Magyar Múzeumok, 1995. 1. szám (Vol. 1.)

ICOM - Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Beszámoló az ICOM 17. konferenciájáról és 18. közgyűléséről

42 The Hungarian Museums would like lo report regularly about the activity of the Hungarian National Committee of ICOM, while giving news, at the same time, also about the activity, the new developments and the publications of the international organizations of museums. This time we give information, on the basis of the reports of the Hungarian participants, on the general assembly of ICOM . organized in Norway in summer 1905. We also found it important to convey the documents related lo the Sarajevo National Museum: the published photos on the building and on exhibitions, made alter 1913. now in the rich postcard collection of the Zemplén Museum (Szerencs). XVIIth General Conference of the International Council of Museums, July 2-7 XVIIe Conference Generale du Conseil International des Musées, 2-7 juillet XVIIa Conferencia General del Consejo International de Museos, 2-7 de julio A Magyar Múzeumok rendszeresen kíván tudósítani az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága tevékenységéről, egyúttal azonban a múzeumok nemzetközi szervezete munkájáról, híreiről, kiadványairól is. Ez alkalommal az ICOM 1995 nyarán Norvégián rendezett közgyűléséről adunk tájékoztatást a magyar résztvevők beszámolói révén. Pontosnak tartottuk a szarajevói Nemzeti Múzeummal kapcsolatos dokumentumok közlését is: illusztrálásukhoz a szerencsi múzeum képes levelezőlap-gyűjteményében található. 1913 után készült épület- és kiállítási felvételeket használtak fel. Beszámoló az ICOM XVII. közgyűléséről Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet Az ICOM (International Council of Museums), a múzeu­mok nemzetközi szervezete XVII. közgyűlését Stavan­­gerben (Norvégia) tartotta 1995. július 2-7. között. Az 1946-ban alapított múzeumi szövetség 1995-re elérte a 12 OO0-es taglétszámot. Ez egyben 134 ország képvise­letét is jelenti, 102 Nemzeti, 25 Nemzetközi Bizottság, 10 ún. Társult Bizottság és 4 helyi szervezet működik az „ernyője” alatt. A háromévenként megrendezett kon­ferencia nemcsak a tagok személyes kapcsolatainak alakítására és a szakmai tapasztalatok átadására, a legfrissebb események bemutatására nyújt lehetőséget a világ minden részéről érkező több száz, újabban ezret is bőven meghaladó résztvevőnek. Egyúttal tisztújítás is, amelynek során újraválasztják a Végrehajtó Tanács tagjait. (Az év során szintén újra kell választani az összes nemzeti és nemzetközi bizottság vezetőségét. Ezek elnökei alkotják a Tanácsadó Bizottságot.) A XVII. konferencia témájául az előző közgyűlés a múzeu­mok és a közösségek kapcsolatát választotta, hangsú­lyozva a múzeumok és műemlékek eszköz szerepét az emberek közötti legtágabb értelemben vett kommuniká­cióban. Egyben feltéve azt a kérdést, hogy képesek-e va­lamit tenni a múzeumok a kultúrák közötti megértésért és toleranciáért, például a háborús szituációk esetén? A nemzetközi és nemzeti háborús konfliktusok kulturális örökséget pusztító hatásai ellen az UNESCO és az ICOM különböző eszközökkel küzd, a konferencián ez kellő hang­súlyt kapott. Már a megnyitó ünnepségen is ennek jegyé­ben tartotta az első előadást Boris Groys „A múzeumok szerepe, amikor a nemzeti állam szétesik" címmel. A korábbi Jugoszlávia területén folyó háború többször állásfoglalásra késztette a kongresszust. Az írásbeli je­lentések (pl. Prof. Dr. E­rmamovic szarajevói beszámo­lója az 1992-től folyó háború hatásairól) tanulmányozá­sa mellett például dönteni kellett az újonnan létrejött államok nemzeti bizottságainak felvételi kérelmeiről is. Ennek során sikerült az élesedő nyilatkozatok ellenében - az ENSZ határozatainak megfelelően­­ a toleranciáról gyakorlatban is bizonyosságot tenni. Külön tagok jelen­leg: Horvátország, Szlovénia, „Former Jugoslav Repub­lic of Macedonia", Bosznia-Hercegovina; felvéve: Fe­deral Republic of Yugoslavia. A múzeumok és a közösségek közötti kapcsolatok kö­vetkező témaköre a múzeumok és a nemzeti identitás összefüggéseivel foglalkozott, különösen a fejlődő or­szágok részéről (Loros Marepo Boe, New Guinea: Nem­zeti egység létrehozása - a múzeumok szerepe), míg a harmadik azoknak a törekvéseknek szentelt figyelmet, amelyek a „bennszülött" népcsoportok múzeumalapítá­saival kapcsolatban tűntek fel (Ole Henrik Magga, Nor­végia: Múzeumok és a kulturális sokszínűség: bennszü­lött és uralkodó kultúrák). A már nem újkeletű felisme­rés a múzeumi közösség csoportösszetételének (etni­kai, kor, érdeklődés, stb.) fontosságáról szintén önálló téma volt (Amina Dickerson, USA: Múzeumok és a kul­turális sokszínűség, új kihívás), míg az utolsó központi előadás a helyi közösségek - helyi múzeumok viszonyát vizsgálta (Françoise Wassermann, Franciaország: A kö­zösségi múzeumok). Az ICOM konferencia a továbbiakban a nemzetközi bi­zottságok programjainak megfelelően folytatódott, illet­ve párhuzamosan zajlottak a különböző szervezetek és csoportok (pl. „Europe Group”) összejövetelei is. Norvégia múzeumainak megismerésére a konferenciát megelőző, illetve követő héten szerveztek többnapos kirándulásokat a rendezők. Különben csak az egyes bi­zottságokban dolgozóknak volt alkalmuk csoportos mú­zeumlátogatásokra. Egyébként Stavanger és környéke jól példázta a norvég „múzeum és közösség” kapcsola­tot, utólag igazolva az ICOM korábbi döntését a hely­színt illetően. A kapott és hallott adatok szintén bizo­nyítják Norvégia sajátos „múzeumpolitikáját”: a 4,3 millió lakosságú országban több, mint 700 múzeum van, 80%-uk köztámogatásból fenntartva. Közvetlen céljaik között szerepel a természettudományi és kultúr­történeti múzeumok közötti együttműködés erősítése, kiemelt figyelem a jelenkor társadalmára, a közelmúlt­ra, az ipari és munkáskultúrára, az ún. tengerparti kul­túrára, végül a művészetekre. (Az 1993-as statisztika szerint négyszeres látogatottsága volt a társadalomtör­téneti múzeumoknak, a képzőművészet a harmadik helyre szorult, második a természettudomány.) A konferencia szakmai záró rendezvénye a közgyűlés volt, amelynek napirendjén elsőként a Végrehajtó Ta­nács megválasztása szerepelt, az 1995-1998 közötti évekre. A választás lebonyolításának módszeréről ko­rábbi ülésén a Tanácsadó Bizottság hosszan vitatko­zott, míg sikerült kompromisszumok árán kétfordulós­ Stavanger, Norway

Next