Magyar Múzeumok, 1996. 1. szám (Vol. 2.)

Olvasói levél - A szerkesztő levele

Olvasói levél A szentendrei "lelkigyakorlat" Érdeklődéssel és örömmel ol­vastam lapunk 1995/2. szá­mában Kaposvári Gyula írását az 1950 októberi szentendrei iskoláról. Engedtessék meg, hogy mint egyik résztvevő közzétegyen­ néhány emlé­kem, úgy - "alulnézetből" - er­ről a "lelkigyakorlatról". Alig foglaltam el - mint frissen végzett muzeológus - álláso­mat a bajai múzeumban, már­is "beiskoláztak". Máig sem tudom, kik és milyen szem­pontok szerint válogatták ösz­­sze a hallgatóságot. Voltunk akkor­ végzettek, volt a közép­generáció, és voltak "öregek", akik nemcsak közel voltak a 40. évükhöz, de szaktudomá­nyukban is nevet szereztek (pl. Sági Károly, Párducz Mi­hály, Némethy Endre, stb.) Ve­gyesen voltunk pártonkívü­liek és párttagok, köztük még funkcionáriusok is. Az első esti "elbeszélgetés­nek" volt egy­ emlékezetes - bár nem mindenki által ismert - mozzanata, mikor Nagy Pi­roskát "vizsgáztatta" Bodrogi Tibor. Az eset megértéséhez tudni kell, hogy évfolyamtár­sak voltunk, s éveken át min­den vizsgára együtt készül­tünk, s együtt mentünk. Piros­ka állandóan jajgatott, hogy semmit sem tud, aztán fújta az anyagot. A muzeológusi diploma megszerzése után különleges engedéllyel elvé­gezte az orvosit, később Svájcba "disszidált". Bodrogi idézett néhány mondatot, s megkérdezte: mi ebben az idealista, népellenes, reakci­ós? Piroska perceken át ízek­re szedve bebizonyított min­dent. Bodrogi faarccal hall­gatta, majd megszólalt. Ezt Sztálin elvtárs mondta. Kitört a röhögés, Piroskának elakadt a lélegzete, hisz nem tudta, hogy megelőzte korát. Az előadásoktól nem voltunk éppen elragadtatva. Hogy az idősebb generáció mit profi­tált az ideológiából, nem tu­dom, de mi az egyetemen hol diákköri szemináriumokon, hol neves ideológusoktól (Fogarasi, Szalay, stb.) több­szörösen megtanultuk a dia­lektikus és történelmi materi­alizmust, a magyar és nem­zetközi munkásmozgalom történetét. Minden alkalom­mal élőbről kezdték, már a kö­nyökünkön jött ki. (Később Baján Kőhegyi Mihállyal együtt még háromszor rágtuk végig. Jellemző, hogy kétszer muzeológussal nem tudtak mit kezdeni, egyszer a ven­déglátósokhoz, aztán az orvo­sokhoz, végül a nyomozókhoz csaptak bennünket.) Tehát amit Szentendrén hallottunk, abból már az egyetemen vizs­gáztunk is. Gyanítom viszont, hogy az "öregeknek" nehezen emészthető volt. A szakmai előadásokból a saját szakunk­ból mindannyian többet tud­tunk, mint amit ott pár óra alatt elmondtak. Az idegen szakokból - leszámítva né­hány "mazsolát" - keveset ér­tettünk. Nagy szobában, emeletes ágyakon aludtunk. Itt már vi­dám beszélgetés folyt. Béres Bandi cigánytáncokkal szóra­koztatta a társaságot s folyt az anekdotázás. Félidőben a családosok hétvé­gére eltávozást kaptak. Hét­főn elég rosszkedvűen tértek vissza. Este az egyik elszólta magát, hogy ifjú neje kétheti távollét után némi aktivitást várt volna tőle. Hümmögés in­nét is, onnét is. Kiderült, hogy­ brómoztak bennünket. Végül két tanulságot vontam le: az iskola - legyen bármi­lyen - összehozza a hallgató­kat, s tartós barátságok kö­tődnek, a másik, hogy­ az isko­lapadban a felnőtt is diák lesz, korra, nemre és tudomá­nyos rangra való tekintet nél­kül. puskázik, regényt olvas a pad alatt, papírgalacsinokkal dobálódzik, s minden csínyre kapható. Sólymos Ede A szerkesztő levele Igaz ugyan, hogy a MAGYAR MÚZEUMOK mostani