Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)
SZÁMVETÉS - Fehér György - Balázs György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 100 éve
50 Hundred years of the Museum of Hungarian Agriculture In May 1896 a spectacular National Millennium Exhibition was opened in the City Park of Budapest to show the achievments of comtemporary Hungarian industry and agriculture as well as give an insight into Hungary’s past. A group of historic buildings representing different architectural styles was created according to the plans of Ignác Alpár and was first built in temporary form. Later these buildings housed the exhibitions of the Museum of Hungarian Agriculture which was founded in the same year. Both the buildings and the exhibitions became so popular with the public that Parliament decided to have the same Háborús pusztítás a barokkreneszánsz épületben War damage to the Baroque- Renaissance building Számvetés A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 100 éve Dr. Fehér György - Balázs György „A Mezőgazdasági Múzeum czélja és hivatása mindazt bemutatni, ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert-, szőlő- vagy erdőgazda megbízható, gyakorlati tanulságot meríthet és amiből úgy a belföldi, mint a külföldi iparos, fogyasztó és kereskedő a magyar mezőgazdaság terményeit legközvetlenebbül és leghívebben megismerhesse. ” Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek, a Mezőgazdasági Múzeum alapítójának e szavai száz év múltán is érvényesek, máig meghatározzák feladatainkat. 100 év egy intézmény életében akkor is jelentős lenne, ha nem a századforduló, két világháború közben gazdasági világválság - majd félévszázados államszocializmus, közben forradalom - váltogatták volna egymást. A gazdasági fellendülés évei gyűjteménygyarapodással, a világháborúk emberi és anyagi veszteségekkel, épület- és tárgypusztulással jártak, a gazdasági válság a múzeumi élet pangását eredményezte. A krónikaírók múzeumtörténeti visszatekintésük során az elmúlt száz év meglehetősen vegyes képét vázolhatják fel. Magyarországon az 1860-as években vetődött fel egy gazdasági múzeum alapításának gondolata. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közreműködésével - az egyesület Közteleknek nevezett székházában - 1869- ben először a Kertészeti Múzeum, majd pár évvel később a Gazdasági Múzeum nyitotta meg kapuit. Bár 1891-ben az utóbbit is bezárták, egy állandó mezőgazdasági múzeum létesítésének gondolata továbbra is élt. Az OMGE 1896-ban a földművelésügyi miniszterhez benyújtott felterjesztésében javasolta a múzeum állami költségvetésből történő létesítését és fenntartását. Az 1896 májusában megnyílt millenniumi kiállítás egyik fő csoportja az ezredév történelmét, míg a másik a kor mezőgazdaságát, iparát, kereskedelmét mutatta be. A történelmi kiállításnak helyet adó „történelmi főcsoport” épületegyüttese Alpár Ignác tervei szerint épült meg, s bemutatta egyrészt a történeti építészeti stílusokat, mégpedig Magyarország különböző területeiről vett épületeknek, épületrészeknek hú avagy éppen átköltött másolataival, másrészt az akkor még három különálló épületben az Árpádok korától kezdődően történeti emlékeket, elsősorban harci eszközöket, művészeti alkotásokat állítottak ki, uralkodói szobabelsőket, lovagtermeket rendeztek be. Külön csarnokokban, pavilonokban állították ki a mezőgazdasági, erdészeti, vadászati gyűjteményeket, amelyek később a múzeum törzsanyagát képezték. A mezőgazdasági kiállítás sikere bizonyítékul szolgált az állandó múzeum létesítése mellett érvelőknek, és Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896. június 20-án kelt leiratában értesítette az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, „hogy ily múzeumnak a fő- és székváros területén való létesítését a magam részéről is már munkaprogramba felvettem és osztozom a t. egyesület azon nézetében, hogy a tárgyak beszerzésére a legjobb alkalmat az ezredéves kiállítás mezőgazdasági részében kiállított tárgyaknak a jelzett czélra való biztosítása képezi“. Jogilag ezt a miniszteri állásfoglalást tekintjük a Mezőgazdasági Múzeum „alapítólevelének”. Ezzel egyidőben a miniszter Balás Árpád magyaróvári gazdasági akadémia igazgató vezetésével kilenc tagú „múzeum előkészítő bizottságot” hozott létre, az előzetes költségek fedezésére pedig 8000 forintot biztosított. A millennium mezőgazdasági kiállításának közönségsikerét látván, a bizottság azzal a kéréssel fordult a „gazdaközönséghez“, hogy önkéntes adományaikkal gyarapítsák a múzeum gyűjteményét, a miniszter pedig felszólította a földművelésügyi tárcához tartozó állami szerveket és intézeteket a múzeumi szemléltetés céljaira alkalmas tárgyak, iratok, fényképek átadására. A felhívás nyomán a múzeum 1896 végén több mint 12000 darabos gyűjteménnyel dicsekedhetett. Az ezredévi kiállítás október 31-én bezárta kapuit, és a lebontást elkerülő történelmi főcsoport épületegyüttese - amelyet legjellegzetesebb épületrészéről azóta is Vajdahunyadvárnak neveznek - szinte kínálkozott a Mezőgazdasági Múzeum otthonául. A Földművelésügyi Minisztérium és a főváros megegyezését követően a telket és a rajta fekvő ingatlanokat a múzeum 10 évi időtartamra jelképes összegért - évi 20 korona - kapta bérbe. A történelmi főcsoport ilyen módon megszerzett, de nem időtálló anyagból készült épületeit az 1897. évi költségvetésben biztosított 20 000 forintból kívül-belül kitatarozták, s a gótikus épületrészben 6, a reneszánsz szárnyban 16 kiállítást nyitott meg 1897. szeptember 12-én Darányi Ignác Balás Árpád igazgató társasága A 100 ÉVES Mezőgazdasági Múzeum , Budapest Vajdahunyadvár 1996