Magyar Múzeumok, 1999. 3. szám (Vol. 5.)

SZÁMVETÉS - Selmeczi Kovács Attila: "Az év múzeuma 1998" pályázatról

SZÁMVETÉS „Az év múzeuma 1998” pályázatról Selmeczi Kovács Attila Harmadik alkalommal került sor „Az év múzeuma“ pályázat ünnepélyes eredmény­­hirdetésére 1999. május 15-én a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisa megnyitó ünnepségén. Dr. Hámori József miniszter képviseletében dr. Visy Zsolt helyettes államtitkár (Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma) adta át a két díj­nyertes múzeum igazgatójának „Az év múze­uma 1998" kitüntető táblát és a vele járó egymillió forintos díjat. A pályázatot az előző évihez hasonlóan a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egye­sület a Nemzeti Kulturális Alapprogram Mú­zeumi Szakmai Kollégiumával (mely a két fő­díj fedezetét biztosította), a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma Múzeumi Osz­tályával, az IGOM Magyar Nemzeti Bizottsá­gával és a Magyar Múzeumok Szövetségével közösen hirdette meg az 1998-as évre a ma­gyarországi múzeumok munkájának elisme­rése céljából. Az 1999. január 31 -i határidő­ig 12 érvényes pályázat érkezett. Pályázott még a Székely Nemzeti Múzeum Képtára (Sepsiszentgyörgy - Sf. Gheorghe, Románia) is, ahol Barabás Miklós festőművész halálá­nak századik évfordulója alkalmából rendez­tek nagy visszhangot kiváltott kiállítást és konferenciát 1998 nyarán; a bíráló bizottság azonban ezt a pályázatot nem vehette figye­lembe, mert a kiírás Magyarország területé­re szólt. A kiírók által felkért szakemberekből álló bíráló bizottság (Deme Péter, Ecsedy István, Kecskeméti Tibor, Kovács Tibor, Matskási István, Pintér János, Selmeczi Kovács Attila, Vásárhelyi Tamás, továbbá Fűrészné Molnár Anikó és Poroszlai Ildikó, az előző évi pályá­zat nyertes múzeumainak vezetői) élt a ki­írásban szereplő lehetőséggel és úgy dön­tött, hogy nem az eredetileg tervezett két ka­tegóriában (országos ill. megyei múzeumok valamint regionális ill. tájmúzeumok) hirdet eredményt. A bizottság a beküldött pályázati anyagok ismeretében és meglátogatva az összes in­tézményt, alapos, számos szempontra kiter­jedő vita után hozta meg döntését. Megálla­pította, hogy valamennyi pályázó jelentős eredményeket ért el az 1998. évi szakmai és tudományos tevékenységében, kiállítások rendezésében, a közönséggel kialakított kap­csolatai területén, ezért minden múzeum el­ismerést érdemel munkájáért. Az alábbiakban a pályázaton szereplő múzeumokról a bizottság által adott értéke­lésekből idézünk. Gödöllői Királyi Kastélymúzeum A Királyi Kastély Közhasznú Társaság kere­tében 1995-ben alapított múzeum 1998-ban az ország egyik legszebb, külföldi és hazai érdeklődők (214 ezer fő) által egyaránt szí­vesen látogatott intézménye volt. A magas színvonalú, szépen restaurált tárgyak töme­gét bemutató, egységes arculatú, többnyelvű állandó kiállítás és a reprezentatív környezet szinte elkápráztatja a látogatókat. A korabe­li dokumentumok alapján helyreállított ente­riőrök bepillantást engednek a királyi család mindennapjaiba, ugyanakkor a történelmi háttért is felelevenítik. Erzsébet királyné halála századik évfor­dulójának évében tovább gyarapodott a szé­pen gondozott gyűjtemény, jelentősen bővült az állandó kiállítás. Számos kiemelkedő szakmai és kulturális rendezvényt tartottak, reprezentatív és olvasmányos kiadványokat jelentettek meg. A múzeum és a Kht. munkatársai példa­értékűen ötvözik a szakmai műhelymunkát és a múzeumi feladatokat a kultúra értékei­nek színvonalas közvetítésével. A kulturális örökség e kimagasló egységében új kulturá­lis és turisztikai funkciók