Magyar Múzeumok, 1995. 2. szám (Vol. 1.)
MŰHELY - Vadas Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum: épület és gyűjteménystruktúra a XIX. században
MŰHELY 17 \ FEMZETI CŰJTEMÉNYEK ELINTÉZÉSE' » VGVIU ország Az 18O 7-ben, Miller Ferdinand tollából megjelent munka a magyar muzeológia első tanulmányának tekinthető Ferdinand Miller’s writing from 1807. the first Hungarian museological dissertation ihr Hungarian National Museum: Building and Hie structure of llie collection in the 19th century The article deals with an until now less examined aspect of the history of the Hungarian National Museum: the relation of the building and the collections. The first plan prepared in 1807 put the library to the facade side of the second floor, the antiquities collection on the side front, the natural history gallery' to the back-side, the picture gallery in the cross-wing between the two elleni állami fellépés eszközrendszerét, és annak hatékonyságát javítandónak ítélték. Szükségesnek mondták, hogy a per tapasztalatai alapján vegyék számba azokat a feltételeket, amelyeknek a megteremtése szükséges az illegális műkereskedelem visszaszorításához, illetőleg külföldre vitt műkincsek visszaszerzésének eredményes megkísérléséhez. A Bizottság komplex intézkedési terv kidolgozását szorgalmazza, mely javaslatot tenne a megfelelő törvényi, nemzetközi jogi háttér megteremtésére csakúgy, mint a szükséges kormányzati intézkedések megtételére.”14 A törvénynek elő kell írnia a kulturális örökség regisztrálásának módját, tulajdonsemleges nyilvántartását, a nem állami és önkormányzati tulajdonosoknak a regisztrálással járó kedvezményeit. A törvénynek hangsúlyosan kell foglalkoznia a kulturális javak őrzésével megbízott intézmények és szakemberek azon kötelezettségével, amely a közvélemény formálását jelenti a javak védelmének fontosságáról. Ugyancsak szólni kell az illetékes szervek és intézmények azon kötelezettségéről, amely a kulturális javak védelmének neveléssel, oktatással kapcsolatos teendőit jelenti. A törvénynek biztosítani kell a kultúrához való széleskörű és egyenlő hozzáférhetés emberi jogát, amely más államok polgáraira is vonatkozik, tekintve, hogy a nemzeti kulturális örökség az egyetemes örökség része. Ugyancsak rendelkezni kell a tudományos kutatás szabadságának követelményéről, a múzeumi munkatársak „szerzői” jogáról, kedvezményeikről, mely utóbbi jogok bizonyos fokig korlátozzák az előbbi jogot. A törvényben rendelkezni kell a kulturális javak védelméért felelős összes szervek és intézmények összehangolt együttműködéséről, és a védelem teljes rendszerének kialakításáról. Mivel hazánkban a múzeumi hálózatra a kulturális és régészeti javak védelmének nemcsak részleges szakmai-intézményi, hanem a teljes területet lefedő szakhatósági és felügyeleti feladata is hárul, a múzeumok jogállását, a múzeumi szervezetnek a felügyeleti rendszert is biztosító teljességét rögzíteni kell. A Magyar Nemzeti Múzeum: Épület és gyűjteménystruktúra a XIX. században Vadas Ferenc „A nemzetek nagyságának nincs biztosabb mérlege középületeinél” - írta Eötvös József, amikor 1846 decemberében meglátogatta az új palotájában frissen berendezkedett Nemzeti Múzeumot. A termeket első látásra kellemes hatásúnak találta, de kifogásolta a berendezés igénytelenségét: „...a magyar nemzet régiséggyűjteményei gyalulatlan deszkákon állíttattak fel... A teljes bebútorozás évtizedekig eltartott, a palota hiányzó homlokzati díszítése azóta sem készült el. Pedig maga a hatalmas épület viszonylag gyorsan - 6-7 év alatt - megépült. A kiegészítések, korrekciók külön-külön több időt vettek igénybe, mint az építkezés. Hasonlóképp ellentmondásosan alakultak a korán jelentkező helyszűke csökkentésére tett kísérletek. Némelyikük - hosszabbrövidebb vajúdás után - pompás új épületet teremtett, mint az Iparművészeti és a Szépművészeti Múzeum, más esetben viszont vagy több emberöltő késéssel vezetett kompromisszumos eredményre (OSZK), vagy csak a közeljövőben fog megoldódni (Természettudományi Múzeum). A Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulását, történetét sokszor feldolgozták a múlt század dereka óta, a palota építéstörténetét ugyancsak. Az épület és a benne őrzött gyűjtemények kapcsolatát talán mégis érdemes sok ismert és néhány eddig még nem kihasznált forrás segítségével külön is áttekinteni. Az első épületterv, amit a múzeum számára készítettek, megelőzte az intézmény alapítását. (Persze csak akkor, ha az 1808. évi VIli. törvénycikket tekintjük a múzeum születésnapjának.) Ezt ismeretesen egy sokszorosított felhívás szétküldése előzte meg 1807-ben, melynek melléklete Iluid János múzeumterve. A jellegzetes loggiás homlokzat számos reprodukcióból ismert. A csatolt alaprajzokat már ritkábban publikálták, egyik jellegzetességükről pedig nem is esett szó: arról, hogy Hild nemcsak alaprajzi elrendezést tervezett, hanem a helyiségek beosztását is megjelölte. A kifejleszteni szánt gyűjteménystruktúra elképzelése nem tőle származik, elhelyezésüké részben talán igen. A felhívás hosszasan sorolja, hogy mi mindent tartalmazna a „Magyar Tudományoknak szentelt oltár. ’’ Erősen rövidítve: könyveket és kéziratokat, térképeket és ábrázolásokat, pecséteket, címereket, arcképeket, márványokat, edényeket, ékszereket és használati tárgyakat, fegyvereket és találmányokat, növényeket, állatokat és ásványokat. Mindazt, ami az országban létezik, vagy valaha létezett, természetes, vagy művi úton keletkezett. Elhelyezésük egy egyemeletes palotában történt volna, a pesti ferences templom háta mögött, a mai Kossuth Lajos utca - Szép utca - Reáltanoda utca által határolt területen. A terv szerint a mind a négy oldalról körülépített telek hosszú udvarát keresztszárny osztja ketté. A főbejárat oszlopos előcsarnokba vezet, mely jobbra hasonló jellegű kilencosztatú térben folytatódik, amely „a’ jobb nemű Oszlopoknak, Edényeknek és Hamv-vedreknek tartásokra” szolgál, azaz itt lenne a kőtár, mely az innen nyíló főlépcsőházban is folytatódna. Az előcsarnoktól balra a főigazgató, majd a könyvtárőr lakása következne, majd tovább is majdnem kizárólag lakások foglalnák el a földszinti helyiségeket. Kivétel a keresztszárny középső - pavilonszerűen kiemelkedő - része, mely „általmenet a második udvarba, felírásokra szolgáló pitvarral”, valamint néhány további helyiség, amely „lerakóhely”. A gyűjtemények helye az emeleten lenne: a bejárati előcsarnok felett a könyvtárterem, mellette a sarokig az éremgyűjtemény, majd tovább a mellékutcára nyíló FELTÉTELEI