Magyar Múzeumok, 1995. 2. szám (Vol. 1.)
MŰHELY - Kaposvári Gyula: Múzeumi bentlakásos iskola Szentendrén 1950 őszén
3. Lehet túlzás, vagy víziószerű rémkép, mégis elképzelhető: az, hogy már sok évtizede az állami költségvetésben a kultúra, a tudomány támogatásánál a „maradékelv" érvényesül, összességében olyan károkat okozott, ami nagyságrendben - természetesen bizonyos „költői túlzással” - a világháborúk e téren okozott pusztításaihoz mérhető. Aligha lehet itt ennek minden összetevőjét, következményét felsorolni. Elég, ha a nem kellő időben elvégzett, vagy máig nem realizált épületrekonstrukciók, épülethiányok miatt nedves pinceraktárakban károsodott, rosszul, vagy későn restaurált, illetve épület, pénz, szakember hiányában be nem gyűjtött, elkallódott (külföldre vitt) műtárgyakra gondolunk. Ám ami igazán veszélyes: a gazdasági nehézségekből fakadó szűk keretek - magyarul, a pénztelenség - deformálja (deformálhatja) a szakmai gondolkodást, tudományos igénytelenséghez, netán elvtelen kompromisszumokhoz vezet (vezethet). 4. Gedai István: Gondolatok a Magyar Nemzeti Múzeumról. Múzeumi Hírlevél 1994/12. 329-331. 5. Buzinkay Géza: Zuboly és a múzeumi struktúra. Múzeumi Hírlevél 1995/2. 25-26. 6. Kivéve Sárospatak, Visegrád, Esztergom, „kis területre érvényes" önálló gyűjtőkörét. 7. Újabban az autópályák építéséhez kapcsolódó leletmentő feltárások financiális támogatása tesz lehetővé magasabb minőségi színvonalú feltárásokat. Ám ezt a többnyire igen szűkre szabott idő miatt nemigen lehet megvalósítani. 1i. Keveset beszélünk arról, hogy bizonyos tárgyak „sorsa” - éppen értékük miatt - az, hogy állandó kiállításon szerepelnek. Sajnos, ma még többnyire nem megfelelő körülmények között, ezért veszélyeztetettségük nagyobb. Fejedelmi sír bronzedénye, Ártánd (Hajdú-Bihar megye). A kr. e. 6. századi szkíta-kori temetkezési leletek 1955-ben, szakmai testület javaslata alapján kerültek a Nemzeti Múzeumba. Múzeum kölcsönként hosszabb időre beépíthet állandó kiállításaiba. Mindezek után kérdés, mennyire találnánk partnert, és mennyire váltanánk ki vihart azzal, ha felvetnénk a „nemzeti letét” fogalmának intézményét. Ez alatt valami olyat értek, hogy bármely szempontból fontos, vagy kiemelkedő értékű műtárgyak, inkább rövidebb, mint hosszabb ideig, bemutatásra kerülnének a Nemzeti Múzeumban. Egyik oldalról így érezném biztosítva, hogy a megváltozott körülmények között is megmarad valami a Magyar Nemzeti Múzeum régi hagyományaiból. Nevezetesen abból, hogy az ország legjelentősebb műtárgyainak bizonyos része gyűjteményeibe került, és ezért lett ténylegesen nemzeti múzeum. A „nemzeti letét” intézményének erkölcsi súlya és jóértelmű kultúrpolitikai hasznossága mellett olyan előnye is lehetne, hogy meghatározott szempontrendszer szerint, megfelelően kiépített és működtetett laboratóriumokban az átlagnál nagyobb értékű műtárgyak vizsgálatát, folyamatos kontrollját is biztosítani lehetne. Tehát, ha nemzeti letétről beszélek, akkor egyfajta viszonosságra gondolok. Azaz: a Magyar Nemzeti Múzeum nemcsak kedvezményezett lenne, hanem történeti értékeket védő ellenszolgáltatást is biztosítana. Ahhoz, hogy az imént jól-rosszul, de mindenképpen vázlatosan és hiányosan felvetettek szerint a közeljövőben pozitív irányban valamiféle elmozdulás történjék, az alábbiakat kellene figyelembe venni, ill. szerencsés esetben megvalósítani. A Magyar Nemzeti Múzeum „elszürkülése” nem törvényszerű. Részben új „munkamegosztás”, feladatvállalás szükséges, egy magasabb szintű tudományos gondolkodás bázisán. Talán így biztosítható az egyéni ötletekből, ambíciókból építkező hazai régészet intézményeinek nemzetközi mércével is mérhető, szakszerű együttműködése. Egyéni érdekeket, lokális szempontokat mellőzve, kiemelkedő tudományos értékű lelőhelyek kutatásának távlati tervezése, ill. a „minőségi kutatást” segítő természettudományos vizsgálatok lehetőségének megteremtése. - Hazai műtárgycsere, műtárgykölcsönzés, műtárgyletét új rendszerének kidolgozása. - A kiemelkedő értékű műtárgyak központi nyilvántartásának, időnkénti állapotvizsgálatának biztosítása a változó műtárgyvédelmi lehetőségek és követelmények függvényében. Meggyőződésem, hogy ebbe a szakmai feladatrendszerbe ágyazva kell keresni a Magyar Nemzeti Múzeum jövőbeni helyét és szerepét a muzeológiában és a régészettudományban, s biztosítani mindehhez a megfelelő szervezeti kereteket és financiális hátteret . Persze, mindaz amiről eddig szó volt, csak kis része annak a mihamarabb konszenzust kívánó polémiának, hogy milyen lesz, milyennek kell lenni a következő század Nemzeti Múzeumának. Egy olyan nemzet múzeumának, amely nemzet háromnegyed százada már csak gondolkodásában, irodalmában, levéltárainak, múzeumainak mélyén őrzi teljes történelmi múltjának megmaradt valóságát. Múzeumi bentlakásos iskola Szentendrén 1950 őszén Kaposvári Gyula A szolnoki Városi Könyvtár és Múzeum könyvtári részét 1948. március 15-én nyitottuk meg újra. Hadifogságból hazajövetelem után hónapokon át, társadalmi munkában méter magas szeméthalmaz és törmelék alól könyveket és múzeumi anyagot válogattam. 1949. március 5-én a szolnoki csata 100 éves jubileumán emlékkiállítást rendeztem a városháza nagytermében. A kiállítást követően 1949 április 1-től Szolnok város polgármestere kinevezett a múzeum és a könyvtár vezetőjévé. Tanári pálya helyett így kerültem múzeumi beosztásba. Bronze vessel from a princely grave,Ártánd (Hajdii-Bibar county). The burial findings originated in the Scythian era of the sixth century B.C. and got to the Hungarian National Museum on the recommendation of a professional body in 1955.