Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)
MŰHELY - Gedai István: A Magyar Nemzeti Múzeumról: múlt és jövő
Systematic Collections) was established between the two World Wars, which fused the national library, archives and museums into an organisation. This was closed down in 1949. The Hungarian National Museum has 14 departments today, from which 7 collection departments include the archeological and historical material of the Hungarian land and nation. This collection has not become seriously damaged since 1802 in spite of several sieges and revolutions. (It was rescued from Napoleon, preserved from the Austrian Army in 1849; an American General, Bandholtz, saved it from the Roumanian occupiers in 1919; the museum workers hid it from the Russians in 1944.) The Hungarian National Museum naturally fullfils all muscological tasks. Its exhibitions, protection of art works and library were always of great importance and its computer program is of national interest. Its scientific researchers have always done outstanding work. In recognition, the International Congress of Palaeoarchacology and Anthropology was organised in Budapest as early as 1876. It two main tasks for the near future are - besides the traditional collecting, storing, registering and protecting of functions and scientific research in particular - general renovation and modernising of the 150-year old building, which is planned to be finished by 2002 for the bicentcnnary of the museum -, and to prepare a permanent Hungarian historical exhibition in honour of this year's Millccentcnary of the Magyar's Conquest. A főrendiház ülése a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében (1894, Ellinger Ede felvétele) The Upper House in session in the Ceremonial Hall of the Hungarian National Museum (1894, photo by Ede Ellinger) Mintegy a decentralizáció ellenhatásaként 1922-ben (XIX. tc.) és 1934-ben (VIII. tc.) létrehozták a gyűjteményegyetemet és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát, amely alá az Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Szépművészeti, a Történeti, és a Természettudományi Múzeum, valamint a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége tartozott. A Történeti Múzeum Régészeti-, Történeti- és Éremtárból, Iparművészeti Gyűjteményekből, valamint Néprajzi Múzeumból állt. Ezt a szervezeti formát az 1949. évi 13. tvr. szüntette meg: öt önálló múzeum - Történeti, Szépművészeti, Iparművészeti, Természettudományi és Néprajzi Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum előnevet kapott. Az 1963. évi 9. tvr. meghagyta e múzeumok önállóságát, a Magyar Nemzeti Múzeum nevet viszont a volt Történeti Múzeumnak hagyta meg, amelynek jelenleg (miután hozzácsatolták a Legújabbkori Történeti Múzeumot és a Központi Múzeumi Igazgatóság egyes részlegeit) hét gyűjteményi osztálya van (Régészeti, Középkori, Újkori, Legújabbkori Osztályok, Éremtár, Képcsarnok, Történeti Fotótár). Ezek, valamint Műtárgyvédelmi, Dokumentációs, Közönségkapcsolatok, Biztonsági, Gazdasági Osztályok mellett az Adattár és a Könyvtár alkotják a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetét. További három igazgatóság - az esztergomi Vármúzeum, a visegrádi Mátyás Király, a sárospataki Rákóczi Múzeum - és két kiállítóhely - Monok és Vértesszőlős tartozik még hozzá. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása óta ellátja azokat a múzeumi feladatokat, amelyek ma is jellemzik a múzeumokat: gyűjteménygyarapítás (vétel, ajándék, ásatás, speciális esetekben csere), nyilvántartás, raktározás, műtárgyvédelem (restaurálás), kiállítás és más közművelési tevékenység, valamint tudományos kutatás. Katalógus már az alapító gyűjteményéről készült, de muzeológiailag rendszeres nyilvántartása csak 1846 óta folyik a folyamatos szaporulatnak, ajándéknak, vételeknek, ásatási anyagnak és - ugyancsak József nádor közbenjárására -1812 óta a földből előkerült leletekből múzeumunkba kerülő anyagnak. (Addig csak a császári gyűjteménybe kerültek, így jutott Bécsbe a magyar föld két legkiemelkedőbb kincslelete: 1799-ben a Nagyszentmiklóson előkerült 23 db arany edény és 1797-ben a Szilágysomlyón talált 22 db nagy arany medaillon.) A múzeumok és a társadalom kapcsolatának állandó - régebben szinte kizárólagos - formája a kiállítás. A Magyar Nemzeti Múzeum már ideiglenes helyén elkezdte e tevékenységet, az 1803-as megnyitás is lehetővé tette a gyűjtemény megtekintését. Ezt követően azonban a gyűjtemény biztonságáról kellett gondoskodni, Napóleon hadai elől előbb Temesvárra, majd Nagyváradra menekítették a múzeum anyagát. Később a költözködések, az 1837-es árvíz okozta problémák akadályozták a gyűjtemény bemutatását. Bár az új épület csak 1848 elején nyílt meg, már 1846- ban rendeztek benne kiállítást. Bemutatták a festményeket, és itt rendezték meg az Országos Iparműkiállítást. 1867-ben a párizsi világkiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti anyagával szerepelt és nagy ezüstérmet kapott. 1876-ban a budapesti Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai Kongresszus tiszteletére hatalmas régészeti kiállítást rendeztek az 1870-ben felállított állandó régészeti kiállítás mellett. A kiállítási tevékenység állandó feladata lett a múzeumnak, számtalan időszaki és több állandó kiállítás készült. 1914-25 között, majd 1938-ban, 1950-ben, 1961-ben régészeti, 1952-ben történeti kiállítás. 1967-ben nyílott az a történeti kiállítás, amelyet 1994-ben bontottak le. Jelentősen emelte a múzeum látogatottságát - és tekintélyét - a koronázási jelvényeknek a Magyar Nemzeti Múzeumban történt elhelyezése 1978-ban.