Magyar Múzeumok, 1998. 4. szám (Vol. 4.)

A szerkesztő levele

A szerkesztő levele Karácsonyi számunkkal - amely talán kissé megkés­ve jut az olvasó kezéhez - a MAGYAR MÚZEUMOK ne­gyedik évfolyama lezárul. Egyidejűleg elbúcsúzik az eddigi főszerkesztő, aki ez alkalommal kívánna beszá­molni a lap megalapításá­nak előzményeiről. Folyóiratunk első szá­mában, a Beköszöntő szö­vegében történt már utalás a megjelentetést megelőző időszakra, amikor az indí­tás „majdnem” sikerült. Gyakorlatilag már a Pulsz­­ky Társaság megalakulásá­val egyidőben, természetes kívánalomként felmerült a sajnálatosan abbamaradt MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK újraindítása. Vita csak ar­ról folyt, hogy milyen le­gyen a folytatás? Bevallom, nem volt könnyű elfogadtatni a ko­rábbitól sokban eltérő lap tervezetét. Természetesen elsősorban a költségesebb kivitel, a nagyobb formá­tum, a korszerűbb tipográ­fia, az illusztráltság foka, a színes címoldalak, ehhez megfelelő papírminőség, kötött terjedelem miatt tá­madtak kifogások. Ezek is inkább óvatosságból, ne­hogy költségigényünk nagy­ságrendje azonnali elutasí­tást eredményezzen. A „fontolva haladás“ hívei fo­kozatos színvonalemelést tanácsoltak, remélve, hogy sikeres fogadtatás esetén egyre magasabb lesz majd a minőségileg javuló meg­jelentetéshez szükséges tá­mogatás összege. A tarta­lom, a témákat meghatáro­zó rovatrend tekintetében nem volt vita, az angol nyelvű összefoglalók, kép­aláírások ellen sem volt ki­fogás, hiszen „Európához közeledve“ ezt az igényt már mindenki természetes kívánalomnak tartotta. Jómagam azonban, ép­pen az annyit és annyiszor felemlegetett „felzárkózás" jegyében nem kívántam kompromisszumokba bele­menni. Formás kis dolgo­zatot készítettem - táblá­zatokkal ellátva - azokról a külföldön megjelent múze­­umi/muzeológiai témákkal foglalkozó lapokról, ame­lyek - akkor még­­ rend­szeresen eljutottak hoz­zánk. A 15-20 szakfolyóirat áttanulmányozása alapján jutottam arra a következte­tésre, hogy nincs értelme az óvatos, fokozatos fej­lesztésnek, az igényekből, mivel azok az alapvető, mondhatni minimális szín­vonalat célozzák meg, fe­lesleges engedni. A MAGYAR MÚZEUMOK arculata így lett olyan, ami­lyen. Kezdetben - az első néhány szám tanúsítja - le­vegős, elegáns volt, a ter­vező-tipográfus (hirtelen meghalt) Grausz Péter örö­mére. A későbbi számok láttán már nem örült volna ennyire: az áradatként be­érkezett kéziratok terjedel­me, az illusztrációk nagy száma „sűrűbbé", mond­hatni zsúfolttá tette az ol­dalakat. Megpróbálkoz­tunk,­­ hogy a minőségi kí­vánalmaknak eleget tehes­sünk - szövegközti színes illusztrációkkal is. Majd - mivel ez az eljárás tetemes többletköltséget igényelt - plusz négyoldalnyi színes betétlappal bővítettük ese­tenként a lap terjedelmét. Az eddig napvilágot lá­tott 14 szám tipográfiája tervezés, nyomdai minőség tekintetében nem egyenle­tes. Akad benne bőven ki­fogásolható megoldás. A bőség zavara, az érthető szerzői érzékenység orvos­lásának szándéka szolgál­hat mentségül egyrészről. Másrészt a lapzárta idő­szakában az átgondolatlan, hamari szerkesztés is bele­játszott, az egyenetlen kül­ső megjelenésbe. Sebaj, ha gond van a „külcsínnel", ellensúlyozza azt a „belbecs", vigasztal­hatnánk magunkat. De nem mindig okkal! Hálistennek sok szerzőnk van, sokfélét is írnak - ami nem lenne baj de tanulmányaikat sokféleképen is írják. (Oly­kor a kelleténél terjedelme­sebben.) A konfliktusok természetesen sorra-rend­­re megoldódtak, azonban tagadhatatlan a színvonal egyenetlensége. A szerkesztői gárda egyelőre a legjobb esetben is csak egy lapszámmal ké­pes előre tervezni, jóllehet „normális" folyóirat eseté­ben a szerzők - éppen a