Magyar Múzeumok, 1999. 1. szám (Vol. 5.)

A szerkesztőség levele

A szerkesztőség levele Folyóiratunk figyelmes ol­vasói nem lepődnek meg, ha pillantásukat az ötödik évfolyam első számának impresszumára vetik és ott új feladatkörökben új neveket találnak. Hiszen Éri István alapító főszer­kesztő már az előző szám­ban búcsút vett olvasóink­tól. A lap tartalmáért és megjelenéséért a jövőben felelősséget vállalók nem teljesen tapasztalatlanok a szerkesztés, lapkészítés rejtelmeiben. Többségük tevékeny részese volt a fo­lyóirat indításának, fejlő­désének. Bátran állíthat­juk, hogy a szerkesztés munkáját jól öszszeszo­­kott, tapasztalt csapat végzi a jövőben is. Most azonban más, na­gyobb feladat vár ránk. Ezek jórészét a munkálato­kat ezidáig összefogó Éri István utolsó szerkesztői levelében megemlítette, felsorolta. Bírálatát, hiány­jeleit magunk is osztjuk, javaslataival egyetértünk. Úgy gondoljuk, az elmúlt négy évfolyam során kiala­kult szerkesztési módsze­rek követhetők, követen­dők. Ezt jelen számunk is mutatja, hiszen Csongrád megye múzeumi szerveze­tét „látjuk vendégül" ha­sábjainkon; közlünk visz­­szaemlékezést; újra színes betétlapokkal gazdagítjuk kínálatunkat. Vannak persze változ­tatási terveink, elképzelé­seink is. Megpróbálkozunk a tördelés egységesítésé­vel, egyértelműbbé tételé­vel, mert úgy véljük, így kezelhetőbb, áttekinthe­tőbb lapot vehet kezébe az olvasó. Szeretnénk elérni, hogy legalább 2-3 számra előre tudjunk tervezni, ezért is foglaltuk össze és tesszük közzé mostantól minden számunkban, hogy mit kérünk szerzőinktől, mire figyeljenek (a tarta­lom és a színvonal mel­lett). Új - a Pulszky Társa­ság elnökségével egyezte­tett - kezdeményezés: az egyesületünk döntéseit és tevékenységének más fon­tos elemeit is a nyilvános­ság elé táró rovat. A szerkesztés és ter­jesztés gondjai általában nem tartoznak az olvasóra. Annyit mégis kötelessé­günk jelezni, hogy - kisza­kadván immár a Hazai Tá­jakon Alapítvány gondos­kodó karjaiból - a kiadás teljes mértékben a Pulszky Társaság-Magyar Múzeu­mi Egyesület gondja. Ke­ressük a lehető legjobb megoldást, amellyel a szerkesztőség színvonalas munkájának feltételeit biz­tosíthatjuk. Fontosnak tart­juk és üdvözöljük, hogy et­től az évtől kezdve a Pulsz­ky Társaság minden tagdí­jat befizető tagja illet­ményként kapja a MAGYAR MÚZEUMOK példányait. Nem tettünk le azonban arról a törekvésről, hogy a jelenleginél szélesebb kör­ben terjesszük kiadványun­kat és szeretnénk elérni, hogy mielőbb a hírlapter­jesztőknél is hozzájuthas­sanak az érdeklődők. Kérjük olvasóink meg­értését, támogatását és segítségét. Minden jószán­dékú bírálatot, javaslatot, ötletet várunk és köszönet­tel fogadunk (egyebek mel­lett azért is, hogy újra kö­zölhessünk olvasói levele­ket), minden közérdeklő­désre számot tartó, a mú­zeumok tevékenységi köré­be tartozó írást szívesen veszünk. Célunk továbbra is az, hogy a MAGYAR MÚ­ZEUMOK a hazai múzeum­ügy, a múzeumokban dol­gozó szakemberek és a te­vékenységünk iránt érdek­lődők ismert és elismert, színvonalas fóruma