Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)
A szerkesztő levele - Olvasói levelek
A szerkesztő levele A millecentcnárium ese ményei, rendezvényei jelentős mértékben kapcsolódtak múzeumainkhoz. Az évfordulóhoz kötődve az átlagosnál jóval több, nem kevés összeggel támogatott időszaki kiállítás nyílt az országban. Az állandó kiállítások közül a Nemzeti Múzeumé és a Természettudományié szinte múzeumtörténeti jelentőségűvé lett. A MAGYAR MÚZEUMOK ezévi számaiban nyomon követhetők e rendkívüli esztendő súlypontjai: az előzőben és a mostaniban kiemelt terjedelmet kapott két, fentebb említett múzeumunk. Ezzel bizonyos fokú anyagtorlódás járt együtt. Jónéhány beküldött, illetve felkérésünkre készült írás közlése tolódott át a következő évfolyam számaiba. A rovatok rendje, terjedelmi aránya azonban fokozatosan helyreáll. Tematikus számaink öszszeállítása, előkészítése, közreadása természetesen sok tanulsággal járt. A szerkesztőségi munka tervszerűbbé válhatott, gyarapodott szerzőink száma, javult az írások színvonala, illusztráltsága. Az olvasók - reméljük - élvezetesebb, számukra újat mondó tanulmányokat vehettek kézbe. Az olvasók levelei Fettich Györkéje Bándi Gáborné közöl érdekes részleteket az 1996/3-as számban Fettich Nándor ostromnaplójából. Itt olvasom, hogy voltaképpen Fettich vezette az ostrom alatt a Nemzeti Múzeum épületének, állományának, gyűjteményeinek teljes pusztulását elhárítani kívánó munkálatokat, de ettől a tisztétől 1945. február elején megvált és azt Gyürkének adta át, „aki túd oroszul“. Ehhez a napló kiadója ezt a megjegyzést fűzi: „Neve sokszor szerepel a naplóban, személyét egyelőre nem sikerült azonosítani.“ Szeretném Györke kilétét néhány mondattal felfedni. Györke József (1906-1946) finnugor nyelvész volt. Ötéves tartui magyar lektori kiküldetéséből nagy tudással és egy észt feleséggel egyetemben hazatért és az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárnoka lett. Lakása is közel esett munkahelyéhez: a Nemzeti Múzeum mögötti Esterházy palotában lakott és az ostrom alatt - másokkal együtt - szintén a múzeum pincéjében tartózkodott. Valóban jól tudott oroszul (is), emellett határozott ember, jó szervező volt, s érthető, hogy Fettich az irányítást Györkére bízta. Györke egyébként a Pázmány Péter Tudományegyetem finnugor tanszékén proszeminárium-vezető, majd egyetemi magántanár lett és én közvetlen tanítványi köréhez tartoztam, tőle kaptam későbbi kutatói pályafutásomhoz a legtöbb stimulust. A háború befejeztével ő lett az OSzK főigazgatója, s neki köszönhetem, hogy doktori szigorlatom után 1946 augusztusában azonnal alkalmazott az OSzK-ban. Tudományos érdemei közé tartozik a hazai szamojédisztika új életre keltése és modern nyelvészeti eljárások kezdeményezése a finnugor nyelvészetben. Györke személye alkalmas lett volna a finnugrisztika megújítására, ha életének fonala 40. életévében meg nem szakad. Hajdú Péter Külföldi reflexiók A lapot ma már számos külföldi társfolyóirat és ICOM-tisztségviselő kapja kézhez tisztelet- illetve cserepéldányként, ezenkívül a Soros Alapítvány támogatásával határon túli magyar múzeumoknak és intézményekhez is el tudjuk juttatni. Az alábbiakban partnereinktől kapott válaszokból közlünk rövid válogatást. Claude Gaier, a Hadtörténeti Múzeumok Nemzetközi Szövetségének elnöke írja: „Örömmel tudatom, hogy kézhez kaptam a Magyar Múzeumok első öt számát. Legelsősorban is gratulálni szeretnék ehhez a rendkívül érdekes és közérthető laphoz, amely érdekfeszítő és alapos betekintést nyújt az Önök országának sokszínű múzeumi örökségébe. Nem férhet hozzá kétség, hogy a folyóirat nagymértékben fog hozzájárulni a magyar muzeológia és műtárgyak megismertetéséhez világszerte, kollégáink legnagyobb örömére.