Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)
SZÁMVETÉS - Horváth László: Barakktól a barokkig?: a hatvani Hatvany Lajos Múzeum első 27 éve
54 Graecorum“ detailing ancient Greek medals have been released, and a compilation of the corpus of Hungarian historic securities is in progress. The Numismatic Collection is the headquarters of the program me „Fundmünzen in Hungary", which is building up a computer data system about Roman coins from the erstwhile province „Pannónia", in the framework of international cooperation. Although there is no permanent numismatic exhibition in the National Museum, regularly organised national and foreign medal shows remedy this deficiency in a way. The largest numismatic thematic library in Hungary also can be found in the Numismatic Collection. indítója ugyan nem az Éremtár volt, hanem az ELTE Régészeti Tanszékének docense, Lányi Vera, az Éremtár római koros munkatársai azonban kezdettől fogva részt vettek és vesznek benne. A Fundmünzen program Magyarországon a számítógép numizmatikai alkalmazásának egyik úttörője. Az eddig feldolgozott teljes ézemanyag (3 megye: Fejér, Győr-Sopron-Moson és Komárom-Esztergom) számítógépen van és ezáltal vált lehetségessé számunkra, hogy egy az Európai Közösség által támogatott nemzetközi projecthez csatlakozzunk, amely hálózaton kívánja szolgáltatni Noricum és Pannónia római éremleletanyagát (a munka magyarországi központjául gyűjteményünket kérték fel). Az Éremtárban folyik az egyetemek történelem és régészet szakos hallgatóinak numizmatikai oktatása is. 1992-1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi karával közös szervezésben postgraduális numizmatikai képzést tartottunk a numizmatikai gyűjteményekben dolgozó muzeológusok számára. Az Éremtár szakmai tevékenységének fontos és mindenképpen leglátványosabb része az érem- és pénztörténeti kiállítások rendezése, ahol a nagyközönség számára is láthatóvá válnak a gyűjtemény kiemelkedő jelentőségű darabjai. Bár a Nemzeti Múzeumnak állandó numizmatikai kiállítása nincs, a rendszeresen megrendezésre kerülő hazai és külföldi éremkiállításaink talán némiképp pótolják ezt a hiányt. Csak néhány nagyobb kiállítást említenék az utóbbi 2-3 évből: Az éremverés története a Kárpát-medencében (Magyar Nemzeti Múzeum, esztergomi Vár Múzeum), Történeti emlékérmek a XVI-XIX. századból (Magyar Nemzeti Múzeum, keszthelyi Helikon Múzeum), A magyar értékpapír 200 éve (Esztergomi Balassa Múzeum, keszthelyi Helikon Múzeum), Tiroli tallérlelet Esztergomban (Hall in Tirol). Itt található az ország legnagyobb numizmatikai szakkönyvtára, amely nem csak az éremtan művelőinek, hanem a történettudományok különböző területein dolgozó kutatóknak is forrásanyagul szolgál. A numizmatika, az éremgyűjtés évszázadok óta magánszemélyek, sokszor igen kiválóan képzett és jól felkészült emberek által művelt hobby, amint azt az idők folyamán a Nemzeti Múzeum birtokába került magángyűjtemények is bizonyítják, így az Éremtár nem elhanyagolandó feladatai közé tartozik ma is a magángyűjtőkkel való kapcsolatok ápolása és a jelentősebb magángyűjtemények sorsának figyelemmel kísérése. ■ From the barracks to Baroque -27 years of the Hatvany Lajos Museum The name of the Hatvany Lajos Museum was always associated with the image of an experimenter institution. Although, since the foundation it never had an independent building. The main profile of the museum was local history and archaeology until a new director, Ákos Kovács was appointed and he gave preference to the contemporary Hungarian arts and ethnography. Despite obtaining professional apprecation the museum did not get the necessary support from the local authorities. The ideal place for the museum would be the Barokktól a barokkig? A hatvani Hatvany Lajos Múzeum első 27 éve Horváth László Nem lehet eltitkolni: a múzeumi szakmában különösen cseng a Hátvány Lajos Múzeum neve. Az 1970-es évek óta az intézményhez a kísérletezés, útkeresés és a renitenskedés képzete társult. A múzeum évtizedeken keresztül jelentős kiállításokat rendezett - gyakorlatilag kiállítóterem nélkül; páratlan képzőművészeti, néprajzi gyűjteményeket állított föl - raktár nélkül; kiadványsorozatot éltetett - saját szakembergárda nélkül. Vidéki tájmúzeum létére országos jelentősége lett. Mindez úgy hangzik, mint egy sikertörténet, pedig a gyakorlatban inkább vesszőfutás volt. A múzeum indulása jóval szerényebb. 1969-ben Dobray Gyula építészmérnök magángyűjteményére építve hozta létre a város a Hatvani Múzeumot. A múzeum alapítóokmánya négy fő gyűjtő és kutatási területet jelölt meg: régészet, néprajz, képzőművészet, helytörténet. Az új közgyűjteményt akkor úgy gondolták, hogy átmenetileg a Szabadtéri Színpad öltözőjében helyezték el. Ez az átmenetiség a kulcsszó a múzeum történetéhez. Kezdetben a helytörténeti és régészeti orientáció érvényesült. Ez állt legközelebb nemcsak az alapító, de az első években szintén meghatározó szerepet játszó két tanárember, Németi Gábor és Szántó Lóránd érdeklődési köréhez is. Ők ott voltak mindenhol, ahol árkot ástak, csatornáztak, házat alapoztak, kutat javítottak, ahol valami lelet került elő. A megyei sajtó mindenesetre örömmel jelenthette 1969. március 13-án: „ Hatvanban is van már múzeum“. Az első évek önzetlen lelkesedése még azt is feledtette, hogy ez a múzeum a szabadtéri színpad öltözőjének leválasztott épületrészét jelentette majd egy, csak időszakos kiállításokra alkalmas hangulatos, de kis alapterületű kiállítótermet a Kossuth téren. A múzeum alapítójának halála után nem sokkal döntően megváltozott az intézmény élete. 1973-ban Budapestről kapott új igazgatót a múzeum, Kovács Ákos személyében. Az „igazgató“ titulus Hatvan esetében nem a hagyományos szerepkört jelenti. Ez a munkakör magába ötvözi az anyagmozgató, a fűtő, a takarító, a gyűjteménykezelő állásokat csakúgy, mint a kiállításrendezőét, a múzeumpedagógusét, adminisztrátorét és a mindenesét, így lett nálunk Kovács Ákos „álláshalmozó“. Ő számtalan nagyszabású tervvel érkezett Hatvanba, köztük olyanokkal is, melyeket a fővárosban akkor meg- HLM HATVANY LAJOS MÚZEUM