Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)

MŰHELY - Gaál Péter: A Magyar Nemzeti Múzeumról: a Magyar Nemzeti Múzeum épületének rekonstrukciója

chronic lack of space and the need to satisfy the require­ments of modern museology. The reconstruction also ex­tends to the complete reha­bilitation of the green areas surrounding the building. The execution of the works was started in 1987 and in­volved only some parts of the building, but it was acce­lerated due to the new historic exhibition in memory of the 1100th anniversary of the Hungarian Settlement. The reconstruction and moderni­sation of the 2500 mz exhibiti­on area, presenting the history of the Hungarian nation, with the connected exhibition rooms, concerned the whole building .from cellar to attic“. By the end of 1996 the servicing equipment, electric and microelectronic networks and the whole roofing will be ready. The end of the reconstruction, the whole internal and external renovation with the rehabili­tation of the surroundings is to be expected by 2002, for the 200th anniversary of the Hungarian National Museum's foundation. a krónikus területhiány, valamint a korszerű muzeológiai kívánalmak és szempontok kielégítése indokolta. A lehe­tőséget pedig elősegítette az Országos Széchényi Könyvtár kiköltözése után felszabadult 3126 m² terület. Az adottságok figyelembe vételével­­ két múzeum egy épületben­­ és az épületben rejlő területbővülési lehető­ségek kihasználásával készült el a rekonstrukciós prog­ram. Az 1987-ben engedélyezett terv koncepciójának fő szempontjai az alábbiak voltak: - a műemléki értékek lehetőség szerinti visszaállítása, az eredeti közlekedési rend visszaalakítása, átépítések meg­szüntetése, a díszítőfestések feltárása és restaurálása, ill. rekonstrukciója, a reprezentatív terek felújítása, stb; - a területbővítés maximális kihasználása, a múzeumi osztályok és gyűjtemények racionálisabb elhelyezése és korszerűsítése, az épület keleti szárnyának tetőtéri, va­lamint a két udvar alatti terület beépítése; - a pincefalak utólagos szigetelése, a tetőszerkezet és héjazat felújítása stb; - az elavult épületgépészeti és elektromos hálózat kor­szerűsítése; - a múzeumkert rekonstrukciója. A terv minden erénye mellett is magán hordozta annak a „nyűgét”, hogy egy épületben két országos múzeum együttélését kellett biztosítania. Az Állami Tervbizottság által engedélyezett rekonstruk­ció csak nagyon szerény pénzügyi lehetőségekkel kez­dődhetett el. A kis lépésekben beinduló munkák ered­ményének ismertetésére a későbbiekben kerül sor. Az intézmény életét és egyben a rekonstrukció további menetét döntően befolyásolta az a két, 1990-ben hozott döntés, amely egyrészt a Legújabbkori Történeti Múze­umnak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz történő csatolá­sát jelentette, másrészt a Központi Múzeumi Igazgató­ság megszűnését, amelynek több egysége szintén a Mú­zeum szervezetébe került. Nyilvánvalóvá vált, hogy elke­rülhetetlen az 1987-es terv és korábban elfogadott programjának módosítása ahhoz, hogy a Magyar Nem­zeti Múzeum rekonstrukciójáról érdemben lehessen tár­gyalni és a megváltozott helyzetnek megfelelő döntése­ket lehessen hozni. A kimozdulást az 1992-93-as évek hozták meg, amikor is a Művelődési és Közoktatási Minisztérium intézkedé­se révén elérhetővé vált az, hogy a Magyar Természettu­dományi Múzeum folyamatos kiköltöztetésével az épület teljes egészében a Magyar Nemzeti Múzeum használatá­ba kerüljön. Az a döntés, amely a Ludovika Akadémia és a volt Lovarda épületét a Magyar Természettudományi Múzeumnak átadta, megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a Legújabbkori Történeti Múzeum területileg is a Magyar Nemzeti Múzeumba integrálódjon és lehetővé vált az épület célszerűbb rekonstrukciója is. Ennek eredményeként 1993 végén és 1994 elején a re­konstrukció reménykeltően felgyorsult, elkészült és a kor­mány elé került az a programterv, amely 1996 végéig részletes, azon túl 2002-ig pedig becsült és prognoszti­zált javaslatot tett a munkákra. A javaslat egy olyan „cso­magterv” része volt, amely összefüggött a Magyar Termé­szettudományi Múzeum kiköltözésének feladatával is. A munkák felgyorsulásának lehetőségét az 1996-os év adta, amikor a honfoglalás 1100 éves évfordulójához kapcsolódóan jelentkezett a magyar nép történetét az A Régészeti Könyvtár felújított olvasóterme The reconstructed reading-room of the Archaeological Library Foló-Pholo: Dabasi \. államalapítástól napjainkig bemutató új történeti kiállí­tás megrendezésének kötelezettsége. Ez minden lendítő hatása mellett kényszerpályára állította a rekonstruk­ciós munkálatok menetét, ahol a logikus műszaki és technológiai sorrend sokszor háttérbe szorult. Az 1994 őszén nagy ütemben beinduló munkák programja azt a fő célt tartalmazta, hogy első lépésben az új kiállítás megrendezéséhez szükséges területek, valamint az ezek működését biztosító épületgépészeti és elektromos be­rendezések készüljenek el. Emellett a program tartal­mazza a már beindult munkák folytatását is. A módosított rekonstrukciós program és terv Az előzőekben leírt okokon túlmenően, szükségessé vált a rekonstrukció átértékelése az elmúlt 10 évben robba­násszerűen bekövetkezett mikroelektronikai rendszerek fejlődése és térhódítása miatt is. Természetes igény, hogy egy olyan léptékű munkánál, amely a múzeumépítő Részlet az újonnan kialakított Fegyvertárból A detail from the newly designed Armoury

Next