Magyar Múzeumok, 1996. 2. szám (Vol. 2.)
SZÁMVETÉS - Kubassek János: Miért van, hogyan lett Érden földrajzi múzeum?: a Magyar Földrajzi Múzeum másfél évtizedes története
46 lems were also solved. In 1993, we succeeded in publishing the Lexicon of Hungarian Travellers. Cholnoky Jenő 11870-1950) dolgozószobájának részlete A part of the den of Jenő Cholnoky (1870-1950) bírták a terhelést. A szomszédos zenei könyvtárral együtt kénytelenek voltunk dideregni. Változást csak az hozott, amikor bejelentették, hogy Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja és kísérete ellátogat a múzeumba. Ekkor hirtelen fontossá vált a fűtés. Az átlagos 8 fokról sikerült 12 fokra emelni a hőmérsékletet, úgy, hogy minden energiát a múzeumi elektromos kályhákra összpontosítottak. A kiállítást megtekintő jeles látogató első kérdése úgy szólt, hogy „Itt mindig ilyen hideg van?“ Udvariasan válaszoltam: „Nem, általában 3-4 fokkal hidegebb szokott lenni, de most tudtuk, hogy tetszik jönni, ezért igyekeztünk a hőtárolós kályhákat felfűteni, és még a szomszédos zenei könyvtártól is ide koncentráltuk az energiát.“ Azt nem mertem hozzátenni, hogy nyáron melegebb szokott lenni, de az egyik megyei kísérő így is rosszallóan nyugtázta a választ. Emlékezetes volt Aczél György látogatása is. A kulturpápa rendkívül tájékozott volt, s rögtön levizsgáztatott. „Miért nincs kiállítva Róheim Géza?“ - kérdezte szigorú tekintettel. „Azért mert New Yorkban halt meg, s még nem volt pénzünk repülőjegyre ott kutatni a hagyatéka után. Egyébként is munkássága inkább a pszichoanalitikához kapcsolódik. “ „Mit olvasott tőle?“„A csuringa népét“ - feleltem kicsit megszeppenve, de Aczél elégedetten hallgatta a választ. Percekig némán nézte Teleki Pál híres ,Vörös térképét“. A kísérők közül többen aggódtak, ebből baj lehet, de Aczél nem szólt semmit. Búcsúzáskor elvitte a vendégkönyvet, hogy áttanulmányozza, s csak hetekkel később tudtuk visszaszerezni. Gyűjteménygyarapítás A múzeum fejlődése elképzelhetetlen lett volna külső segítők hozzájárulása nélkül. Levélben és telefonon nagyon sok bejelentést és információt kaptunk a lappangó értékekről, kallódó hagyatékokról. Az utolsó pillanatban mentettük meg az enyészettől Milleker Rezső debreceni földrajzprofesszor hagyatékát és Komarniczki Gyula fényképgyűjteményét. A véletlen szerencse és a céltudatos, évekig tartó kutatómunka segített hozzá ifjabb Lóczy Lajos Brazíliában fellelt hagyatékához, melyet Balázs Dénes juttatott haza. Birtokunkba kerültek Láng Sándor, Réz Andor, Tulogdi János, Szabó Pál Zoltán, Keöpe Viktor, Bulla Béla, Mendöl Tibor, Leidenfrost Gyula, Sulkowsky Zoltán, Kádár László, Mészáros Kálmán, Vedres László életművének és utazásainak relikviái. A gyűjtőmunka során feledhetetlen emberi élményekkel gazdagodtam. Megható visszagondolni Bidló Gáborra, a nyugdíjas egyetemi tanárra aki szerény jövedelmi helyzete ellenére Zichy Jenő expedíciójának múlt századi értékes beszámoló köteteit nem a lakásához közeli antikváriumba vitte eladni, hanem elhozta Érdre s a múzeum könyvtárának ajándékozta. Cholnoky Jenő özvegye évtizedeken át a szó szoros értelmében nyomorgott, de nem kótyavetyélte el az értékes könyvtárat, és irathagyatékot, valamint a tudós 1896-98-as kínai utazásának dokumentumait, és akvarell festményeit. Láng Sándorné nem mindennapi nemeslelkűséget tanúsított, amikor férje kéziratanyagát és könyveit átadta a múzeumnak. A véletlen és sok-sok nagyszerű tanítvány segített Tulogdi János hagyatékának megszerzésében. 