Magyar Múzeumok, 2002. 4. szám (Vol. 8.)
KIÁLLÍTÁSOK - Basics Beatrix: Biedermeier, historizmus: válogatás a Szépművészeti Múzeum XIX. századi osztrák és német gyűjteményéből
46 kirajzolják vándorútját, hiszen az első világháború után ment, amerre dolgozni hívták: Mexikó, London, Cranbrook, Detroit, New York. A kupolaterem szerencsére jó falfelületeket kínál a látványosan elhelyezhető, nagyméretű rajzoknak, az átfogó terveket végigkísérik az egyes részletrajzok, amennyi azokból a kiállításon bemutatható. A szellemesen elrendezett paravánok spirálvonalának szentéllyé nemesedő végpontján áll az öt méter átmérőjű Atlantisz-modell (Varga Péter pécsi készítette Maróti vázlatai alapján). A vendégkönyv tanúsága szerint a fiatalabb korosztály érdeklődését főleg ez kötötte le a kiállításon, lenyűgöző látványa valóban alkalmas rá, hogy minden korosztály megtalálja a magának szóló üzenetét. A vendégkönyv kapcsán a Maróti kiállítástól teljesen függetlenül érdemes szóba hozni, hogy - bár a vendégkönyvek mindig szolgálták exhibicionista megnyilvánulások célját is - ezek alacsony színvonala megrendítő. Valószínűleg általános probléma már, hogy a vendégkönyv eredeti funkciója elvész, ha a látogatók és a kiállítás készítőinek kommunikációja az itt is tapasztalható mocskos közegbe kerül. Ez az ilyenkor önmagát szabadon kiélő közéleti barbarizmus véleményem szerint kísérőjelensége a kultúrával szembeni nagymérvű hivatalos közönynek. Emiatt igényel emberfeletti erőfeszítést egyegy kiállítást létrehozni ahelyett, hogy a kiállítás rendezői nyugodtan elmélyedhetnének a profi szakmai előkészítésben (ami így is megtörténik, csak súlyos személyes áldozatok árán), ezért kell várni évekig egyegy nagyjelentőségű kiállítás elkészültére, és amikor bekövetkezik a várva várt megnyitó, csalódással kell tudomásul venni a kísérő kiadványok és rendezvények, a megfelelő propaganda hiányát (nagy szerencse, hogy az Építészeti Múzeum a megnyitóra időzítette Maróti önéletrajzának kiadását a Lapis Angularis sorozat negyedik köteteként, és hogy rendelkezésre áll egy korábbi, a velencei pavilonról szóló kiadvány); emiatt van, hogy a diákok számára utált program, a múzeumlátogatás elleni indulataikat legalább egy vendégkönyvbe jegyzett trágársággal igyekeznek levezetni. Maróti életműve is arra int, amit a választási kampányok idején szoktak ígérni a kultúrának, hogy semmilyen áldozatot nem sajnálva a legmagasabb szintű nevelést kell megadni az ifjúságnak, hogy a kultúrnépek sorában rendelt helyünket fenn tudjuk tartani. A kampányígéretek esetleges elmaradását a múzeumi szakma többszörösen is megsínyli. Megjegyzés Az Atlantisz makett képét lásd a Magyar Múzeumok 2002/2. számának belső borítóján „We Are Atlantis” - Véderemo! Oeuvre Exhibition of Géza Maróti (1875-1941) al the Museum of Applied Arts A unique exhibition was opened at the Museum of Applied Arts on the life and activities of architect Géza Maróti. The versatile architect, professor at the Technical University became well-known in North- and Central America in the first decade of the 20lh century. The glass dome of the Theatre in Mexico is linked with his name as well as its interior design. The frescoes of the Fisher Building in Detroit, the lighthouse of the Livingstone Memorial made of white marble, the reconstruction plans of Salamon Temple and its gold vessels in the British Museum made his name well-known in foreign countries. Ilis outstanding work, his dream about the Atlantis civilisation, the home of an ideal society can even be regarded as the symbol of his lifelong activity. All these works are to be found in the exhibition, presenting a full and colourful picture of Géza Maróti. Tervvázlat a lágymányosi egyetemi vásár- és sportközponthoz (1925-1931), MNG Adattár Draft of the Lágymányos University Fair and Sports Centre (1925-1931) Hungarian National Gallery Documentation Department Repro - Reproduction: Fehér Katalin Biedermeier, historizmus Válogatás a Szépművészeti Múzeum XIX. századi osztrák és német gyűjteményéből Basics Beatrix Irigylésre méltó helyzetben van az a múzeum, amely időszaki kiállítások mellett folyamatosan bővíteni tudja állandó kiállításait. A Szépművészeti Múzeum ezek közé tartozik: a rekonstrukció során megnyíló dór csarnokban láthatja a közönség néhány hónapja az 1993-ban a földszinti baloldali szárny termeiben, s az azokat lezáró ión csarnokban megnyílt XIX. századi állandó kiállítás újabb részét. Schikedanz Albert azonos elvek szerint tervezte e tereket, mintegy tükörképei egymásnak a dór csarnokban a Parthenon építészeti motívumainak felidézésére törekedett. A bal oldalon a padlószinttől két lépcsővel megemelve sorakoznak a monumentális dór oszlopok, fölöttük festett fríz, hasonlóképpen festettek a mennyezet kazettái. A terem lenyűgöző látványt nyújt, a historizmus építészetének e kitűnő példája remek helyszín a festészeti historizmus munkáinak bemutatására. A kiállítás ismertetőjében a rendező, Cifka Brigitta utal arra, hogy a korábban megnyílt tárlatból főleg a nagy mennyiségű osztrák, s valamelyest a német anyagból maradt ki sok jelentős mű, de új szerzemények is láthatók. A rendezés elve azonos volt szerinte, részben időrendben, s ennek köszönhetően egyúttal a stílusváltozásokat érzékeltetve jelennek meg a festmények, szobrok. A XIX. század elején a bécsi akadémia töltött be központi szerepet a közép-európai művészképzésben, s a század közepe után München, majd Düsseldorf akadémiái váltak hasonlóképpen fontossá. Nem véletlen, hogy az itt látható képek jelentős része ki volt állítva az első magyar képzőművészeti állandó tárlaton, a Magyar Nemzeti