Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)
KIÁLLÍTÁSOK - Balogh Gyula: 1000 éves a magyar iskola: kiállítások Győrben, Debrecenben és Budapesten-kiállításkritika
body írók a katedrán Writers at the teacher's desk Hungarian schools are 1000 years old - Exhibitions in Győr, Debrecen and Budapest, critique The past 1000 years of Hungarian schools were commemorated in three places. The history of the first centuries was recalled in the Xantus János Museum Győr near to Pannonhalma, the period from the enlightenment till 1848 in the Deri Museum in Debrecen kepek, ki tömött állatok, herbáriumok, növénymodellek zsúfoltsága kelt valósághű illúziót. A földrajz tanításának eszközeiből: érdekes atlaszok, térképek, földgömb, szemléltető képek láthatók. Szembeötlő, hogy egyes iskolák a természettudományi múzeumok színvonalán álló kőzet- és ásványgyűjteménnyel rendelkeztek. A humán tantárgyak tanításának emlékanyaga kevésbé látványos. Mégsem maradhatott ki a görög és latin nyelv, amely a nyolcosztályos gimnáziumban 1844 után (a magyar tannyelvűség bevezetését követően) is megőrizte fontosságát. Tankönyvek, segédeszközök érzékeltetik, hogy nagy múltú tantárgyakról van szó. A magyar irodalom és a történelem, a vallástan néhány szemléltető képe, tankönyve még ma is jól használható példával szolgálhat. A népiskolákban 1905-től kötelező tantárgy volt a kézimunka: a fiúk számára elsősorban a kézügyesség, a szerszámok használatának elsajátítása (a szlöjd), a lányoknak pedig a háztartás, a női kézimunka (szabás, Balogh Gyula Három helyszínen emlékeztek meg a magyar iskola elmúlt ezer évéről. Az első évszázadok történetét a Pannonhalmához közeli győri Xantus János Múzeumban, a felvilágosodástól 1848-ig terjedő időszakot a debreceni Déri Múzeumban és az ezt követő száz év „oskola ügyét” a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban elevenítették fel. A megemlékezés koordinálására külön bizottság alakult, melynek munkáját szakértők segítették. A tárlatok megnyitását alapos előkészítés előzte meg, az eredmény nem is maradt el. Mindhárom kiállítás tárgyi anyaga rendkívül gazdag, és azok a látogatók, akik a szerény reklám ellenére mégis rábukkannak ezekre a tárlatokra - úgy tudom az év végéig valamennyi nyitva tart -, biztosan találkoznak néhány meglepetéssel: varrás, hímzés). A mintakönyvek, segédeszközök sokfélesége és a berendezett kézimunka-, illetve rajzterem érzékelteti a gyakorlati oktatás jelentőségének megnövekedését. Az utolsó terem a technikáé. Régi készülékeket - diavetítőket, sztereó nézőket, mozigépeket, fonográfokat stb. - és képi anyagot láthatunk itt, amelyek ugyan nem kifejezetten oktatási céllal születtek, de fontos szerepük volt az iskolai szemléltetésben (az Uránia diaképei, a világon első magyar oktatófilmgyár, stb.). Itt emlékezik meg a kiállítás az OPKM elődjéről, az 1877-ben létesített Országos Tanszermúzeumról, amelyet Trefort Ágoston alapított, s amelynek máig nincs méltó és alkalmas elhelyezése. A régi technika mellett megjelenik a mai számítógép, hogy közvetítse a múlt dokumentumait, üzeneteit. A közönség által működtethető monitorokon két folyamatosan futó programból válogathatnak. Az egyik „Üzenet egykori iskolákból“ címmel közel ezer település iskoláinak muzeális fotóit tartalmazza. A keresgélés „érintős“ módszerrel történik. A másik a CD-ROM-on rögzített „Tanszermúzeum“, amely álló és mozgóképek, hang és magyarázó szövegek segítségével 28 magyar gyűjteményben, múzeumban és nagy múltú iskolák szertáraiban őrzött 800 régi taneszközt mutat be úgy, hogy a vizuális megjelenítésen túl ismerteti az eszköz tudománytörténeti előzményeit, a vele kapcsolatos lexikális tudnivalókat, tudósok tanárok életrajzi adatait. Öröm látni, hogy különösen a fiatalabb korosztályok milyen élvezettel barangolnak a számítógépek segítségével a magyar iskolák múltjában. A látogató végül „ballagási" hangulatban, virágokkal díszített tablóképek között a „Gaudeamus igitur" ismert dallamával búcsúzik az iskolától. Az alábbiakban a múzeumlátogató nézőpontjából szeretnék néhány észrevételt tenni a kiállításokkal kapcsolatban. Nem titkolom, hogy a megjegyzések vitára indító szándékkal születtek. A győri kiállítás a Xantus János Múzeum új termében lelt otthonra. Ez a tárlat a három közül a legelegánsabb. A rendezők által is bevallottan gyér forrásanyag kompenzálására impozáns belsőépítészeti megoldások fogadják a közönséget. A négykaréjos vitrinek csakugyan gótikus terem hangulatára emlékeztetnek, de egyben hűvös, zárt kolostori miliőt teremtenek. „Ennek a kiállításnak érdekesnek, jó értelemben véve szórakoztatónak kell lennie" - fogalmazott korábban az egyik szakértő, és talán ez utóbbi törekvés valósult meg a legkevésbé. Az agyonzsúfolt vitrinek inkább Ezeréves a magyar iskola Kiállítások Győrben, Debrecenben és Budapesten - kiállításkritika „Ép testben ép lélek" A sound mind in a sound Fotók - rhotos: Székely F . Csillagászati kabinet Astronomical cabinet