Magyar Múzeumok, 1998. 4. szám (Vol. 4.)
A szerkesztő levele
A szerkesztő levele Karácsonyi számunkkal - amely talán kissé megkésve jut az olvasó kezéhez - a MAGYAR MÚZEUMOK negyedik évfolyama lezárul. Egyidejűleg elbúcsúzik az eddigi főszerkesztő, aki ez alkalommal kívánna beszámolni a lap megalapításának előzményeiről. Folyóiratunk első számában, a Beköszöntő szövegében történt már utalás a megjelentetést megelőző időszakra, amikor az indítás „majdnem” sikerült. Gyakorlatilag már a Pulszky Társaság megalakulásával egyidőben, természetes kívánalomként felmerült a sajnálatosan abbamaradt MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK újraindítása. Vita csak arról folyt, hogy milyen legyen a folytatás? Bevallom, nem volt könnyű elfogadtatni a korábbitól sokban eltérő lap tervezetét. Természetesen elsősorban a költségesebb kivitel, a nagyobb formátum, a korszerűbb tipográfia, az illusztráltság foka, a színes címoldalak, ehhez megfelelő papírminőség, kötött terjedelem miatt támadtak kifogások. Ezek is inkább óvatosságból, nehogy költségigényünk nagyságrendje azonnali elutasítást eredményezzen. A „fontolva haladás“ hívei fokozatos színvonalemelést tanácsoltak, remélve, hogy sikeres fogadtatás esetén egyre magasabb lesz majd a minőségileg javuló megjelentetéshez szükséges támogatás összege. A tartalom, a témákat meghatározó rovatrend tekintetében nem volt vita, az angol nyelvű összefoglalók, képaláírások ellen sem volt kifogás, hiszen „Európához közeledve“ ezt az igényt már mindenki természetes kívánalomnak tartotta. Jómagam azonban, éppen az annyit és annyiszor felemlegetett „felzárkózás" jegyében nem kívántam kompromisszumokba belemenni. Formás kis dolgozatot készítettem - táblázatokkal ellátva - azokról a külföldön megjelent múzeumi/muzeológiai témákkal foglalkozó lapokról, amelyek - akkor még rendszeresen eljutottak hozzánk. A 15-20 szakfolyóirat áttanulmányozása alapján jutottam arra a következtetésre, hogy nincs értelme az óvatos, fokozatos fejlesztésnek, az igényekből, mivel azok az alapvető, mondhatni minimális színvonalat célozzák meg, felesleges engedni. A MAGYAR MÚZEUMOK arculata így lett olyan, amilyen. Kezdetben - az első néhány szám tanúsítja - levegős, elegáns volt, a tervező-tipográfus (hirtelen meghalt) Grausz Péter örömére. A későbbi számok láttán már nem örült volna ennyire: az áradatként beérkezett kéziratok terjedelme, az illusztrációk nagy száma „sűrűbbé", mondhatni zsúfolttá tette az oldalakat. Megpróbálkoztunk, hogy a minőségi kívánalmaknak eleget tehessünk - szövegközti színes illusztrációkkal is. Majd - mivel ez az eljárás tetemes többletköltséget igényelt - plusz négyoldalnyi színes betétlappal bővítettük esetenként a lap terjedelmét. Az eddig napvilágot látott 14 szám tipográfiája tervezés, nyomdai minőség tekintetében nem egyenletes. Akad benne bőven kifogásolható megoldás. A bőség zavara, az érthető szerzői érzékenység orvoslásának szándéka szolgálhat mentségül egyrészről. Másrészt a lapzárta időszakában az átgondolatlan, hamari szerkesztés is belejátszott, az egyenetlen külső megjelenésbe. Sebaj, ha gond van a „külcsínnel", ellensúlyozza azt a „belbecs", vigasztalhatnánk magunkat. De nem mindig okkal! Hálistennek sok szerzőnk van, sokfélét is írnak - ami nem lenne baj de tanulmányaikat sokféleképen is írják. (Olykor a kelleténél terjedelmesebben.) A konfliktusok természetesen sorra-rendre megoldódtak, azonban tagadhatatlan a színvonal egyenetlensége. A szerkesztői gárda egyelőre a legjobb esetben is csak egy lapszámmal képes előre tervezni, jóllehet „normális" folyóirat esetében a szerzők - éppen a szerkesztők munkáját