Magyar Múzeumok, 2000. 4. szám (Vol. 6.)

VISSZATEKINTÉS - Praznovszky Mihály: "Könyvtár a könyvtárban": interjú Németh Zsuzsával Jókai Mór könyvtáráról

VISSZATEKINTÉS hoznunk: „Óra láncz aranyból, a Jánoska karajczárjával mit megírt... egy kis skatula a Bérezi fogával, melyről egy elbeszélés is van írva... a czvikkere, mit utoljára használt...”. A feljegyzéseket a gondos feleség készítette, minden tárgy mellé saját kezűleg írt cédulát tűzött az eredet pontos megjelölésével. A történetnek nincs vége (hálistennek a hagyatéknak sem), hiszen 1982-ben szeren­csés fordulat következett be. Az Akadémia - miután kiderült, hogy sem helye, sem pén­ze, sem szakembere nincs elegendő -, a tel­jes relikvia-anyagot átadta a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának. Sok minden ezután tárult először a közönség elé, a több­ször újjárendezett horpácsi Mikszáth állandó kiállításon és egyéb Nógrád megyei Mik­­száth-bemutatókon. Időközben a gyűjtemény Cséve Anna: Mi jut eszedbe először, ha azt mondom, hagyatéki könyvtár? Németh Zsuzsa: „Mutasd meg a könyvtá­rad, és megmondom, ki vagy. Nem tudom, van-e efféle aforizma a magyar mondások gyűjteményében. De ha nincs, hiányzik be­lőle.” Milyen igaza van Kárpáti Aurélnak. Na­ponta belém ötlik ez a felismerés mióta a könyvtárban lévő Jókai-hagyaték rekatalo­­gizálásával megbíztak. Már több hagyatékot feldolgoztam, állíthatom, az idézet minden író könyvtárára jellemző. A könyvek külső és belső jellegzetességeikkel együtt vallanak egykori „gazdáikról”. Cs. A.: Miben más a Jókai-könyvtár feldol­gozása a huszadik századi írók könyvtárához viszonyítva? N. Zs.: Nagyon más, szinte teljesen isme­retlen feladat számomra. Az írói könyvtárak­kal, ha lehet ezt mondani, mindig „körül­tekintőbben” foglalkozunk. Eddig elsősorban kortárs, illetve XX. századi írók hagyatékát dolgoztam fel. Szinte „a lakásból a múzeu­mig” végig lehetett követni a könyvek útját. A lakáson készülő előszerzeményezési listák még azt is megmutatják, hogy a könyvek mi­lyen elrendezésben álltak a polcokon. Az egyéb könyvtári nyilvántartások, maga a vé­teli vagy ajándékozási szerződés, mind infor­mációforrás, a növedéknaplószám pedig konkretizálja, szinte keretbe foglalja a ha­gyaték állományban elfoglalt helyét. Úgy szoktuk magunk közt mondani: „könyvtár a könyvtárban”. Jókai Mórnak a könyvtára két részletben - Hegedűs Sándorné Jókay Jolán révén 1909-ben letétként, majd az író öz­minden darabja „hazaérkezett” s leltárba vé­tetett a salgótarjáni megyei múzeumban ki­alakított irodalomtörténeti gyűjteményben. Az elmúlt évtizedekben a Mikszáth család tagjai további ajándékokkal gyarapították azt, mert úgy vélték, még ilyen történelem tépázta állapotban is ez a legteljesebb, leg­­védettebb Mikszáth-gyűjtemény. Hiszen az anyag csak-csak fellelhető máshol is. A sze­gedi relikviákon kívül az Akadémia Kézirat­tára, Könyvtára, Művészeti gyűjteménye, az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára, a PIM Kézirattára őrzi a Mikszáth-hagyaték egyes megmaradt részeit. The Vicissitudes of a Bequest Sometimes it takes quite a long time till a bequest of a writer, or a poet, after many hardships can find its vegyétől. Nagy Bellától 1911-ben vásár­lással­­ került a Petőfi-ház tulajdonába. 