1986-ban Antall József, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója közreműködésével, a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával szereztük meg egykori professzora, Germanus Gyula nagy értékű szakmai hagyatékát, levelezését és fényképgyűjteményét. Harmat Béla - ma Érd polgármestere - közvetítésével jutottunk hozzá Teleki Pál ritkaságnak számító Japán Atlaszához. Lelkes és segítőkész emberek tucatjai álltak mellénk, s vettek részt a munkában - minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az első kiállítás feliratait a Kartográfiai Vállalat készítette. Az első múzeumi kiállítás ismertető a Gondolat Kiadó jóvoltából látott napvilágot. Stefanik György nyugdíjas vasesztergályos Balázs Dénessel együtt társadalmi munkában több ezer munkaórát áldozott arra, hogy az épületszárny időközben megszerzett második felében is létrejöjjön az új állandó kiállítás, mely a Kárpát-medence magyar feltáróinak eredményeit mutatja be. 1987-ben hivatalosan is elnyertük a múzeumi rangot. Múzeumi évkönyv Balázs Dénes 1985-ben alapító szerkesztőként megindította a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok című periodikát, mely eddig 12 szám megjelenését érte meg. Egyetlen fillérünk sem volt a kiadványra, az engedélyeket mindig sikerült megkapni. A cikkek, értekezések, tanulmányok, fotók szerzői nem kaptak honoráriumot, csupán különlenyomatokat. Baráti szálakon felhajtott alkalmi hirdetésekből tudtuk kifizetni a nyomda és papírköltséget, s támogatóul sikerült megnyerni számos vállalatot. Értékes, ismeretlen, külföldi archívumokból származó, magyar utazókkal kapcsolatos dokumentumok kerültek elő Londonban és Washingtonban, s a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok hasábjain válhattak közkinccsé. Szerzőink között számos múzeumi kolléga és egyetemi oktató akad, s a térképtörténet tárgykörétől az orientalisztikáig számos értékes tanulmányt közölhettünk, melyek kapcsolódtak az utazáshoz. Szakmai konferenciák, előadóülések, Múzeumbarát Kör Balázs Dénes koncepciójában egy élő múzeum terve szerepelt. Minden év őszén valamilyen évfordulóhoz kapcsolódva tudományos előadóülést szerveztünk a társtudományok szakembereinek részvételével. Benyovszky Móric, Stein Aurél, Teleki Sámuel, Déchy Mór, Baktay Ervin, Reguly Antal, Almásy László tevékenységének részleteit sikerült a forrásfeltárás szintjén megismertetni az érdeklődőkkel. Létrehoztuk a Múzeumbarát Kört, s a havonta ismétlődő színes, vetített képes előadások számos érdeklődőt kötöttek az intézményhez. Igen népszerűek az őszi buszkirándulások, melyek során az ország rejtett kultúrtörténeti és természeti értékeit keressük fel. Munkánk visszhangja külföldön jelentős felajánlások érkeztek külföldről is. A határokon túl élő magyarság képviselői közül igen sokan ellátogattak Érdre és gyarapították gyűjteményünket. Kutasi- Kovács Lajos útirajzíró Amazóniában és Észak-Amerika indiánjai között gyűjtött értékes néprajzi tárgyakat ajándékozott. Argentínából dr. Theész János orvos értékes régi térképeket és könyveket juttatott. Ignácz Ferenc Ausztráliából, Juba Ferenc Ausztriából, Csőke Rudolf, Érdi Miklós, Kogutowicz Manuella és Radics Géza, valamint Wágner Ferenc az Amerikai Egyesült Államokból