segítendő - tudják, hogy az átfutási idő esetenként több hónap is lehet. Ezért a beérkezett kéziratok érlelésére, a szerzőkkel való - időt is rabló - értekezésre, egyeztetésre nemigen jut idő, így az aktualitás jegyében, a hosszabbtávú laptere híján, de a szerzők késedelmessége okából is kevésbé van mód egységes színvonal elérésére törekedni. Aktualitást említettem, nyomonkísérését múzeumaink nyilvánosság előtti szereplésének: kiállítások, kiadványok, évfordulók, személyekhez kötődő - gyakran szomorú - események kívánják a gyorreagálást. Emellett azonban mennyi mindenre kellene sort kerítenünk csak azért, hogy behozzuk a lemaradásunkat az egymás informálása tekintetében. Az immár történelmi távlatnak tekinthető múltidézés mellett a közelmúlttal való szembesítésre is szükség volna... A MAGYAR MÚZEUMOK rovatainak gazdagodását mindenki szemmel kísérheti, ha át-átlapozza az első számokat, évfolyamokat. Nyugodtan kimondható: az ötödik évfolyamába lépő folyóiratunk még kialakulatlan tartalmi jegyeket hordoz magán. Remélhetőleg kinövi magát. Ehhez kíván a búcsúzó szerkesztő eddigi kedves munkatársainak - a szerzőket, is ideértve - jókedvet és meg nem szűnő buzgalmat. No meg egyre nagyobb számú olvasót! MAGYAR MÚZEUMOK 1998/4 TÉL A szerkesztő levele Szacsvay Éva: A karácsony tárgyai a múzeumban - Betlehemek vándorúton 3 MŰHELY Vig Károly: Állattani kutatások az Alpokalján 6 Korsós Zoltán: „Ásványászok, bogarászok, embertanászok és társaik“ Szakmai találkozók - a természettudományos muzeológia fejlődésének eszközei 9 Bernert Zsolt,, Kustár Ágnes, Szikossy Ildikó: A Fiatal Antropológusok Társaságáról 11 B. Perjés Judit: Feladatok a műtárgyvédelemben 13 Szojka Emese: „Örömes szerencsével agya az Isten hogy használja“ - Bartók Béla kalotaszegi bútorai 15 VISSZATEKINTÉS G. Szabó Zoltán: Gróf Zichy István tudományos és művészeti hagyatéka 1. A művész Kalotaszegen 17 Katona Edit, Balogh Jánosné Horváth Terézia: Az 1889-es Országos Kisdednevelési Kiállítás és Xántus János 18 SZÁMVETÉS Szőnyi Eszter: Győr-Moson-Sopron megye múzeumai 21 Holló Szilvia Andrea: Helytörténeti gyűjtemények,kiállítóhelyek és -múzeumok Budapesten 22 Baróti Judit, Erdei Gyöngyi, Holló Szilvia Andrea, Kiss Éva, Létay Miklós, Madudák Erika, Sarkady Jánosné, Simonovics Ildikó, Somfalvi István és Vígh Annamária: Várostörténeti gyűjtemények a Kiscelli Múzeumban 25 Vásárhelyi József: Emlékmúzeum Szadán 29 Fábián Dénes Zoltán: A rendíthetetlen játékkatona - Kultúrtörténeti adalékok a Szórakaténusz Játékmúzeum időszaki kiállításához 30 A Pulszky Társaság közgyűlése (Éri István) 32 Emlékeztető a PT-MME rendkívüli, tisztújító közgyűléséről (Kriston Vízi József) 33 KIÁLLÍTÁSOK Györgyi Erzsébet: Babaház nyílt Székesfehérvárott 35 Stockné Horváth Mária: A nemzet könyvtára - a szolgálat műhelye. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár múltjából 37 Gaál Zsuzsanna: „Megelevenedett képek“. Egy kisváros (Szekszárd) a századfordulón 38 Kovács Vilmos: Prágai tavasz - egerszegi nyár. „Világ proletárjai egyesüljetek - különben jövünk" 40 H. Bathó Edit: Élet a jászok földjén -Új állandó kiállítás a Jász Múzeumban 42 Basics Beatrix: Kiállítások Erzsébet királyné halálának évfordulójára 44 F. Dózsa Katalin: A restaurálás művészete - Műhelytitkok a múzeum életéből 45 Kriston Vízi József: Karácsonyi kiállítás Dániában 46 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Szabó Márta: A kulturális javak illegális mozgásának megakadályozása 48 Gehér József: A Szovjetunió területére vitt magyar műkincsek jogi helyzete 49 Zepeczaner Jenő: 200 éves a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 51