meghonosítására is törekszenek. Hadtörténeti Múzeum, Budapest A jelentős múlttal és speciális gyűjtemények­kel rendelkező intézmény 1998-ban ünnepel­te fennállásának 80. évfordulóját, és ez év­ben rendezte meg nagysikerű kiállítását az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére. A Fényesebb a láncnál a kard című tárlat koncepciójában, kidolgozottságában és installációjában egy­aránt kiemelkedő. Ez a kiállítás az országos ünnepségek központi rendezvénye volt. A muzeológiai szakma által is pozitívan érté­kelt és a nagyközönség részéről nagy szám­ban (közel százezer látogató) felkeresett be­mutató az utóbbi évek egyik legjobb hazai történeti kiállítása. A központi rendezvény mellett 13 idősza­ki és 25 vándorkiállítás, számos közművelő­dési program (vetélkedő, múzeumi óra, hangverseny, kórustalálkozó), gazdag és sokrétű kiadványozási munka jelzi a múze­um 1998. évi kiemelkedő tudományos, mu­zeológiai és közművelődési tevékenységét. Jász Múzeum, Jászberény A jászok múzeuma ebben az évben ünnepli megnyitásának 125. évfordulóját. Az 1990- es évek közepén sor került az épület rekonst­rukciójára, ezt követően 1998. március 5-én nyílt meg az Élet a jászok földjén című új régészeti-történeti-néprajzi állandó kiállítás. Az igényes tárlat kerek áttekintést nyújt a já­szok múltjáról, feltárva az 1980-as évek ása­tásai során előkerült gazdag régészeti lelet­anyag egy részét is. A magas szakmai szín­vonalú, idegen nyelvű szövegekkel is ellátott bemutató középpontjában, kiemelt helyen látható a Lehel kürtje. Az 1998-as év idősza­ki kiállításai is nagy érdeklődést váltottak ki, a látogatók száma többszöröse volt az előző évinek (15 ezer). A helyszűke ellenére szak­szerűen tárolt gyűjtemények feldolgozottsá­ga jó. A múzeum a Jászság legjelentősebb kul­turális központja. Ebben komoly társadalmi támogatást jelent a Jász Múzeumért Alapít­vány. A múzeumban szerkesztik hatodik éve az alapítvány által kiadott Redemptio című honismereti folyóiratot, mely színvonalas írásokkal segíti a jász és kun települések identitástudatának elmélyítését. Példaértékű a múzeum közönségkapcsolati tevékenysé­ge, a régióban működő honismereti szakkö­rök és helytörténeti gyűjtemények szakmai segítése. 1998-ban két jelentős kiadványt és népzenei kazettát jelentettek meg. A Jász Múzeum tudományos kutatói, fel­dolgozói és közművelődési munkájával, ren­dezvényeivel, kiállításaival és kiadványaival meghatározó szerepet tölt be Jászberény és a Jászság kulturális életében, őrzi és köz­kinccsé teszi a régióban a nemzeti kulturális örökséget. Kékfestő Múzeum, Pápa Az egykori kékfestő-dinasztia, a neves Kluge-család ipartörténeti jelentőségű házá­ban eredeti műszaki berendezéseket és tech­nikákat, valamint nyomómintákat és anyago­kat mutat be a múzeum. 1998-ban sikerült megőriznie fennmaradását, alapítványi keze­lésbe került, az épületek karbantartása, részben felújítása is biztosítottnak látszik. A múzeum vezetője sok munkával, pályázatok­kal, személyes kapcsolatokkal biztosította az intézmény működését. Az állandó és időszaki kiállításokon a lá­togatók (több mint 15 ezer) szívélyes és ala­pos vezetést kapnak. 1998-ban a szakmai munkára, ezen belül a több száz darabos mintafagyűjtemény restaurálására sikerült fedezetet szerezni. Az intézmény élő kapcso­latot tart a megye múzeumaival, a város más kulturális intézményeivel, e mellett össze­fogja a szakma még működő hazai műhelye­it, aktív mestereit. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest A múzeum legjelentősebb eredménye 1998- ban A jobbágyfelszabadítás és hatása a pa­raszti kultúrára című nagyszabású látványos 31

Next