legyen. Szerzőinkhez A MAGYAR MÚZEUMOK szerkesztősége kéri a szer­zőket, legyenek figyelem­mel az alábbiakra: - a kéziratokat lemezen (Word, IBM kompatibilis) és kinyomtatva is kérjük; - az illusztrációkat pontos képlistával és képaláírá­sokkal kérjük, a képeket fontossági sorrendben sor­számozva, a fotós(ok) ne­vének feltüntetésével; - rövid (maximum egy ol­dal) rezümét kérünk (ma­gyarul vagy angolul); - külön lapon kérjük meg­adni az alábbi adatokat: a szerző neve, születési éve, végzettsége, tudományos fokozata, foglalkozása, munkahelye, beosztása (a szerzőket bemutató rovat­hoz), a szerző és a fotós(ok) adószáma (adóazonosító jele), anyja neve, levelezési címe és esetleges számla­ száma (a tiszteletdíjak uta­lásához). Kérjük továbbá a kéz­iratok leadási határidejé­nek pontos betartását. Lapzárta első szám: no­vember 30; második szám: február 28; harmadik szám: április 30; negyedik szám: augusztus 31. Levélcímünk: MAGYAR MÚZEUMOK Szerkesztősége 1476 Budapest 100. Pf. 206. MAGYAR MÚZEUMOK 1999/1 TAVASZ A szerkesztőség levele 1 MŰHELY Kovács Tibor: A harmadik évszázad küszöbén. Hagyomány és korszerűség a Magyar Nemzeti Múzeumban 3 Varga Kálmán: Egy fiatal intézmény: A Gödöllői Kastélymúzeum 5 Útépítés és régészet - Tanulságok és eredmények Szalontai Csaba: Beszámoló az M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának régészeti feltárásáról 8 Szabó Géza-Vörös Gabriella: Útban a múlt - Szentes határában 10 VISSZATEKINTÉS Fári Irén: Aki álmát maga valósította meg: a szegedi múzeum megszervezője, Reizner János (1847-1904) 12 Lengyel András: „Szeged kultúrpalotájának legnagyobb raritása“ 14 120 ÉVE SZÜLETETT MÓRA FERENC Kürti Béla: A régész Móra 16 Trogmayer Ottó: „Mögötte a fene“ 18 Juhász Antal: Móra Ferenc, a szegedi néprajzi gyűjtemény egyik megteremtője 19 Vörös Gabriella: Csallány Dezső a szegedi múzeum élén 20 Trogmayer Ottó: Múzeumtörténet 1945-1956 21 Szabó Mátyás: Az északi néprajz és muzeológia szolgálatában 23 SZÁMVETÉS Zombori István: A szegedi Történeti Gyűjtemény 27 Dömötör János: Tornyai János Múzeum 29 Halmágyi Pál - Tóth Ferenc: A makói múzeum 30 Vörös Gabriella: A szentesi Koszta József Múzeum 32 Szűcs Judit: Csongrád - Tari László Múzeum 33 KIÁLLÍTÁSOK, KIÁLLÍTÓHELYEK Markos Gyöngyi: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei a tárgyi kultúrában 35 Kovács Vilmos: Várak, erődök, vitézek 37 Gaskó Béla: A Móra Ferenc Múzeum Természet­­tudományi Osztályának állandó kiállításairól 39 Halmágyi Pál: A Homonnai-gyűjtemény. Két makói történet 41 Tóth Ferenc: Espersit-ház. Irodalmi kiállítóhely 42 Rózsa Gábor: Szentesi múzsák új menedékei 43 Dömötör János: Alföldi Galéria 45 Nagy Vera: A Hódmezővásárhely-Kopáncsi Tanyamúzeum 47 Lipták Mária: Nálunk a gyerekek kérdeznek... Múzeumpedagógiai munka a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 1978-1998 48 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Wagner István: A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága nemzetközi kapcsolatai és szerepe a regionális múzeumi együtt­működésben 50

Next