Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)
KIÁLLÍTÁSOK - Főzy István: A Magyar Természettudományi Múzeum új állandó kiállításáról: ember és természet Magyarországon
KIÁLLÍTÁSOK Ember és természet Magyarországon Főzy István A Magyar Természettudományi Múzeum új állandó kiállítása történeti-ökológiai kiállítás. Mint minden történeti kiállításnak, ennek is az idő adja a gerincét, esetünkben az egyre gyorsuló idő. A kiállítás első néhány egysége a földtörténeti múlt örökségéről szól, arról, hogy földtani környezetünk (a Kárpát-medence, s a sok gazdaságilag hasznosítható nyersanyag) kialakulásához tíz- és százmillió évekre volt szükség. Az ezután következő tárgyak emberőseinkről, a valaha itt megtelepedett népekről, s a honfoglaló magyarokról beszélnek. E témák kapcsán az idő évezredekben/évszázadokban mérendő. A kiállítás második fele figyelmeztetés: környezetünket néhány tíz év alatt is maradandóan tönkretehetjük, ha egyéni és társadalmi szinten nem ismerjük fel feladatainkat, nem találjuk meg a szükséges megoldásokat. Miért éppen ökológia? Valószínű, hogy a múzeum Ásványtárában dolgozó szakemberek mineralógiai, az Őslénytárban dolgozók paleontológiái, a Növénytárban dolgozók botanikai, az Állattárban dolgozók zoológiái, az Embertani Tárban dolgozók antropológiai kiállítást készítettek volna legszívesebben. Reméljük, hogy ezeknek is eljön az ideje. Addig is azonban, míg ezek a sok teret, időt és pénzt igénylő álmok megvalósulnak, úgy gondoltuk, hogy egy ezek felett álló, interdiszciplináris, valóban közérdekű témában megrendezett kiállítással lepjük meg a millecentenárium évét ünneplő nemzetet, s önmagunkat. Környezetünk fenyegetettsége mindannyiunkat - minden látogatót - érint. Ami pedig a múzeumunk által művelt tudományterületeket illeti, mindegyik képviselteti magát az új állandó kiállításban: jelen vannak a kövek és kövületek, a növények és állatok, s természetesen a középpontban ott van maga az ember is. Reményeink szerint, az önálló épületben megrendezett első állandó kiállításainkhoz úgy kapcsolódik majd a múzeum öt tudományos tára (s leendő kiállításaik), mint tenyérhez az ujjak, együtt formálnak kerek egészet. Az „Ember és természet...“ c. kiállításunk ilyenformán összetetté, félő, hogy túlságosan is azzá lett. Ez a jó és rossz értelemben vett tarkaság már a tervezés és a forgatókönyvírás kapcsán is sok gondot okozott: számos, a kiállítás által érintett szakterületnek (pl. régészet, demográfia) nincs a Természettudományi Múzeumban művelője, így a már amúgy is népes múzeumi tervezők tábora több külső szakértővel gyarapodott. E népes csapat munkájának összefogása - különösen a szűkös időkeretek miatt - komoly nehézségekkel járt. Az időhiány akkor vált különösen fenyegetővé, amikor az építkezés első fővállalkozója csődbe ment és levonult a helyszínről... Az új kivitelező kései felbukkanásával nyilvánvalóvá lett: együtt épül majd az épület és a kiállítás. A rendelkezésre álló szűkös alapterület (kb. 830 négyzetméter) további gondot jelentett. Az egyes résztémák kibontása önálló állandó kiállítások (sőt, múzeumok) keretei között képzelhető csak el. Egykor lovarda volt... A Pollack-féle épületet nagy figyelemmel és a leendő felhasználó érdekeit is figyelembe véve állították helyre, ám a rekonstrukció legfontosabb szempontjait a műemléki jelleg határozta meg. A helyükön maradtak a hatalmas ablakok, s a falakat díszítő párkányok és tagolások. A nagykiállítás számára lehetséges egyetlen helynek az épületben újonnan kialakított galériaszint kínálkozott. E hat méter széles galérián azonban sem a falak mellé (itt húzódnak a fűtéscsövek),sem a korlát mellé (esztétikai okokból) nem helyezhető nagyméretű (magas) tárgy... Maradt tehát a galéria tengelye: itt állították fel a Szőke Imre kiállítástervező által megtervezett installációs anyag legnagyobb részét. Séta a kiállításban A galériaszintre felérő látogató először egy hatalmas, falak közé szorult bárka (Noé bárkája) előtt találja magát. Bejárata balra esik, reméljük, hogy ide csak a nagykiállítás megtekintése után tér majd be a közönség. A lépcső tetején visszatekintő látogató szeme bizonyára megakad majd az épület közepén álló mamuton, s a terem hátsó végében csillogó nagydiorámán. Az „Ember és természet Magyarországon“ c. kiállítás bejárata jurakori ősnövény-rekonstrukciók között nyílik. Az ősnövényeken át a földtörténeti múltba lépünk. A középen hajladozó, közel hatméteres időszalag minden egyes centimétere 1 millió évet jelöl. A paravánra erősített ősmaradványok az adott kor jellegze-Man and Nature in Hungary The new permanent exhibition of the Hungarian Natural History Museum is a historical and ecological display showing the development of the natural world of the Carpathian Basin to the present relationship between people and their environment. It covers about 830 square meters on the gallery floor in the newly reconstructed building of the Ludovika Academy complex. The article goes through the main parts of the exhibition, including the geological formation of the Carpathian Basin, its native flora and fauna, the appearance of the first humans, the Hungarian conquest from the natural history point of view, the wildlife of the main surviving biotopes, the impact of human activity, and the need for and ways of protecting our environment. There are several spectacular focal points to the exhibition: a presentation of the cave life of early man, a life-size model of a mammoth, the enormous diorama showing the wildlife and seasons of the Hungarian landscape, and the toló - l’hnto: Dabasi A. 33