Magyar Múzeumok, 1996. 2. szám (Vol. 2.)

SZÁMVETÉS - Kubassek János: Miért van, hogyan lett Érden földrajzi múzeum?: a Magyar Földrajzi Múzeum másfél évtizedes története

44 Why and How was the Geographical Museum established in Mrd? (The One and a Halt Decade History ot tile Hungarian Geographical Museum) The Hungarian Geographical Museum was born after more than seventy years of pro­traction. it was founded by Dénes Balázs, a geographer and geographical writer, in 1983. The collections of two permanent exhibitions. „Hun­garian Travellers, Hungarian Explorers" and „Hungarian Ex­ plorers of the Carpathian Ba­sin", were placed in a 19 th century monument type buil­ding, in the heart of the city of Érd. In 1985. the museum started a scientific yearbook with the name Geographical Museum Studies, with 12 numbers pub­lished until now. The activity of noted Hungarian travellers. Móric Benyovszky, Aurél Stein, Sámuel Teleki, Mór Déchy, Ervin Baktay. etc. was exposed at scientific conferences orga­nised by the museum. Numerous objects, documents got into the museum's pos­session from generous contri­butors. Representatives of the Hungarians living abroad also enriched our collection with Számvetés Miért van, hogyan lett Érden földrajzi múzeum ? A Magyar Földrajzi Múzeum másfél évtizedes története Kubassek János A Magyar Földrajzi Múzeum rendhagyó módon, hosszú küzdelem árán jött létre. Megszületésének körülményei igen tanulságosak, ezért nem érdektelen a múzeumalapí­tás felé vezető út néhány mérföldkövének bemutatása. A múzeum a magyar geográfia tudománytörténeti emlé­keinek gyűjtőhelye. A tudományos jelentőségű külföldi kutatómunkát végző magyar utazók, földrajzi felfedezők tevékenységének emlékeit kutatja, gyűjti, őrzi és teszi közkinccsé. Hasonló, de kivitelezésében és színvonalában összeha­sonlíthatatlanul látványosabb, felfedezőket bemutató ki­állítás van Washingtonban, a National Geographic Ma­gazine székházában. Európában Londonban, a Royal Geographical Society tart fenn hasonló bemutatóhelyet, de egy-egy kisebb, hasonló funkciójú múzeumi egység megtalálható Európa több más múzeumában, így Bern­ben, az Alpok Múzeumban, valamint több tengerészeti és hajózási szakgyűjteményben, Londonban, Párizsban, Tervurenben, Lisszabonban, Genovában. Előzmények A Magyar Földrajzi Múzeum megalapításának gondolatát hazánkban első ízben gróf Teleki Pál vetette fel Ibi­­ben. A Földrajzi Közlemények hasábjain megjelent írásá­ban német példára hivatkozva szorgalmazta, hogy a ma­gyar földrajzi utazások emlékeit is kutassák fel és gyűjt­sék össze, mielőtt az enyészet vagy a feledés martaléká­vá válnak. Az első világháború után Cholnoky Jenő föld­rajzprofesszor próbálta megvalósítani a szép tervet, de anyagiak hiányában törekvései nem járhattak sikerrel. A második világháború pusztításai a magánszemélyek birtokában lévő muzeális értékeket sem kímélték. Na­gyon sok páratlan relikvia pusztult el. Déchy Mór unoká­ja 1984-ben, Ajkán könnyes szemmel mesélte el, hogy nagyapja Kaukázusban tett expedícióinak kéziratos fel­jegyzéseit, terepnaplóit és sok-sok kézzel írt levelet, köztük Lóczy Lajos, Sven Hedin, Ferdinand von Richthofen és Vámbéry Ármin leveleit Liszt Ferenc né­hány kézzel írt, dedikált kottájával együtt 1945. január­jában Dabason a családi kúria kertjében didergő orosz katonák égették el, hogy átfagyott tagjaikat a tűz lángja­inál melegíthessék. Az 1980-as évek elején, kutató- és gyűjtőmunkánk során hasonló történetek tucatjait mondták el az emberek. A második világháború után Kádár László professzor ve­zetésével a Magyar Földrajzi Társaság több ízben is pró­bálkozott a múzeum létesítésével, de a kísérletek min­den alkalommal kudarcba fulladtak. 1978. december 19-én Balázs Dénes, a neves geográfus, földrajzi szakíró levélben fordult lakóhelye, Érd város vezetőjéhez és javaslatot tett a múzeum megalapításá­ra. A tanácselnök kurtán elutasította. A javaslattevő azonban nem nyugodott bele a kudarcba. S amit a va­gyonos tudós gróf 1911-ben megálmodott, azt a sze­gény, érdi geográfus valósította meg! Magyarországon Érdhez hasonló lélekszámú települé­sek tucatjai rendelkeztek nagy múltra visszatekintő köz­­gyűjteménnyel. Az Európa legnagyobb falujaként emle­getett Érden azonban­­ sok más égetően fontos intéz­mény, így szakorvosi rendelőintézet, korszerű mentőál­lomás sőt teljes körű vezetékes ivóvízellátás sem volt abban az időben. A múzeumalapító Balázs Dénes gróf Teleki Pál szobránál (jobbra a szerző) - The museum-establisher Mr. Dénes Balázs at the statue of count Pál Teleki (right: the author]

Next