Magyar Múzeumok, 1999. 3. szám (Vol. 5.)
SZÁMVETÉS - Selmeczi Kovács Attila: "Az év múzeuma 1998" pályázatról
SZÁMVETÉS „Az év múzeuma 1998” pályázatról Selmeczi Kovács Attila Harmadik alkalommal került sor „Az év múzeuma“ pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére 1999. május 15-én a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisa megnyitó ünnepségén. Dr. Hámori József miniszter képviseletében dr. Visy Zsolt helyettes államtitkár (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) adta át a két díjnyertes múzeum igazgatójának „Az év múzeuma 1998" kitüntető táblát és a vele járó egymillió forintos díjat. A pályázatot az előző évihez hasonlóan a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület a Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégiumával (mely a két fődíj fedezetét biztosította), a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Osztályával, az IGOM Magyar Nemzeti Bizottságával és a Magyar Múzeumok Szövetségével közösen hirdette meg az 1998-as évre a magyarországi múzeumok munkájának elismerése céljából. Az 1999. január 31 -i határidőig 12 érvényes pályázat érkezett. Pályázott még a Székely Nemzeti Múzeum Képtára (Sepsiszentgyörgy - Sf. Gheorghe, Románia) is, ahol Barabás Miklós festőművész halálának századik évfordulója alkalmából rendeztek nagy visszhangot kiváltott kiállítást és konferenciát 1998 nyarán; a bíráló bizottság azonban ezt a pályázatot nem vehette figyelembe, mert a kiírás Magyarország területére szólt. A kiírók által felkért szakemberekből álló bíráló bizottság (Deme Péter, Ecsedy István, Kecskeméti Tibor, Kovács Tibor, Matskási István, Pintér János, Selmeczi Kovács Attila, Vásárhelyi Tamás, továbbá Fűrészné Molnár Anikó és Poroszlai Ildikó, az előző évi pályázat nyertes múzeumainak vezetői) élt a kiírásban szereplő lehetőséggel és úgy döntött, hogy nem az eredetileg tervezett két kategóriában (országos ill. megyei múzeumok valamint regionális ill. tájmúzeumok) hirdet eredményt. A bizottság a beküldött pályázati anyagok ismeretében és meglátogatva az összes intézményt, alapos, számos szempontra kiterjedő vita után hozta meg döntését. Megállapította, hogy valamennyi pályázó jelentős eredményeket ért el az 1998. évi szakmai és tudományos tevékenységében, kiállítások rendezésében, a közönséggel kialakított kapcsolatai területén, ezért minden múzeum elismerést érdemel munkájáért. Az alábbiakban a pályázaton szereplő múzeumokról a bizottság által adott értékelésekből idézünk. Gödöllői Királyi Kastélymúzeum A Királyi Kastély Közhasznú Társaság keretében 1995-ben alapított múzeum 1998-ban az ország egyik legszebb, külföldi és hazai érdeklődők (214 ezer fő) által egyaránt szívesen látogatott intézménye volt. A magas színvonalú, szépen restaurált tárgyak tömegét bemutató, egységes arculatú, többnyelvű állandó kiállítás és a reprezentatív környezet szinte elkápráztatja a látogatókat. A korabeli dokumentumok alapján helyreállított enteriőrök bepillantást engednek a királyi család mindennapjaiba, ugyanakkor a történelmi háttért is felelevenítik. Erzsébet királyné halála századik évfordulójának évében tovább gyarapodott a szépen gondozott gyűjtemény, jelentősen bővült az állandó kiállítás. Számos kiemelkedő szakmai és kulturális rendezvényt tartottak, reprezentatív és olvasmányos kiadványokat jelentettek meg. A múzeum és a Kht. munkatársai példaértékűen ötvözik a szakmai műhelymunkát és a múzeumi feladatokat a kultúra értékeinek színvonalas közvetítésével. A kulturális örökség e kimagasló egységében új kulturális és turisztikai funkciók meghonosítására