száma sorrendben még csak a har­madik, de a fejlécen már a II. évfolyam olvasható! Jelezve: van remény a folyamatosság­ra. A lap fogadtatása is opti­mizmussal tölthet el. Elsősor­ban a kollégák véleménye, ér­deklődése lehet a fokmérő. Mégpedig nemcsak az olvasó kollégáké, hanem a folyóirat munkatársának jelentkezőké, a szerzőké is. Már az előző szám szerkesztésekor kény­telenek voltunk néhány kéz­iratot áttenni a következőbe, zsúfoltság miatt erre kénysze­rültünk most is. (Az érintettek szíves türelmét kérjük­­ egy negyed évig!) Az elmúlt félévi két "mutat­ványszám" megjelenését kö­vetően a kiadásért felelősek elérkezettnek látták az időt, hogy létrehozzák a szerkesz­tőbizottságot. Mégpedig olyan kollégákból, akik - az előzetes megbeszéléseken - vállalták, hogy nemcsak nevüket, in­kább a munkájukat adják a fo­lyóirat szerkesztőségi tenni­valóinak ellátásához. A lapterv megvitatására meg­hívottakból nemcsak a szű­­kebb körű szerkesztőség rek­­rutálódott. Egyetértettünk ab­ban, hogy mögéjük fel kell sorakoztatni egy tanácsadó testületet is. E testület - töb­bek között - a megjelentetés és terjesztés gondjaiból is részt vállalna, segítené a ki­adói munkát, a sponzorálást. Nevesíteni a következő szám impresszumától fogjuk a bi­zottságokat, érdemi munká­juk a második szám szerkesz­tésétől veszi kezdetét. Az impresszum jelen esetben másirányú, de legalább eny­­nyire fontos változásról infor­mál. Ennek a számnak - és re­mélhetőleg a következőknek is - a nyomdai előkészítését már a Tájak-Korok-Múzeu­­mok Egyesület Tipográfiai Stúdiója végezte. Miután ez a munka gy­akorlati­lag - fizikailag is - közvetlenül a szerkesztőségben folyik, fel- MAGYAR MÚZEUMOK 1996/1 TAVASZ Olvasói levél 1 A szerkesztő levele 1 A kiadó levele 2 VÁC,"FEHÉREK TEMPLOMA" KRIPTAFELTÁRÁS 1994-95 Zomborka Márta: Az előzmények és a feltárás 3 Zomborka Márta: Temetkezési szokások 7 Ráduly Emil: 18. századi polgárviseletek 9 Ráduly Emil: A koporsók díszítése 12 Susa Éva - Pap Ildikó - Józsa László: A váci múmiák antropológiai vizsgálata 14 MŰHELY Mahunka Sándor: A tudományos kutatások célja, helyzete és jövője a természettudományi múzeumokban - Szubjektív megjegyzések egy kényes témához 17 Kecskeméti Tibor: A vita 21 Szentléleky Tihamér: A múzeumi etika - Egy készülő etikai kódex kérdései 22 Korek József: A múzeumi munka néhány etikai kérdése 24 Csorba László: Pulszky Ferenc a nemzeti múzeumok "filozófiájáról” 25 Pulszky Ferenc: Haladás és hanyatlás a művészetben, és egy nemzeti múzeum berendezése 26 KIÁLLÍTÁSOK Buzinkay Géza - Vígh Annamária: Budapest az újkorban - Történelmi pillanatok egy nagyváros életében - új állandó kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 29 Hajdú Éva: Budapest az újkorban - Kiállításkritika 32 Lencsó László: 100 éves a mozi 34 I­lorn Emil: Tények és gondok egy kiállítás kapcsán 37 Tari János: Etno-phono-photo-kinematographia 40 SZÁMVETÉS Müller Róbert: A magyar múzeumok esélyei és lehetőségei 43 Tálas László: Öt esztendő Jász-Nagykun-Szolnok megye múzeumainak életében (1990-1995) 47 Búzás Gergely: A visegrádi Mátyás Király Múzeum és a királyi palota tíz éve 49 Gócsáné Móró Csilla: A Blaskovich Múzeum öt éve - 1990-1995 51 KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK Fejérdy Tamás: Beszámoló az ICCROM 19. közgyűléséről 53 Tintánné Balázsy Ágnes: Dr. Harold James Plenderleith ünneplése 54 Wollák Katalin: A Holland Múzeumi Szövetség és a

Next