Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)

SZÁMVETÉS - Horváth László: Barakktól a barokkig?: a hatvani Hatvany Lajos Múzeum első 27 éve

54 Graecorum“ detailing ancient Greek medals have been rele­ased, and a compilation of the corpus of Hungarian historic securities is in progress. The Numismatic Collection is the headquarters of the program­ me „Fundmünzen in Hungary", which is building up a compu­ter data system about Roman coins from the erstwhile provin­ce „Pannónia", in the frame­work of international coope­ration. Although there is no perma­nent numismatic exhibition in the National Museum, regu­larly organised national and foreign medal shows remedy this deficiency in a way. The largest numismatic the­matic library in Hungary also can be found in the Numis­matic Collection. indítója ugyan nem az Éremtár volt, hanem az ELTE Ré­gészeti Tanszékének docense, Lányi Vera, az Éremtár római koros munkatársai azonban kezdettől fogva részt vettek és vesznek benne. A Fundmünzen program Ma­gyarországon a számítógép numizmatikai alkalmazásá­nak egyik úttörője. Az eddig feldolgozott teljes ézem­­anyag (3 megye: Fejér, Győr-Sopron-Moson és Komá­­rom-Esztergom) számítógépen van és ezáltal vált lehet­ségessé számunkra, hogy egy az Európai Közösség által támogatott nemzetközi projecthez csatlakozzunk, amely hálózaton kívánja szolgáltatni Noricum és Pannónia ró­mai éremleletanyagát (a munka magyarországi központ­jául gyűjteményünket kérték fel). Az Éremtárban folyik az egyetemek történelem és régé­szet szakos hallgatóinak numizmatikai oktatása is. 1992-1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi karával közös szervezésben postgraduális numizmatikai kép­zést tartottunk a numizmatikai gyűjteményekben dol­gozó muzeológusok számára. Az Éremtár szakmai tevékenységének fontos és minden­képpen leglátványosabb része az érem- és pénztörténe­ti kiállítások rendezése, ahol a nagyközönség számára is láthatóvá válnak a gyűjtemény kiemelkedő jelentőségű darabjai. Bár a Nemzeti Múzeumnak állandó numizma­tikai kiállítása nincs, a rendszeresen megrendezésre ke­rülő hazai és külföldi éremkiállításaink talán némiképp pótolják ezt a hiányt. Csak néhány nagyobb kiállítást említenék az utóbbi 2-3 évből: Az éremverés története a Kárpát-medencében (Magyar Nemzeti Múzeum, eszter­gomi Vár Múzeum), Történeti emlékérmek a XVI-XIX. századból (Magyar Nemzeti Múzeum, keszthelyi Helikon Múzeum), A magyar értékpapír 200 éve (Esztergomi Balassa Múzeum, keszthelyi Helikon Múzeum), Tiroli tal­lérlelet Esztergomban (Hall in Tirol). Itt található az ország legnagyobb numizmatikai szak­­könyvtára, amely nem csak az éremtan művelőinek, ha­nem a történettudományok különböző területein dolgo­zó kutatóknak is forrásanyagul szolgál. A numizmatika, az éremgyűjtés évszázadok óta magán­­személyek, sokszor igen kiválóan képzett és jól felké­szült emberek által művelt hobby, amint azt az idők fo­lyamán a Nemzeti Múzeum birtokába került magángyűj­temények is bizonyítják, így az Éremtár nem elhanyago­landó feladatai közé tartozik ma is a magángyűjtőkkel való kapcsolatok ápolása és a jelentősebb magángyűjte­mények sorsának figyelemmel kísérése. ■ From the barracks to Baroque -27 years of the Hatvany Lajos Museum The name of the Hatvany Lajos Museum was always associa­ted with the image of an expe­rimenter institution. Although, since the foundation it never had an independent building. The main profile of the museum was local history and archae­ology until a new director, Ákos Kovács was appointed and he gave preference to the contem­porary Hungarian arts and ethnography. Despite obtaining professional apprecation the museum did not get the neces­sary support from the local authorities. The ideal place for the museum would be the Barokktól a barokkig? A hatvani Hatvany Lajos Múzeum első 27 éve Horváth László Nem lehet eltitkolni: a múzeumi szakmában különösen cseng a H­­átvány Lajos Múzeum neve. Az 1970-es évek óta az intézményhez a kísérletezés, útkeresés és a reni­tenskedés képzete társult. A múzeum évtizedeken ke­resztül jelentős kiállításokat rendezett - gyakorlatilag kiállítóterem nélkül; páratlan képzőművészeti, néprajzi gyűjteményeket állított föl - raktár nélkül; kiadványsoro­zatot éltetett - saját szakembergárda nélkül. Vidéki táj­múzeum létére országos jelentősége lett. Mindez úgy hangzik, mint egy sikertörténet, pedig a gyakorlatban in­kább vesszőfutás volt. A múzeum indulása jóval szerényebb. 1969-ben Dobray Gyula építészmérnök magángyűjteményére építve hozta létre a város a Hatvani Múzeumot. A múzeum alapítóok­mánya négy fő gyűjtő és kutatási területet jelölt meg: ré­gészet, néprajz, képzőművészet, helytörténet. Az új köz­­gyűjteményt­­ akkor úgy gondolták, hogy átmenetileg­­ a Szabadtéri Színpad öltözőjében helyezték el. Ez az át­menetiség a kulcsszó a múzeum történetéhez. Kezdetben a helytörténeti és régészeti orientáció érvé­nyesült. Ez állt legközelebb nemcsak az alapító, de az első években szintén meghatározó szerepet játszó két tanárember, Németi Gábor és Szántó Lóránd érdeklődé­si köréhez is. Ők ott voltak mindenhol, ahol árkot ástak, csatornáztak, házat alapoztak, kutat javítottak, ahol va­lami lelet került elő. A megyei sajtó mindenesetre örömmel jelenthette 1969. március 13-án: „ Hatvanban is van már múzeum“. Az el­ső évek önzetlen lelkesedése még azt is feledtette, hogy ez a múzeum a szabadtéri színpad öltözőjének leválasz­tott épületrészét jelentette majd egy, csak időszakos ki­állításokra alkalmas hangulatos, de kis alapterületű ki­állítótermet a Kossuth téren. A múzeum alapítójának halála után nem sokkal döntően megváltozott az intézmény élete. 1973-ban Budapestről kapott új igazgatót a múzeum, Kovács Ákos személyé­ben. Az „igazgató“ titulus Hatvan esetében nem a ha­gyományos szerepkört jelenti. Ez a munkakör magába ötvözi az anyagmozgató, a fűtő, a takarító, a gyűjte­ménykezelő állásokat csakúgy, mint a kiállításrendezőét, a múzeumpedagógusét, adminisztrátorét és a mindene­sét, így lett nálunk Kovács Ákos „álláshalmozó“. Ő számtalan nagyszabású tervvel érkezett Hatvanba, köztük olyanokkal is, melyeket a fővárosban akkor meg- HLM HATVANY LAJOS MÚZEUM

Next