is törekszenek. Hadtörténeti Múzeum, Budapest A jelentős múlttal és speciális gyűjteményekkel rendelkező intézmény 1998-ban ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját, és ez évben rendezte meg nagysikerű kiállítását az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére. A Fényesebb a láncnál a kard című tárlat koncepciójában, kidolgozottságában és installációjában egyaránt kiemelkedő. Ez a kiállítás az országos ünnepségek központi rendezvénye volt. A muzeológiai szakma által is pozitívan értékelt és a nagyközönség részéről nagy számban (közel százezer látogató) felkeresett bemutató az utóbbi évek egyik legjobb hazai történeti kiállítása. A központi rendezvény mellett 13 időszaki és 25 vándorkiállítás, számos közművelődési program (vetélkedő, múzeumi óra, hangverseny, kórustalálkozó), gazdag és sokrétű kiadványozási munka jelzi a múzeum 1998. évi kiemelkedő tudományos, muzeológiai és közművelődési tevékenységét. Jász Múzeum, Jászberény A jászok múzeuma ebben az évben ünnepli megnyitásának 125. évfordulóját. Az 1990- es évek közepén sor került az épület rekonstrukciójára, ezt követően 1998. március 5-én nyílt meg az Élet a jászok földjén című új régészeti-történeti-néprajzi állandó kiállítás. Az igényes tárlat kerek áttekintést nyújt a jászok múltjáról, feltárva az 1980-as évek ásatásai során előkerült gazdag régészeti leletanyag egy részét is. A magas szakmai színvonalú, idegen nyelvű szövegekkel is ellátott bemutató középpontjában, kiemelt helyen látható a Lehel kürtje. Az 1998-as év időszaki kiállításai is nagy érdeklődést váltottak ki, a látogatók száma többszöröse volt az előző évinek (15 ezer). A helyszűke ellenére szakszerűen tárolt gyűjtemények feldolgozottsága jó. A múzeum a Jászság legjelentősebb kulturális központja. Ebben komoly társadalmi támogatást jelent a Jász Múzeumért Alapítvány. A múzeumban szerkesztik hatodik éve az alapítvány által kiadott Redemptio című honismereti folyóiratot, mely színvonalas írásokkal segíti a jász és kun települések identitástudatának elmélyítését. Példaértékű a múzeum közönségkapcsolati tevékenysége, a régióban működő honismereti szakkörök és helytörténeti gyűjtemények szakmai segítése. 1998-ban két jelentős kiadványt és népzenei kazettát jelentettek meg. A Jász Múzeum tudományos kutatói, feldolgozói és közművelődési munkájával, rendezvényeivel, kiállításaival és kiadványaival meghatározó szerepet tölt be Jászberény és a Jászság kulturális életében, őrzi és közkinccsé teszi a régióban a nemzeti kulturális örökséget. Kékfestő Múzeum, Pápa Az egykori kékfestő-dinasztia, a neves Kluge-család ipartörténeti jelentőségű házában eredeti műszaki berendezéseket és technikákat, valamint nyomómintákat és anyagokat mutat be a múzeum. 1998-ban sikerült megőriznie fennmaradását, alapítványi kezelésbe került, az épületek karbantartása, részben felújítása is biztosítottnak látszik. A múzeum vezetője sok munkával, pályázatokkal, személyes kapcsolatokkal biztosította az intézmény működését. Az állandó és időszaki kiállításokon a látogatók (több mint 15 ezer) szívélyes és alapos vezetést kapnak. 1998-ban a szakmai munkára, ezen belül a több száz darabos mintafagyűjtemény restaurálására sikerült fedezetet szerezni. Az intézmény élő kapcsolatot tart a megye múzeumaival, a város más kulturális intézményeivel, e mellett összefogja a szakma még működő hazai műhelyeit, aktív mestereit. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest A múzeum legjelentősebb eredménye 1998- ban A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára című nagyszabású látványos 31