Magyar Múzeumok, 2003. 3. szám (Vol. 9.)

MŰHELY - Próder István: A Magyar Vegyészeti Múzeum

12 A Magyar Vegyészeti Múzeum Procter István A kémia és a vegyipar emlékeinek szem­léletes bemutatása a műszaki múzeumok egyik legnehezebb feladata. Az alkimisták egykori eszközei az idők folyamán leg­nagyobbrészt megsemmisültek - a tudo­mányos kémia kezdeti művelői pedig már olyan elvont fogalmakkal dolgoztak, ame­lyek megjelenítése komoly próba elé állítja a muzeológust. Nem könnyebb a korszerű vegyipar bemutatása sem, hiszen a kémiai folyamatok olyan, kívülről nem látványos hatalmas méretű berendezésekben mennek végbe, amelyeknek csak a fényképfelvételei állíthatók ki. A magyar kémia és vegyipar azonban mindenképpen megérdemli, hogy legyen egy múzeuma, hiszen a középkortól napjainkig mindig akadtak olyan módsze­reink, eljárásaink, szakképző iskoláink, amelyek egyedülállóak voltak a világon, és olyan tudósaink, Nobel-díjasaink, akik nemzedékek példaképéül szolgáltak. A Magyar Vegyészeti Múzeumot a Nehéz­ipari Minisztérium alapította. Szervezése 1961-ben kezdődött meg, és működési engedélyét - országos gyűjtőkörrel - már 1963-ban megadta a Művelődésügyi Mi­nisztérium. A múzeum 1991. január 1-jétől alapítványi múzeumként működik. Alapítói a Magyar Vegyipari Szövetség, a Magyaror­szági Gyógyszergyártók Országos Szövet­sége, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége és a Nehézvegyipari Kutató Intézet. Az alapítványi múzeum feladatául vegyiparunk fejlő­déstörténetének kuta­tását, emlékeinek megőrzését, tudomá­nyos feldolgozását és közkinccsé tételét jelölték meg. A múzeum feladata továbbá a kiemelkedő magyar kémikusok mun­kásságának, a kémiaoktatás történetének bemutatása is. E múzeum nemcsak hazánk, de Kö­­zép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeuma is. Elhelyezésére a Várpalota főterén álló középkori, nagyrészt romos Thury György várat jelölték ki. E döntés legfőbb indoka az volt, hogy Várpalota a hazai vegyipar egyik legnagyobb vidéki centrumában fekszik. Körzetében több vegyipari üzem, kutatóintézet és oktatási intézmény működik, így a Nitrogénművek Rt, a Peremartonban létesült vegyipari vállalatok, az Inotai Alumíniumkohó, a Nitrokémia Rt, Nitrokémia 2000 Rt, a Pa­pírgyár (Fűzfő), az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézete, a Veszprémi Egyetem, a Huntsman Co. Hungary, a Ferrokémiai Ipari Szövetkezet. Várpalota földrajzilag is kedvező he­lyen, a 8-as számú fő közlekedési útvonal mentén fekszik, Budapestről könnyen megközelíthető. Az elhelyezés megvá­lasztásában gazdasági megfontolások is közrejátszottak. Eldőlt a több mint hatszáz éves várépület megfelelő hasznosításának a kérdése. Úgy gondolták, hogy ily módon egyazon költségráfordítással újjáépíthető lesz az értékes műemlék, ugyanakkor ott­hont kaphat a múzeum is. A várépület eddigi helyreállítását első­sorban a Nehézipari (Ipari) Minisztérium és a vegyipari vállalatok, továbbá Várpalo­ta város és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság anyagi támogatása tette lehetővé. Az ide­iglenesen helyreállított déli épületszárny Magyar Vegyészeti Múzeum - Hungarian Chemistry Museum Than Károly higanyos vákuumszivattyúja Vacuum pump of Károly Than (operated by mercury)

Next