Magyar Múzeumok, 2000. 1. szám (Vol. 6.)
Török Petra: A 2000. évi Magyar Kultúra Napja múzeumainkban
A 2000. évi Magyar Kultúra Napja múzeumainkban Török Petra Kölcsey Ferenc - a kézirat tanúsága szerint - 177 éve, 1823. január 23-án fejezte be a Hymnus című költeményét. 1989-től e napot a magyar kultúra ünnepeként tartjuk számon. Ez évben a kultúra napja szombatra esett, mely megsokszorozta a látogatók számát, és különleges alkalmat adott arra, hogy a kiállítások, bemutatók, szakmai újdonságok álljanak a középpontban. Megyei múzeumaink mindegyikében szakmai vezetéssel - ami a kiállítás ismertetőktől a múzeumpedagógiai sétákig változatos formákban zajlott és ingyenes belépéssel fogadták a látogatókat. Kevesebb múzeum tudott lehetőséget teremteni arra, hogy restaurátorműhelyeit, raktárait megnyissa az érdeklődők előtt, kitétel volt például a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó intézményi kör, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum. Itt „Képek a műtárgyvédelemről - hivatásom: restaurátor“ címmel Koncz Pál tartott előadást. A január 20-23. közötti időszak bővelkedett kiállítás-megnyitókban. Ízelítőként a gazdag választékból csak néhányat említhetünk: a miskolci Herman Ottó Múzeum Papszeren lévő kiállítási épületében „Úrihímzések és egyházi textíliák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében" címmel nyílt kiállítás. A szeghalmi Sárréti Múzeumban Demeterné Vacsi Mária festőművésznő kiállítását, míg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Kunkovács László, Balogh Rudolf-díjas fotóművész „Pásztoremberek" című tárlatát nyitották meg. Keserű Katalin tartott bevezetőt „A népének királyságot és egyházat adott" címmel rendezett kiállításon a debreceni Déri Múzeumban, ahol Csete Ildikó iparművész halotti Beszéd és Könyörgés ihlette textiljeit és a múzeum kora Árpád-kori anyagát mutatták be. A Csornai Múzeumban a felújított préposti magánkápolnában a csornai menyecskekendőkből nyílt kiállítás, a túrkevei Finta Múzeumban a felújított múzeumépület állandó kiállításának első részét nyitották meg. Nemcsak a múzeumok gyűjteményei iránt érdeklődők találhattak maguknak programokat, több múzeum további rendezvényekkel várta a látogatókat és szakmabelieket: a szolnoki Damjanich János Múzeum a „Vallásos élet tárgyai" című kiállításához egynapos konferencia csatlakozott január 21-én, a győri Xántus János Múzeum szakemberei az 1999. évi tudományos kutatásaikról tartottak vetített képes beszámolót, a debreceni Irodalmi Múzeumban a hanaui Biblia (1608) hasonmás kiállításának bemutatóján Ötvös László lelkész-író és Bertha Zoltán irodalomtörténész voltak a vendégek, a Nógrádi Történeti Múzeumban Horváth István a „Forrongó XX. század Nógrádban“ című kötetét mutatták be. A megyei múzeumok nem feledkeztek el a legfiatalabb múzeumlátogató közönségről sem, sok múzeumpedagógiai és kézműves-foglalkozást tartottak. Két emléktábla-avatás is kapcsolódott e naphoz: a Hansági Múzeum előadótermében Ivánfi Ede halálának 100. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát, és rendeztek emlékülést, Salgótarjánban a Rákóczi út 8. sz. háznál Belitzky János (1909-1989) volt múzeumigazgatóról emlékeztek meg, egykori lakóházának falán emléktáblát avattak. Végül, de nem utolsósorban e folyóirat is szerepet kapott, hiszen a Győr-Moson- Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságán bemutatót szerveztek a MAGYAR MÚZEUMOK tevékenységéről. Budapesti múzeumaink közül az Országos Hadtörténeti Intézet és Múzeumban „A lovagi kultúra, a vármakett és a kézifegyverek története” című kiállításban tartottak vezetést. Az Iparművészeti Múzeum aulájában múzeumpedagógiai foglalkozás keretében a múzeumépület díszítő