ellen az UNESCO és az ICOM különböző eszközökkel küzd, a konferencián ez kellő hangsúlyt kapott. Már a megnyitó ünnepségen is ennek jegyében tartotta az első előadást Boris Groys „A múzeumok szerepe, amikor a nemzeti állam szétesik" címmel. A korábbi Jugoszlávia területén folyó háború többször állásfoglalásra késztette a kongresszust. Az írásbeli jelentések (pl. Prof. Dr. Ermamovic szarajevói beszámolója az 1992-től folyó háború hatásairól) tanulmányozása mellett például dönteni kellett az újonnan létrejött államok nemzeti bizottságainak felvételi kérelmeiről is. Ennek során sikerült az élesedő nyilatkozatok ellenében - az ENSZ határozatainak megfelelően a toleranciáról gyakorlatban is bizonyosságot tenni. Külön tagok jelenleg: Horvátország, Szlovénia, „Former Jugoslav Republic of Macedonia", Bosznia-Hercegovina; felvéve: Federal Republic of Yugoslavia. A múzeumok és a közösségek közötti kapcsolatok következő témaköre a múzeumok és a nemzeti identitás összefüggéseivel foglalkozott, különösen a fejlődő országok részéről (Loros Marepo Boe, New Guinea: Nemzeti egység létrehozása - a múzeumok szerepe), míg a harmadik azoknak a törekvéseknek szentelt figyelmet, amelyek a „bennszülött" népcsoportok múzeumalapításaival kapcsolatban tűntek fel (Ole Henrik Magga, Norvégia: Múzeumok és a kulturális sokszínűség: bennszülött és uralkodó kultúrák). A már nem újkeletű felismerés a múzeumi közösség csoportösszetételének (etnikai, kor, érdeklődés, stb.) fontosságáról szintén önálló téma volt (Amina Dickerson, USA: Múzeumok és a kulturális sokszínűség, új kihívás), míg az utolsó központi előadás a helyi közösségek - helyi múzeumok viszonyát vizsgálta (Françoise Wassermann, Franciaország: A közösségi múzeumok). Az ICOM konferencia a továbbiakban a nemzetközi bizottságok programjainak megfelelően folytatódott, illetve párhuzamosan zajlottak a különböző szervezetek és csoportok (pl. „Europe Group”) összejövetelei is. Norvégia múzeumainak megismerésére a konferenciát megelőző, illetve követő héten szerveztek többnapos kirándulásokat a rendezők. Különben csak az egyes bizottságokban dolgozóknak volt alkalmuk csoportos múzeumlátogatásokra. Egyébként Stavanger és környéke jól példázta a norvég „múzeum és közösség” kapcsolatot, utólag igazolva az ICOM korábbi döntését a helyszínt illetően. A kapott és hallott adatok szintén bizonyítják Norvégia sajátos „múzeumpolitikáját”: a 4,3 millió lakosságú országban több, mint 700 múzeum van, 80%-uk köztámogatásból fenntartva. Közvetlen céljaik között szerepel a természettudományi és kultúrtörténeti múzeumok közötti együttműködés erősítése, kiemelt figyelem a jelenkor társadalmára, a közelmúltra, az ipari és munkáskultúrára, az ún. tengerparti kultúrára, végül a művészetekre. (Az 1993-as statisztika szerint négyszeres látogatottsága volt a társadalomtörténeti múzeumoknak, a képzőművészet a harmadik helyre szorult, második a természettudomány.) A konferencia szakmai záró rendezvénye a közgyűlés volt, amelynek napirendjén elsőként a Végrehajtó Tanács megválasztása szerepelt, az 1995-1998 közötti évekre. A választás lebonyolításának módszeréről korábbi ülésén a Tanácsadó Bizottság hosszan vitatkozott, míg sikerült kompromisszumok árán kétfordulós Stavanger, Norway