Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)
VISSZATEKINTÉS - Bándi Gáborné: Huszonnyolc nap krónikája: fejezetek a Magyar Nemzeti Múzeum történetéből:dr. Fettich Nándor főigazgató helyettes naplója, 1945 január 16-tól február 12-ig
24 Fettich Nándor arcképe az 1940-es évekből Portrait of Nándor Fettich from the 1940s Chronicle of 28 days Legends were told among museologists whenever the talk turned to Nándor Fcttich’s war-time diary, who was remembered as the General Director of the Hungarian National Museum in 1945. Instead of guessing and perpetuating made-up stories, we were able to start with the publishing of the diary, and with the identification of the events and persons mentioned within it. The original manuscript and other documents connected with Nándor Fettich’s activities arc thought to exist, but lacking at present. The diary consists of three parts. The first part put down the daily events between the 16th of January and the 12th of February 1945. The second part contains Fettich's interpretative and explanatory remarks, as well as emotional and sentimental elements. We Huszonnyolc nap krónikája Fejezetek a Magyar Nemzeti Múzeum történetéből: dr. Fettich Nándor főigazgató helyettes naplója, 1945. január 16-tól február 12-ig. Sajtó alá rendezte: Bándi Gáborné Legendák keringtek a muzeológusok között, ha az 1945- ben a Nemzeti Múzeum akkori főigazgatójaként emlegetett Fettich Nándor ostromnaplójára terelődött a beszélgetés. A találgatások és a kitalált történetek továbbéltetése helyett elkezdhetjük az 1962-ben a MNM főigazgatóságának kezdeményezésére lemásolt napló publikálását, illetve megkezdődhet a naplóban említett személyek és az események azonosítása. A 81 lapból álló iratanyag három részből áll: Az első rész az események dokumentuma, napi feljegyzések, Fettich Nándor naplója 1945 január 16. és február 12. között. A második rész a naplót kiegészítő megjegyzések sora. Ezek utólag készültek, de nem sokkal (esetleg 1-2 nap múlva) a napló megírása után. A napi eseménytörténetet olyan információkkal egészíti ki Fettich, amelyek megvilágítják az események hátterét, érzelmi, indulati jelenségeket tartalmaznak. A dokumentum harmadik része a függelék, amelyhez 8 irat tartozik, 16 lap, a 66-tól a 81-es számozásig. Ezen iratok a napló szövegéhez szervesen illeszkednek. Röviden először a függelékről: 1. sz. Jegyzőkönyv, amely 1945 április 13-án készült, az akkori múzeumi állapotokat rögzíti. 2. sz. Jegyzőkönyv és elismervény. Tartalma állapotrögzítés, valamint a nemesfémtárgyak átvétele, a rejtekhelyről előhozatalkor illetve „az igazolóbizottság végzésének kikézbesítése után“, Fettich állásvesztésekor 1945 május 13-án. Átvevő: Huszár Lajos.4 3. sz. Levél a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsától Fettich Nándornak. Aláíró: Slóman Bálint, 1944 október 18.3 4. sz. Kísérőlevél, az 1. sz. függelékben szereplő jegyzőkönyvhöz, melyet Fettich a MNM Elnökségének címzett. Dátuma: 1945 április 13. 5. sz. Köszönőlevél a MTA főkönyvtárosától, az akadémiai könyvtár értékeinek mentéséért, valamint az Akadémia hozzájárulásának közlése a szállítási és egyéb költségekhez. Aláíró: Melich János főkönyvtáros. A levél dátuma: 1944 november 22. 6. sz. Köszönőlevél, amelyet Moór Gyula a MTA elnökhelyettese írt, az akadémia 20 ládányi értékes könyv és iratanyagának megmentéséért, azok visszakerülésekor. A címzett Fettich, a levél dátuma: 1947 február 7. 7. sz. Dr. Grexa Gyula" nyilatkozata, amely az 1945 január 18 - március 31 közötti eseményekre vonatkozik. Készült 1962 június 21-én. Ehhez Fettich kiegészítő megjegyzést írt, ugyanis történtek olyan események a jelzett időszakban, amelyekről ő, mint a múzeum akkori felelős vezetője, nem tudott, illetve nem kapott róluk tájékoztatást. 8. sz. Tasnádi Kubacska András nyilatkozata Fettich Nándor 1944-1945-ös évekbeli működéséről, mintegy igazolva akkori tevékenységét. Dátuma: 1962 június 21. Részletek a naplóból :1945. jan. 16. Orosz rohamcsapatok megjelenése a Magyar Nemzeti Múzeumban. A védekező németek éjjel több hullámban szállták meg a múzeumot, s Éjjel 3 órától reggelig több német inváziós csoport közül az egyik előreszegezett géppisztolyokkal behatolt a múzeum épületébe és pro A Magyar Nemzeti Múzeum a hivatalos köszönőlevélen túl hálából emlékérmet adományozott Bandholtz tábornoknak „Pekár úr... ragaszkodott hozzá, hogy ma velem találkozzék, s átadja nekem a Nemzeti Múzeum egyik érméjét, egy, a hálás Múzeum által hozzám intézett ajánlással együtt. Azért ért ez a megtiszteltetés, mert megmentettem a Múzeumot a románok általi kifosztástól“ - emlékezik vissza a tábornok. A Clerk-misszió sikere után a Legfelsőbb Tanács 1919. december 5-én feloszlatta a Szövetséges Katonai Missziót. Bandholtz tábornok azonban csak 1920. február 9-én utazott el Budapestről. 1925. május 11-én hunyt el. A hálás főváros szobrot állíttatott a tábornok emlékének, amelyet 1936. augusztus 23-án ünnepélyes külsőségek között lepleztek le a Szabadság téren. A tábornokot azzal a nevezetes lovaglópálcájával a kezében mintázta meg a művész, Ligeti Miklós, amelyet a naplóval együtt Szathmáry Lajos a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. A szobrot a Rákosi rendszer idején, 1949-ben eltávolították a helyéről, majd később az amerikai követség kertjében állították fel. A politikai változás tette lehetővé, hogy 1989-ben újra a régi helyére kerüljön, őrizve annak a férfinak az emlékét, aki tettével a magyar nemzet történetének pótolhatatlan emlékeit mentette meg.« ROMÁN MEGSZÁLLÁS MAGYARORSZÁGON