Magyar Múzeumok, 1998. 3. szám (Vol. 4.)
KIÁLLÍTÁSOK, KÖZMŰVELŐDÉS - Jeszenkovitsné Gebhardt Margit: A Budapesti Történeti Múzeum közönségkapcsolatairól: jelmezes történelmi játékok - Csók Márta: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közönségkapcsolatairól: "szeretnék szántani"-kísérleti gyerekfoglalkozások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
vele, vagy az iskolákban egyre gyakoribb „múzeumi nap”-ot töltsék meg tartalommal. A Soros Alapítvány támogatásával 1997-ben 10 óvodai és iskolai csoporttal összesen 30 foglalkozás keretében volt alkalmunk megvalósítani terveinket. Mi történik a gyerekekkel a foglalkozásokon? Elsősorban a mezőgazdasági munkák, munkafolyamatok és a paraszti életmód, az egyes eszközök, szerszámok, gépek használatának és működésének megértetésére törekszünk. A környezetünkben fellelhető zöldségek és gyümölcsök alaposabb megismerése, a kertkultúra kialakulása és a gyógynövények megszerettetése éppúgy célunk, mint a hazánkban vadon élő állatokkal való foglalkozás. Elképzeléseink megvalósításához három állandó kiállításunk remek terepül szolgált, így a foglalkozások sorrendjét a következőképpen alakítottuk ki: 1. „A furfangos, ravasz csalavér” (Vadászattörténet Magyarországon). 2. „Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani” (Gabonatermesztés-történet Magyarországon). 3. „Saláta Sára elment a vásárba" (Kertészettörténet Magyarországon). „A furfangos, ravasz csalavér”. A vadászattörténeti kiállítás adta alapját az első foglalkozásnak. Azt gondoltuk, hogy az Állatkertben már járt, az állatokat kedvelő kisgyereknek nagyobb élmény, ha az első múzeumi látogatáskor már ismerős és kedvelt témával foglalkozik. Nem volt alaptalan ez az óvatosság részünkről! Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a gyerekek sajnos nagyon kevéssé ismerik a kiállításban látható tárgyakat, eszközöket, sőt a mesékből ismerős állatokat sem tudják azonosítani minden esetben, így eredeti tervünkön változtatni kényszerültünk. Nem a nagyvadak és apróvadak sajátos élőhelyét és környezetét elemeztük, hanem megelégedtünk azzal, ha pontosan megjegyezték az öt nagyvadat és tucatnyi apróvadat, melyeket a kiállítás bemutat. Az élőhelyek feltérképezéséről le kellett mondanunk, ehelyett célszerűnek látszott a vadállatokat összehasonlítani a háziállatokkal. Ez szintén nem volt magától értetődő, könnyű feladat, ezért rajzos feladatlap segítségével a foglalkozás második felében „megerősítettük” ezt a frissen szerzett ismeretet. A fentieken túl még az alábbi kérdésekkel foglalkoztunk a rendelkezésre álló időben: - az apró- és nagyvadak, illetve a háziállatok jellemző környezetének tisztázása; - a vadászat, mint az emberiség egyik ősfoglalkozása; - a vadászat rangja: a mesékből ismert Mátyás király udvari vadászatai; - a vadászat célja ma: állományritkítás, -védelem, gyógyítás, harc az egyes fajok túlszaporodása ellen. Jóllehet az óvodások és kisiskolások többsége a feladatlapon látható tehenet lilára színezte - mert a Milka csokoládéról ismerik ezt az állatot, de valószínűleg még soha nem láttak igazit, If Only I Could Plough' - Experimental children’s Programmes in the Museum of Hungarian Agriculture For the past three years, the Museum of Hungarian Agriculture lias organized various programmes for kindergarten and primary school groups, linked to the museum's permanent exhibition, designed to enhance the children's knowledge of agricultural work processes, of environmental protection issues and to offer them the possibility of creating various mementos as part of these programmes. These programmes can be organized either as independent event, as an exciting occasion linked to die school curriculum, or as a combination of the two. The three-part programme scries described here was generously funded by the Soros Foundation in the 1997/98 academic year and involved thirty separate occasion for ten kindergarten and primary school groups. The children could participate in three events, each combined with manual labour and toy-making, linked to the three permanent exhibitions (History of Hunting, History of Grain Cultivation. History of Gardening). On the first occasion, entitled the ‘The wily, crafty slyboots’, the children W'crc taken through the hunting exhibition where they learnt