szerkesztők munkáját se­gítendő - tudják, hogy az átfutási idő esetenként több hónap is lehet. Ezért a beérkezett kéziratok ér­lelésére, a szerzőkkel való - időt is rabló - értekezésre, egyeztetésre nemigen jut idő, így az aktualitás jegyé­ben, a hosszabbtávú lap­­tere híján, de a szerzők ké­sedelmessége okából is ke­vésbé van mód egységes színvonal elérésére töre­kedni. Aktualitást említettem, nyomonkísérését múzeu­maink nyilvánosság előtti szereplésének: kiállítások, kiadványok, évfordulók, személyekhez kötődő - gyakran szomorú - esemé­nyek kívánják a gyor­rea­gálást. Emellett azonban mennyi mindenre kellene sort kerítenünk csak azért, hogy behozzuk a lemaradá­sunkat az egymás informá­lása tekintetében. Az im­már történelmi távlatnak tekinthető múltidézés mel­lett a közelmúlttal való szembesítésre is szükség volna... A MAGYAR MÚZEUMOK rovatainak gazdagodását mindenki szemmel kísér­heti, ha át-átlapozza az el­ső számokat, évfolyamo­kat. Nyugodtan kimondha­tó: az ötödik évfolyamába lépő folyóiratunk még kia­lakulatlan tartalmi jegyeket hordoz magán. Remélhető­leg kinövi magát. Ehhez kíván a búcsúzó szerkesztő eddigi kedves munkatársainak - a szer­zőket, is ideértve - jókedvet és meg nem szűnő buzgal­mat. No meg egyre na­gyobb számú olvasót! MAGYAR MÚZEUMOK 1998/4 TÉL A szerkesztő levele­­ Szacsvay Éva: A karácsony tárgyai a múzeumban - Betlehemek vándorúton 3 MŰHELY Vig Károly: Állattani kutatások az Alpokalján 6 Korsós Zoltán: „Ásványászok, bogarászok, embertanászok és társaik“ Szakmai találkozók - a természettudományos muzeológia fejlődésének eszközei 9 Bernert Zsolt,, Kustár Ágnes, Szikossy Ildikó: A Fiatal Antropológusok Társaságáról 11 B. Perjés Judit: Feladatok a műtárgyvédelemben 13 Szojka Emese: „Örömes szerencsével agya az Isten hogy használja“ - Bartók Béla kalotaszegi bútorai 15 VISSZATEKINTÉS G. Szabó Zoltán: Gróf Zichy István tudományos és művészeti hagyatéka­­ 1. A művész Kalotaszegen 17 Katona Edit, Balogh Jánosné Horváth Terézia: Az 1889-es Országos Kisdednevelési Kiállítás és Xántus János 18 SZÁMVETÉS Szőnyi Eszter: Győr-Moson-Sopron megye múzeumai 21 Holló Szilvia Andrea: Helytörténeti gyűjtemények,­­kiállítóhelyek és -múzeumok Budapesten 22 Baróti Judit, Erdei Gyöngyi, Holló Szilvia Andrea, Kiss Éva, Létay Miklós, Madudák Erika, Sarkady Jánosné, Simonovics Ildikó, Somfalvi István és Vígh Annamária: Várostörténeti gyűjtemények a Kiscelli Múzeumban 25 Vásárhelyi József: Emlékmúzeum Szadán 29 Fábián Dénes Zoltán: A rendíthetetlen játékkatona - Kultúrtörténeti adalékok a Szórakaténusz Játékmúzeum időszaki kiállításához 30 A Pulszky Társaság közgyűlése (Éri István) 32 Emlékeztető a PT-MME rendkívüli, tisztújító közgyűléséről (Kriston Vízi József) 33 KIÁLLÍTÁSOK Györgyi Erzsébet: Babaház nyílt Székesfehérvárott 35 Stockné Horváth Mária: A nemzet könyvtára - a szolgálat műhelye. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár múltjából 37 Gaál Zsuzsanna: „Megelevenedett képek“. Egy kisváros (Szekszárd) a századfordulón 38 Kovács Vilmos: Prágai tavasz - egerszegi nyár. „Világ proletárjai egyesüljetek - különben jövünk" 40 H. Bathó Edit: Élet a jászok földjén -Új állandó kiállítás a Jász Múzeumban 42 Basics Beatrix: Kiállítások Erzsébet királyné halálának évfordulójára 44 F. Dózsa Katalin: A restaurálás művészete - Műhelytitkok a múzeum életéből 45 Kriston Vízi József: Karácsonyi kiállítás Dániában 46 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Szabó Márta: A kulturális javak illegális mozgásának megakadályozása 48 Gehér József: A Szovjetunió területére vitt magyar műkincsek jogi helyzete 49 Zepeczaner Jenő: 200 éves a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 51

Next