“ Geoffrey Lewis, a muzcoló gia nagy öregje, az ICOM Etikai Bizottságának tagja: „Új lapotok remek kiadvány, fogadjátok elismerésemet.“ Kérésünkre, hogy külföldi olvasóink tájékoztassanak minket a náluk folyó munkáról, Lewis úr felajánlotta, hogy ismerteti az Inter net és World Wide Web múzeu mi alkalmazásának korai történetét. Jean-Yves Marin, az ICOM francia Nemzeti Bizottságának elnöke csupán arról panaszkodik (franciául), hogy nyelvünk egyedisége miatt - kizárólag az angol rezümékből - nem tudhat meg annyit a cikkek tartalmából amennyit szeretne. A lap hírét mindenesetre terjeszteni fogja. Ezzel szemben meglepetéssel olvastuk, hogy a másik nagy öreg, a 80 éves Kenneth Hudson az EMYA-magazin (az év európai múzeuma díj odaítélésével foglalkozó lap) szerkesztője olvas magyarul és szívesen ír a jövőben lapunknak. Emellett biztosított, hogy az EMYA örömmel szentelne több figyel-Folytatás a 64. oldalon Magazine The pain and pride of heing MAGYAR MÚZEUMOK 1996/4 TÉL A szerkesztő levele 1 Olvasói levelek 1 MŰHELY Megnyílt a Természettudományi Múzeum Vásárhelyi Tamás - Szőke Imre: „...mely a tudomány kincsesházának minden lakatát megnyitja" 3 Korsós Zoltán - Horváth Csaba: A Magyar Természettudományi Múzeum rövid története 5 Mányi István: A Magyar Természettudományi Múzeum újjászületése a Ludovika épületében 10 Matskási István: A természettudományi gyűjtemények értéke és értékelése 13 Kecskeméti Tibor: A Természet három országa - szekrényekben 16 Mahunka Sándor: Expedíciók, gyújtóinak és a Magyar Természettudományi Múzeum 19 Merkl Ottó: Bogárbogár hátán 22 Szöllősy Gabriella: „Mit tegyek, hogy az én kertemben is legyen szentjánosbogár?“ Tapasztalatok az MTM könyvtárában 23 VISSZATEKINTÉS Kecskeméti Tibor: Korszerű múzeumi gondolatok 1863-ban. Miként kell rendezni természettudományi múzeumot? 24 Soós Lajos: Négy évtized a Múzeum körút mentén 25 A Természettudományi Múzeum 1956-os tragédiája Mihályi Ferenc: Mi égett el a Nemzeti Múzeumban? 28 Fülep Ferenc: Ki az oka a Nemzeti Múzeum égésének ? 29 Jánossy Dénes: Egy paleontológus 56-os emlékei 30 Jablonkay József: Hogyan építettem újjá a Baross utca 13-at? 31 KIÁLLÍTÁSOK A Magyar Természettudományi Múzeum új állandó kiállásáról Wim van der Weiden: Megnyitóbeszéd 32 Főzy István: Ember és természet Magyarországon 33 Gasparik Mihály: Egy magyar mamut 36 Zilahy Ferenc: A mamut árnyékában - Egy óriáskígyó preparálásának története 37 Kustár Ágnes: Arcok a múltból 38 A Magyar Természettudományi Múzeum kiadványaiból 40 1000 éves a magyar iskola Villangó István: Az évforduló kiállítási programjáról 41 Selmeczi László: „De siess az iskolába, mint tudomány vásárába“ - Az oktatás és a nevelés Debrecenben a felvilágosodás idején és a reformkorban 43 Villangó István: „Száz esztendő a magyar iskola ezer évéből" - Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum millenniumi kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban 44 Balogh Gyula: Ezer éves a magyar iskola - Kiállítások Győrben, Debrecenben és Budapesten - kiállításkritika 46 Mohos Márta: A magyar mentők október viharában 48