about the large and small game of Hungary the natural habitats of these game, and the history of hunting. They were then asked to complete a playful test to deepen what they had learned. On the second occasion, entitled If only I could plough’, they were shown 19th century agricultural history, the process of ploughing, sowing and harvesting, followed by drama games and a drawing session. On the third occasion, entitled Salad Sarah went to the fair...' they were told about the past of vegetable and fruit growing, about noblemen's and peasants’ vegetable gardens and orchards, and the history of fruit preservation and herb cultivation. On this occasion the participants made maize cob dolls and puppets. Each occasion was memorable for its lively and merry atmosphere and the accompanying sing-song. The museum hopes that it can offer a memorable museum experience to increasingly more children with the help of the Soros Foundation - to impress on them that museums should be viewed as friends, as institutions w here they can befriend various artefacts, where they can discover meaningful links and experience a playful way of learning - or, to put it more simply, w'here they can spend an enjoyable afternoon. ugyanakkor meglepően jól választották szét a feladatlapon a vadállatokat és a háziállatokat, rajzaik pedig azt tükrözték, hogy természetes környezetükben el tudják őket helyezni. A feladatlapon szereplő vadállatok (sündisznó, őz, szarvas, mókus, róka, vaddisznó) közül leggyakrabban a sündisznót nem színezték ki, ezt követte a szarvas és a mókus. Mindhárom „tévesztés” indokolt: a sündisznót és a mókust csak említjük a kiállításban, de ezek az állatok nincsenek ott. A szarvas azért kerülhette el a figyelmüket, mert két fajtát is láthattak, amelyek meglehetősen nagy állatok, a feladatlapon azonban (a felismerés nehezítése miatt) minden állat közel azonos nagyságban szerepel. A gyerekek általában megértették azt is, hogy azt várják tőlük, rajzaikon egy kiválasztott vadállatot ábrázoljanak a rá jellemző környezetben. A természetes környezet ábrázolása ebben a korban (6-8 évesek) inkább csak jelzésszerűen sikerülhet, elmondhatjuk azonban, hogy nagy tévedések nem fordulnak elő. Nem fordult elő, hogy sík terepen élő vadállatot háziállathoz illő környezetben helyezzenek el, vagy a sűrű erdőben tanyázó vadállat hátteréül szántóföldet vagy más emberi környezetet rajzoljanak. Munkáikat tehát értékelhetőnek és sikeresnek tarthatjuk, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a kisgyerekek gyakran életükben először járnak egy számukra teljesen új környezetben, a múzeumban, ahol a múzeumpedagógussal is először találkoznak. Ha még arra is gondolunk, hogy nemhogy nagy kirándulásokra, de kisebb, városnéző utakra sem indulnak túl gyakran, mert a közlekedési költségek magasak, akkor nem csodálkozunk, hogy legismertebb háziállatainkat a televízióból vagy a Milka csokiról tudják csak azonosítani. (A TV egyeduralmát - és persze a gyerekek humorérzékét - bizonyítja, hogy a feladatlapokat tartalmazó irattartót „Frei-dossziénak" keresztelték el.) A foglalkozás során kiemelt kiállításrészek: az ősember csiszolt és pattintott vadászó szerszámai, díszes vadászeszközök a 15-16. századból: századfordulós vadászszoba; kipusztult vadjaink: medve, bölény, illetve az apró- és nagyvadjaink: gímszarvas, dámszarvas, muflon, őz, vaddisznó, róka, mezei és üregi nyúl, mezei pockok, kártevők-ragadozók, víziszárnyasok. Céljaink elérése érdekében az alábbi pedagógiai módszereket alkalmaztuk: - összehasonlítás (szóbeli és a feladatlap segítségével írásbeli); - beszélgetéses ismeretközlés (kiemelten az állatok jellemző környezetének megismerésekor, illetve a nőstény és hím állatok megkülönböztetésekor); - kérdve-kifejtő módszerrel történő ismeretszerzés (a jellemző környezet és életmód összehasonlításakor); - régi ismeretek felelevenítése (pl. évszakok változása, állatokról és a vadászatról szóló versek, mondókák); - új ismeretek megszilárdítása (pl. a nagy- és apróvadak fajtái); - egyéb gondolkodási műveletek aktivizálása (pl. analízis-szintézis). „Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani”. Ez alkalommal a gabonatermesztés-történeti kiállítás XIX. századi tárgyakat bemutató termében dolgoztunk. Törekvésünk az volt, hogy a gyerekek