Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)

MŰHELY - Mányi István: Megnyílt a Természettudományi Múzeum: a Magyar Természettudományi Múzeum újjászületése a Ludovika épületében

12 A Ludovika épületegyüttes re­konstrukciós terve a Termé­szettudományi Múzeum szá­mára - földszinti alaprajz Reconstruction plan of the Ludovika building complex for the Natural History Museum - ground floor A kiégett Alfa mozi 1992-ben The cinema Alfa' which burnt down in 1992 A Ludovika épületegyüttes re­konstrukciós terve a Termé­szettudományi Múzeum szá­mára - hosszmetszet Reconstruction plan of the Ludovika building complex for the Natural History Museum - longitudinal section Viták lényeges és lényegtelen kérdésekről. (Ez utóbbi megállapítás a valóság sűrítményeként értelmezendő.) Az Ásványtár építési munkái a szükséges előkészí­tést, versenyeztetést követően 1995. február 2-án indul­nak. 1995 októberében több lépcsőben megtörténik a műszaki átadás. A komoly szervezési-, ásványcsomago­lási- és szállítási munkákat követően 1996 januárjában új helyen kezd az Ásványtár. E lendület által részben fedetten lelassulnak a Lovar­da épület munkálatai. Az építési vállalkozás csődbe jut. A korábbi kivitelezőtől az Architekton Rt. veszi át az építést, amely május­tól új lendületet kap. Mikor e sorokat írom, az épületen a befejező mun­kák vannak napirenden. Elkezdődött a kiállítások berendezése, és meg­kezdtük a következő ütem tervezését. A tervezés alapkérdéseinek vázlata Megválaszolandó még, hogy­ melyek azok az adottságok, amelyek egy­ méltatlanul elhasznált és pusztulásra ítélt építészeti együttest új életre hívhatnak, az eredeti ren­deltetésétől igencsak különböző tartalom inhalálásával, egy­ valóságos új élet ígéretével. Ezek a válaszok az eredeti építészeti minőségben és a környezeti tényezőkben lelhetők fel, annak ellenére, hogy­ önmagában a Ludoviceum főépülete és Lovardája az eredeti értékek sérelme nélkül csak korlátozottan al­kalmas nagy­ közönségforgalmú, egyedi funkciókat hor­dozó múzeumi lét befogadására. Építészeti-történeti ér­dekeket sértő beavatkozásról nem is lehetett szó. Azokat a tércsoportokat, amelyek a közönségforgalom, közönségszol­gálat, a nagy összefüggő tereket igénylő kiállítás-rendezés és raktáro­zás követelményrendszerének kell megfeleljenek, az eredeti értékek mellé rendeltük, nagyrészt térszín alatti beépítések formájában. A ko­rábbi nagy építészeti korszakok álta­lános gyakorlata a teljes átépítés vagy új szárnyakkal való bővítés volt, amely gyakorlat különböző mérték­ben ugyan, de az eredeti alkotás tel­jességét sértette, sok esetben paraván homlokzat mö­götti kényszermegoldásokat eredményezve. Az új építési technikák tették lehetővé, hogy a bőví­tésre a meglévő épületekhez térszín alatt kapcsolódó, a tényleges igények szerint méretezett új terek képzésével kerüljön sor. Esetünkben a múzeumi működés „belső“ funkcióit a nagyszerű értékrendet hordozó történelmi épületbe telepítettük. Térszín alatti kapcsolatokkal ezek egészültek ki az új tartalom igényei szerint. A Lovarda­­épület nagytere belső galériázással autentikus kiállítási tér. A pinceszinten lévő volt istállók háromhajós bolto­zott térrendszere rugalmas befogadónak bizonyult az idetelepített kiegészítő funkciók számára. A teljes kiépítéssel alakul ki az a közönségforgalmi tengely, amely felfűzi az üvegtetőkkel fedett, udvar alat­ti kiállítótereket, kapcsolatot teremt a Lovarda pince­szintjével, úgy, hogy­ ez a főtengely a Lovarda északi be­járatától is átjárhatóvá válik. Ez a bejárat távlatilag is biztosítja a szakkörök, klubfoglalkozások, természetbú­vár rendezvények és az ide telepített hivatali helyiségek önálló megközelítését. A forgalmi kereszttengely pedig közvetlen kapcsolatot ad a szabadtéri programokkal gazdagított Orczy-kert felé. A múzeumi hivatali és társ funkciók a főépület jelenlegi főbejáratán át közelíthetők meg, míg a közönségforgalom a két épület közötti térszín alatti új terekre koncentrálódik. A befejezés várható időpontja a jelenlegi ismeretek szerint 2002 körül valószínűsíthető. Eddig az időpontig fejlődik fel az új tartalom, csökken és szűnik meg foko­zatosan a Pollack-életműhöz méltatlan alulértékeltség, annak minden deformációjával együtt. Az itt leírtak okán lehetünk bizonyosak abban, hogy­ a rekonstrukció folyamán a hely szelleméhez méltón talál egymásra a történeti érték és egy jelentős intézmény otthonkeresése. ■ Kolo - Photo: Meines Z. Raktárak Raktárak Galéria Munkaszobák Munkaszobák Raktárak Munkaszobák Mélygarázsom Közönségforgalom Raktárt

Next