motívumainak felhasználásával készítettek apró tárgyakat a résztvevők. A Budapesti Történeti Múzeumban „István koronázása - Gellért püspök Magyarországon“ címmel jelmezes történelmi játékot rendeztek. A Magyar Nemzeti Galéria életében a Magyar Kultúra Napja ebben az évben valódi ünneplésre adott alkalmat, bemutatásra került az 1410-1420 között készült, Barkáról származó Szt. Katalin szobor, amelyet egy magángyűjtőtől sikerült megvásárolni. Ennek párja, a Dorottya-szobor, már évtizedek óta a Galéria tulajdonában van. A két szobor valaha ugyanazon oltáron állt. A 164 cm magas, 55 cm széles, hársfából faragott szobrot restaurálni fogják, és e munka folyamatát kamara-kiállításon mutatják be. Egy másik premierre is sor került, az újrarendezett kőtárban most először állították ki a rekonstruált pilisszentkereszti szentélyrekesztő kőfaragó anyát. A múzeumi programokat kiegészítette Borsos Mihály „Századvégi legendárium” című fotóalbumának bemutatója. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban „Cimbe, dindi, hegyike - Gyűjtőúton Nógrádban” címmel nyílt kiállítást Limbacher Gábor néprajzkutató mutatta be. Az eseményen közreműködött a Kétbodonyi Hagyományőrző Csoport, akik század eleji eljegyzési jelenetet adtak elő. A Magyar Országos Levéltárban , Államférfiak levelei a Magyar Országos Levéltár gyűjteményeiből (XVI-XX. század)” címmel Tóth István György, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője nyitott kiállítást. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár újonnan nyílt „Magyar orvosok találmányai, újításai" című kamara-kiállításán tartottak szakvezetést. A Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum széles spektrumban hirdetett szakmai előadásokat, melyek a muzeológia és a kiállítás-rendezés aktuális problémáit érintették. Néhány cím: Múzeumok a 21. század küszöbén - beszámoló a New York-i Museum of Modern Art által szervezett konferenciáról (Szipőcs Krisztina); Cecil Beaton, a dandy fotográfus - tárlatvezetés (Bicskei Éva); Nézőpontok, pozíciók - művészet Közép-Európában 1949-1999 - a Fal után - művészet és kultúra a posztkommunista Európában (Hegyi Dóra); A Velencei Biennálé és a magyar pavilon története (Bálványos Anna). Este Bálványos Judit és társulata lépett színpadra. A Néprajzi Múzeum igyekezett teljes egészében megvalósítani a nyílt nap gondolatát. Az aulában „Interaktív múzeumi multimédia“ címmel rendeztek programokat. A legkisebb látogatók farsangi álarcokat készítettek, és táncházi foglalkozáson vehettek részt. A „Műhelytitkok" című programsorozatban a vendégek látogatást tehettek a Népzenei Gyűjteményben, az Adattárban, a raktárakban és a fotólaborban. Január 23- án, vasárnap ünnepi hangversenyt rendeztek a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének szervezésében, ahol a Vox Hungarica Női kar, a Péceli Cimbora Népzenei Együttes, a Balassagyarmati Dalegylet, a Kodály Zoltán Általános Iskola Zingarelli Gyermekkara és a Nagymarosi Férfikar vett részt. A Magyar Kultúra Napján múzeumaink az elmúlt évekhez hasonlóan igen gazdag és változatos programokkal várták a látogatókat, reméljük ez a jövőben is így lesz. The Day of Hungarian Cikime in Hungarian Museums The author tells about programs which were organized by the museums of the capital and the counties on the Day of The Hungarian Culture. According to the manuscript, Ferenc Kölcsey finished his famous poem, the National Anthem 177 years ago in 23 January, 1823. From 1989 this date became Day of The Hungarian Culture. The museums invited the guests with special programs, free entrance and guided tours. A lot of renovated and new museums, reconstructed museums and monuments were presented to the visitors.