Magyar Múzeumok, 2001. 4. szám (Vol. 7.)

MŰHELY - Tóth János: A Magyar Olajipari Múzeum tevékenysége

MŰHELY hotású relikviái­ megmenteni, megőrizni az utókor számára. Széles körű összefogás eredményeként 1969. szeptember 27-én nyílt meg Zalaegerszegen a Dunántúli Olaj­ipari Múzeum. A Művelődésügyi Minisztéri­um 1971. március 26-i keltezésű működési engedélye már országos gyűjtőkörű Magyar Olajipari Múzeumról szól. A magyar olajipar az ipar-, technika-, technológia-, gazdaság- és életmódtörténeti emlékek gyűjtésére, tudományos feldolgozá­sára és bemutatására létesítette a múzeu­mot. A három hektáros kiállítási terület az 1969-ben megnyílt Göcseji Falumúzeum mellett kapott helyet. A két múzeum egye­dülálló együttesként néprajzi és ipartörténe­ti ismereteket közvetít a látogatóknak. A Ma­gyar Olajipari Múzeum feladata sokrétű, gyűjteményei őrzik, kiállításai bemutatják, kiadványai közkinccsé teszik a magyar szén­hidrogénipar emlékeit. 1991-től alapítvány - önálló gazdálkodás keretében - működteti a múzeumot. 1993- tól a romló és bonyolult gazdasági környe­zetben megnövekedtek a működés nehézsé­gei. 2000-2001-ben a több mint három évti­zedes tevékenység legrosszabb anyagi hely­zetét élte át a múzeum. Időszakosan az alap­vető működési feltételek is veszélybe kerül­tek. Ennek ellenére a szakmai munka terén néhány szép eredmény született. A múzeumépület, a kiállítási csarnokok, a karbantartó- és restaurátor műhely több év óta jelentős felújításra szorul. A lapostetők beáznak, hiányzik az esőcsatorna, elavult az elektromos hálózat, stb. Az utóbbi években csak a legszükségesebb karbantartási mun­kákat végezhettük el. Sajnos romlik a gyűjte­ményi anyag állapota is. A gyűjtemény fejlesztésére eredményes pályázatok, céltámogatások, vállalati gyújtó­inak, leletmentés és ajándékozás révén volt lehetőség. Több olajipari és gázipari beren­dezés, gép­­tárgy került a múzeumba. Az olajipari átszervezések, vállalati iratselejte­zések következtében rendkívüli mértékben, több mint 100 fm-el gyarapodott az archí­vum. A szakkönyvtári gyarapodás is hason­lóképpen jelentős. Az adattár és a történeti gyűjtemény sok ipartörténeti relikviával gaz­dagodott. A képzőművészeti és iparművészeti gyűj­temény mintegy 200 db söröskupával, jó né­hány éremmel, plakettel és néhány portréval növekedett. Az ásvány-kőzetgyűjtemény gya­rapodása 300 tétel. A fotógyűjtemen leg­alább 2 000 db - beazonosításra váró - ne­gatívval és fotómásolattal gyarapodott az utóbbi két évben. Kialakulóban van a geotermális energia kitermelését és haszno­sítását bemutató gyűjtemény. A Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt 2001- ben Visegrád-Lepencéről átköltöztettük Za­laegerszegre. Helyhiány miatt jelentős részét nem tudjuk kiállítani. A levéltári, történeti, könyvtári és fotó­anyagot átvizsgáltuk és rendszerezetten tároljuk. A vecsési Kőolaj- és Földgázszállítási Gyűj­temény ajándékozás útján tárgyakkal, fotók­kal és levéltári jellegű dokumentumokkal gya­rapodott. Felújítottuk, lefestettük a szabadté­ren elhelyezett tárgyakat. Belső átcsoportosí­tással javult az archívumi anyag és az ipartör­téneti tárgyak elhelyezése, biztonsága. Folyamatosan nagy hangsúlyt helyeztünk a műszaki emléktárgyak karbantartására, restaurálására. E munka anyagi kihatása szakmai költségünk legjelentősebb tétele. Restauráltunk 14 db iparművészeti alkotást. Két év alatt 18 időszaki és 9 vándorkiállí­tást rendeztünk Zalaegerszegen és az or­szág számos helységében. Kiemelésre érde­mes a nyolc helyen bemutatott Szent Borbá­la kiállítás és a három helyen bemutatott olajipartörténeti vándorkiállítás. Lehetőség szerint karbantartjuk a három évtizedes iparbemutató állandó kiállításunkat. Össze­sen 8 állandó kiállításunk van. Ebből egy Vecsésen és egy Bázakerettyén. Kiadványaink évről évre számot adnak a múzeum tudományos tevékenységéről. Karsztvízvédelem a Közép-Dunántúlon. Hé­­víz-Zalaegerszeg, 2000.; Dr. Papp Simon: Életem, Zalaegerszeg, 2000.; magyar-angol­­német nyelvű múzeumi kalauz, Zalaeger­szeg, 2000.; A MOIM Archívumának Gondjai Repertóriumok I., Zalaegerszeg, 2001. (Való­színűleg ez egyedülálló kiadvány az önálló levéltárral nem rendelkező múzeumok köré­ben.): Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról 111. Vezetőkkel vezetésről. Zala­egerszeg, 2001. Ezen túlmenően 34 szakcikk jelent meg, és 27 előadást tartottak a múze­um dolgozói. A múzeum kétévente történeti pályázatot ír ki. A szabadtéri kiállítási területen közép- és felsőoktatási intézmények diákjai vesznek részt tanórákon. Segítjük az olajipari szak­munkások és technikusok továbbképzését. A múzeum munkatársai részt vettek a muzeológiai és az ipartörténeti rendezvé­nyeken. Kiállításaink 40%-át más intézmé­nyekkel együttműködve rendeztük. Kölcsö­nösen eredményes kapcsolatot építettünk ki Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlová­kia, Csehország, Németország és Lengyelor­szág olajipari és bányászati múzeumaival. The \ctivity of the Museum of Oil Industry The museum was founded in 1969 to collect, preserve and present the objects and documents connected to the history of oil industry, both from technological and lifestyle point of view. From 1991 a foundation has been supporting the museum, and though the circumstances of existence worsened during the last decade, results could still be registered in 2000 and 2001. The archive was enriched by 100 linear meters, but the number of new acquisition grew in the historical collection, the art and applied arts collection or in the mineral collection as well. In two years 18 temporary and 9 travelling exhibitions were organised in Zalaegerszeg and in other cities throughout the country. 40 percent of the exhibitions were the result of co-operation with other institutions, the relations are especially close with the mining and oil industry museums in Austria, Slovenia, Croatia, Slovakia, the Czech Republic, Germany and Poland. A kútfúrás gépei, eszközei - The machines and instruments of drilling Fotók - Photos: Szép András 27

Next