1954-ben „megörököltük" a gyűjteményt. A Petőfi-ház iratanyagát, a hagyatéki doku­mentumokkal kézirattárunk őrzi, erre tá­maszkodhatunk. Cs. A.: Jókai teljes hagyatéka nálunk van? S általában lehet-e a maguk teljességében megőrzött írói könyvtárakról beszélni? N. Zs.: Általában nem. Az örökösök egy­­egy kedves emléket maguknál szeretnek tud­ni. Jókai rokonai is megőriztek néhányat. Er­re utal özv. Jókainé Nagy Bella „pótjegyzéke” a hagyatéki leltárkönyvben. Az OSZK-ban is található kézirat, és a Nemzeti Múzeumban is őriznek ereklyéket a hagyatékból. Lap­panghat magánkézben, gyűjtőknél is, az sem kizárt, hogy aukciókon is felbukkanhat a ha­gyatékból származó egy-egy értékes darab (kézirat, könyv, relikvia). Cs. A.: Meg tudod-e becsülni a Jókai­­könyvtár nagyságát? N. Zs.: Már a Bajza utcába szállításkor a „gyűjtemény jóval szegényesebb volt, mint amikor Jókai ott lakott” - tudhatjuk meg az Élő Jókai c. kötetből. A hagyatéki dokumen­tumok között találunk a könyvanyagra vo­natkozó ún. revíziós hiánylistákat, tehát a Petőfi-házban is „apadt” a hagyaték. Mind­ezek ismeretében, meg sem merem becsülni a valamikori könyvtár nagyságát, de biztos, hogy több volt, mint amit jelenleg múzeu­munkban őrzünk. A múzeumban 1978-ban és 1985-ben törlés történt a könyvtári állo­mányban. A Jókai-hagyatékból is több tucat könyv „áldozatul esett” ennek a műveletnek, permanent haven in a museum. The fate of the bequest of writer Kálmán Mikszáth was not an exception. When he died, his widow donated part of it to the Hungarian Academy of Sciences on the condition, that in the building of the Academy a memorial room should be opened. The room was opened in 1914, hut in 1945 it was closed, and all the manuscripts, books and other relics, which had been displayed, were taken to store rooms. The Mikszáth family till 1950 kept the other part of the bequest, when their estate and mansion in Horpács was nationalised. In 1954 a permanent exhibition was opened in the said mansion but the condition of both the building and exhibition became worse and worse through the decades to come. Fortunately, in 1982 the Academy gave their part of the bequest to the Directorate of Nógrád County Museums. During the past 20 years many other Mikszáth­­relics were given to the County Museum in Salgótarján, so that the permanent exhibition could be renewed and the biggest Mikszáth-collection could be assembled in Hungary. szerencsére később ezek a könyvek többnyi­re­­ kölcsönzésből, külső kiállításokról - elő­kerültek. Ha összeadom a Petőfi-ház hagya­téki listáinak tételszámait, az eredmény kb. 846 tétel, vagyis 1551 db könyv. A PIM kata­lógusával összevetve és az egyedi leltár­könyvek jelzeteinek tételes behasonlítása után nálam kb. 968 jelzet szerepel, darabot egyelőre még nem számoltam. A PIM könyv­tárában lévő állomány, becslésem szerint, kb. 1500 egység, folyóiratokkal és minden egyéb nyomtatott kiadvánnyal együtt. A ha­gyaték számbavétele, éppen az említett okok miatt, még folyamatban van. Cs. A.: Honnan tudjuk megállapítani, hogy mi tartozik a hagyatékba, mi állhatott Jókai könyvespolcán? N. Zs.: A következő szempontok szerint döntünk: Jókai haláláig megjelent könyvek, a Petőfi Társaság listája, valamint a „Jókai-ha­­gyaték Petőfi-ház” feliratú fekete körpecsét­je. Ezt minden címleírás végén feltüntetjük. Cs. A.: Említenél néhány könyvet, melyre cím szerint hivatkoznak a források? N. Zs.: Jókai Róza visszaemlékezésében, 1924-ben néhány könyvet kiemel a gyűjte­ményből a család olvasási szokásairól, ked­venc könyveiről szólva: „eszembe jut Papa egyik büszkesége: Okén nagy természetrajza számtalan kötetben... De legkedvesebb ké­peskönyve papának a Le tour du Monde volt. Megvolt neki a teljes... Milyen büszke volt Doréjaira! Talán összes munkái megvoltak neki. A francia népmeséktől egész a Don Quijotéjáig. Sőt gyönyörű Bibliája is díszkö­tésben, ezüst csattokkal.” Valóban, ezek „Könyvtár a könyvtárban” /*­­ Interjú Németh Zsuzsával Jókai­­Mór könyvtáráról 23

Next