Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)
KIÁLLÍTÁSOK - Pataky Dóra: A Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállításáról: nyílt levél Széchenyi Bertalan úrhoz, gondolatok egy kiállítás belsőépítészeti tervezéséről
KIÁLLÍTÁSOK Kiállítások A Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállításáról Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Múzeumban 1996 augusztus 19-én megnyílt új történeti kiállítás tervezőjének és rendezőinek írásait közöljük. Nyílt levél Széchenyi Bertalan gróf úrhoz, gondolatok egy kiállítás belsőépítészeti terveiről Pataky Dóra „Sajnos a legutóbbi évek gazdasági válsága a Nemzeti Múzeum munkásságát is megbénította. Az állam nagyobb takarékosságra kényszerült s így kulturális intézményeink részére sem tudja biztosítani a korszerű fejlődéshez, a tudós munkálkodáshoz megkívánt anyagi erőt. A Nemzeti Múzeum is rendkívül szűkös anyagi eszközeivel Európaszerte elismert tudományos munkásságát a régi keretekben folytatni, a piacra kerülő történelmi emlékek és művészi értékek külföldre vándorlását megakadályozni, a magyar föld mélyében rejlő kincseket rendszeresen feltárni képtelen. Megfelelő segítség híján csak a legnagyobb erőfeszítéssel tud színvonalon maradni s a mai helyzet fenntartása mellett előbb-utóbb be kell következni a süllyedésnek és pusztulásnak. “ írja ön, gróf Széchenyi Bertalan, a Nemzeti Múzeum barátainak egyesületi elnöke 1927 január 1-én, a kör tagjai számára kiadott könyvecske előszavában: Kedves gróf úr! Bár a kultúra helyzete cseppet sem javult, de a jelzett süllyedés, pusztulás csodával határos módon még nem következett be, sőt a felújított épületben új kiállítás nyílik! Állandó kiállítás... Az első érzés, ami megbízásunk kézhez vételekor hatalmába kerített, az öröm mellett a félelem volt. Vajon képesek leszünk-e áttörni azt a „porosérzetet“, ami az ilyen hosszú távon működő kiállításokhoz tapad? Képesek leszünk-e kicsit is izgalomba hozni a látogatót, aki belépés előtt a lábára, derekára váró megpróbáltatásokra gondol s csak utóbb az ígért szépségekre, akit nem az olthatatlan kíváncsiság hozott ide, inkább valami homályos kötelességérzet? Munkálkodásunk megkezdése előtt szétnéztünk más múzeumok háza táján. A sors kegyelméből az utóbbi években alkalmam nyílt az átlagosnál több múzeumban megfordulni és jelentős mennyiségű irodalmat is begyűjtöttem. Ezek tanulsága szerint feltűnően kevés az ilyen nagy időt átívelő, ilyen teljességre törekvő bemutatkozás. Múzeumlátogatóként azt tapasztaltam, hogy ezek a történelmi kiállítások hasonlóan esendőek a maguk heterogén tárgyi anyagával, következetlen bemutatási módozataival, akár az amsterdami Rijksmuseum, akár a washingtoni Smithsonian rendezvényéről van szó. Más esetekben, ahol az alkotók az emocionális hatások elérésére és a látványra helyezték a hangsúlyt, ott a muzeológus szakma vitatkozik, a szép látvány nem ment-e a történeti pontosság rovására? Vannak egyéb próbálkozások is a látogató felrázására, amikor a rendezők a technika ezer ördögét hívják segítségül. Ilyen volt például Oxford város történeti bemutatója. Itt az elvarázsolt kastélybéli szellemvasúthoz hasonlító kocsikba ültetik An open letter to Count Széchényi Bertalan - thoughts on the enteriőr designing of an exhibition Our planning work was basically influenced by three factors. The first was to get know the scenario, to understand it an to bring it to life with architectural tools. Nothing points to the second factor, which was a great struggle. Between ourselves, we named this part of this work as .planning the invisible exhibition“, which means nothing else than conforming to modern rules for protecting exhibition objects. As third we list the most important factor, the range of visitors. How could we form the exhibition for their pleasure. Every examination confirmed our belief that the most effective transmitter in every exhibition is the original object, the Perspektivikus rajzok a készülő kiállításról Scenographs about the exhibition 33