Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)

MŰHELY - Korsós Zoltán - Horváth Csaba: Megnyílt a Természettudományi Múzeum: a Magyar Természettudományi Múzeum rövid története

MŰHELY a Nemzeti Múzeumon belül önállósítani kellett, így 1870- ben elkülönült az állattári, az ásvány-őslénytári és a nö­­vénytári osztály. A Természettudományi Múzeum Nö­vénytára innen számítja évfordulóit. Az egyes osztályok történetének részletes áttekintése nem lehet feladatunk, ezért itt hadd ragadjunk ki csak néhány fontosabb ese­ményt, jelezve az azóta is rögös út mérföldköveit. A szervezeti szétválás előtti időkre is igaz, hogy az egyes múzeumi őrök nem tagadhatták meg választott szakterületük iránti érdeklődésüket, így tevékenységük hol ezt, hol azt a gyűjteményt gazdagította. Kiemelkedő érdemeket szerzett múzeumi szolgálati ideje alatt az ál­lattan számára Frivaldszky Imre (1822-1851), Petényi Salamon János (1834-1855), az ásványtannak Jónás Jó­zsef (1817-1821), a növénytannak Sadler József (1820- 1821). Az önállósodás után az egyes tárak fejlődése a szakszemélyzet gyarapodásával külön-külön is meg­élénkült. Az Állattár igazgató-őre Frivaldszky János lett (aki egyébként már 1852-ben átvette idősebb rokona ál­lását), a Növénytáré Janka Viktor, az Ásvány-Őslénytáré pedig Krenner József. A nagyobb beszerzésekkel (pl. 1864-ben a Frivaldszky Imre-féle csaknem 80 ezer pél­dányos állatgyűjtemény és könyvtár, 1892-ben a Haynald Lajos-féle 100 ezer lapos herbárium, 1878-tól Semsey Andor ásványvásárlást célzó bőkezű adomá­nyai, stb.) a természetrajzi gyűjtemények nagysága a millenniumra (1896-ra) megközelítette az egymillió da­rabot. A tudományos munka fellendülését mutatja a Herman Ottó által 1877-ben megindított önálló folyó­irat, a „Természetrajzi füzetek“. A gyűjtemények zsúfoltsága, a helyszűke elodázhatat­lanná tette egyes természettudományi részlegek új helyre költöztetését. Legelőször a „kézműves gyűjtemény“ ipar­­történeti és technológiai emlékeit helyezték át a József­­műegyetem és az Iparegyesület épületeibe. A növénytá­­ri gyűjteményeket 1892-ben bérelt lakásokban helyezték el (Széchenyi u. 1), majd 1905-ben az Akadémia épüle­tében. Az Állattár és az Ásvány-Őslénytár egyelőre a Nemzeti Múzeum épületében maradt, de zsúfoltsága csak alig-alig enyhült. 1902-ben már egyedül az állattani gy­űj­temény darabszáma is megközelítette az egymilliót. A szervezetileg még mindig a Nemzeti Múzeumhoz tartozó osztályok közvetlen irányító szerve 1898-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa lett. 1922-ben az ösz­­szes nemzeti közgyűjtemény irányítására létrehozták a Gyűjteményegyetemet. Csak 1933-ban kapta meg rész­leges önállóságát az Országos Természettudományi Mú­zeum, de még mindig a Nemzeti Múzeum keretében. 1934-ben újra felállították az MNM Tanácsát. 1939-ben az Ásvány- és Őslénytár a tudományok differenciálódá­sa következtében önálló tárakká alakult (Ásvány- és Kő­zettár, Föld- és Őslénytár), még mindig a Nemzeti Múze­um épületében maradt. Nem volt ilyen „szerencsés“ a többi tár: az Állattár 1926-ban végleg kinőtte helyét, és ideiglenesen (1928 nyaráig) a Szentkirályi u. 7. sz. alat­ti épületbe került, összecsomagolva. Talán az 1927-ben Budapesten rendezett X. Zooló­giai Világkongresszusnak is kö­szönhető (melynek elnöke Horváth Géza, múzeumunk­­ osztályigazgatója volt), hogy 1928-ban elayer­ flies and shells) were acquired in 1812, and the first important herbarium was bought (from Pál Kitaibel) in 1818. The increasing collections were housed in different places until 1846, when the new National Museum building was erected in its present location. After gradual expansion, the collections had to be sepa­rated into specific depart­ments. In 1870 the zoological, botanical and mineralogical­­palaeontological sections were established. By 1896, the grow-ing number of specimens had reached one million in the na­tural history collections, but these were still housed in the National Museum. The deve­lopment of scientific activity was shown by the launching of a new natural history period­ ical, ‘Természetrajzi füzetek’, founded by 0. Herman in 1877. The history of the Museum in the 20th century is charac­terised by a permanent search for new accommodation which would solve the problems of the collections. The Botanical Department had already been removed from the National Museum building in 1892, but only found its present site in 1979. The Zoological Depart­ment moved into its current home between 1926 and 1928. It was only in 1933 that the Natural History Museum achieved a partially inde­pendent status within the Lendl Adolf a Vérmezőre ter­vezett szecessziós múzeum­­épülete, 1905-1911 The beautiful museum building planned in Art Nouveau style by Adolf Lendl, 1905-1911 Ásványtani bemutatóterem a Nemzeti Múzeumban a századelőn Exhibition room of the Department of Mineralogy in the National Museum at the beginning of the century A növénytani gyűjtemények 1905-1944 között a Magyar Tudo­mányos Akadémia épületében voltak­­ The botanical collections were housed in the building of the Academy from 1905 to 1944

Next