Magyar Múzeumok, 2005. 1. szám (Vol. 11.)
MŰHELY - Gedai István: Gondolatok múzeumi hálózatunk szervezeti formájáról
MŰHELY István és Gyulai Ferenc szakértői útmutatása alapján rekonstruált egykori környezet révén, egy életkép formájában. Arra törekszünk, hogy a látogató minél teljesebb képet kapjon az egykori „hétköznapokról”, a termelő gazdálkodás kezdeteiről hazánk területén. Megismerkedhet a házépítés technikájával, valamint a kora újkőkori ember életében alapvető szerepet játszó egyes tevékenységekkel (földművelés, állattartás, vadászat, halászat, gyűjtögetés, gabonatárolás, gabonaőrlés, szövés), és azok legfontosabb eszközeivel. A terem középső részében kap helyet a Körös-kultúra élete után meginduló több irányú fejlődés azon ága, amelyet a Körös-kultúra hagyományait részben továbbvivő Szakálhátikultúra népessége képvisel. A kultúra legjellegzetesebb edénytípusának, az ún. arcos edényeknek a legszebb darabjait tárjuk a nagyközönség elé. A kiállítóterem hátsó harmadában mutatjuk be az országban egyedülálló leletanyaggal képviselt Tiszai-kultúra korai és középső időszakát, a hangsúlyt a korszak emberének életében fontos szerepet játszó hitvilágra helyezve. A népesség legkiemelkedőbb hitvilághoz kapcsolódó emlékeit egy szentélyt imitáló térben helyezzük el. Ehhez kapcsolódóan a látogató megismerkedhet a szakrális emlékeken ábrázolt - az „istenszobrokon” feltehetően a ruhát jelképező - igen jellegzetes és gazdag tiszai motívumkincs megjelenésével a mindennapi élet egyéb területein, az agyagedényeken, a házak falán és esetleg a ruházaton is. A legjellegzetesebb tiszai motívumokkal díszített edények és az ugyanolyan vagy hasonló mintákat kiadó gyékényfonatok egymás mellett szerepeltetésével érzékeltetni szeretnénk, hogy ez a motívumkincs - amint azt Csalog József, újabban pedig Richter Éva kutatásai igazolták - feltehetően a gyékényszövés technikájából ered. A nagyteremből nyíló kisebb teremben Horváth Ferenc mutatja be az újkőkor végét és a korai rézkor kezdetét képviselő Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-major lelőhelyen végzett ásatását, mely a magyarországi régészet elmúlt évtizedeinek egyik kiemelkedő feltárása. A feltárás egyik szelvénye jelenik meg a falakon plasztikusan ábrázolva, és ennek segítségével a közönség képet kaphat a teli településen szintkövetéses módszerrel feltárt, egymás fölött elhelyezkedő települési szintekről. Az egyes települési szintekből kinyúló teraszokon az adott időszak legjellegzetesebb telepjelenségeit, temetkezéseit és tárgyi emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők. A terem közepén elhelyezett teli makett a falakon ábrázolt ásatási szelvény elhelyezkedését szemlélteti. A kiállításhoz kapcsolódóan terveink között szerepel egy régészeti, antropológiai, paleozoológiai és paleobotanikai tanulmányokat, valamint a kiállított tárgyak fényképét és leírását tartalmazó szakmai katalógus, valamint egy felnőtteknek és egy gyerekeknek (felső tagozatos általános iskolásoknak és középiskolásoknak) szóló népszerűsítő kiállításvezető megjelentetése a megnyitó időpontjáig. Reményeink szerint az új állandó kiállítás felkelti a múzeumlátogató közönség érdeklődését, és megfelelő helyszínt fog nyújtani az általános és középiskolás osztályok egyes történelemóráinak megtartására, alkalmanként pedig gyermekfoglalkozások, kézműves foglalkozások és népszerűsítő előadások helyszínéül szolgálhat. Lásd még See also: Borító 2 - Cover 2 Everyday Yviuises The Preparations of the New I’cun.incut Archaeological Exhibition at the János Tornyai Museum The previous archaeological exhibition of the János Tornyai Museum in Hódmezővásárhely was on display for nearly 35 years and the time has come to set up a newer, more modem, attractive permanent exhibition. The new show is called “Everyday Venuses” and it will open in October 2005 on an enlarged exhibition area. The financial part of the project was mostly covered by money won at the Alfa Programme competition. The Csongrad County region is very rich in Neolithic finds and the museum has some precious items in its collection. The show aims to present the way of life, architecture, settlement structures, farming, as well as sacral and spiritual aspects of the late Neolithic people living in the area. Apart from the exhibition several other events are planned for the whole range of public. Gondolatok múzeumi hálózatunk szervezeti formájáról Gedai István A Magyar Nemzeti Múzeum alapításától két évszázad telt el, s ez idő alatt kiépült egy múzeumi hálózat. E hálózat szervezeti formája befejezhetetlen folyamat. Befejezhetetlen, mert a politikai és társadalmi változások (amelyeknek erői, vezetői - ha nem is fogadják meg - néha meghallgatják a szakterület véleményét) új és újabb elvárásokat támasztanak a múzeumi területtel szemben, bár a múzeumok alapfeladatai (gyűjtés, nyilvántartás, raktározás, megóvás, tudományos feldolgozás, esetenkénti kiállítás) változatlanok. A szervezeti formaváltozások folyamatában többé-kevésbé két elv érvényesült váltakozva: a centralizáció és decentralizáció. A XIX. században új múzeumok születtek, vagy egyes gyűjtemények a Nemzeti Múzeumból kiválva önállósultak. Ennek ellenhatásaként a két világháború között az országos múzeumokból csatlakoztatva az Országos Levéltárat és a Széchényi Könyvtárat is - létrejött a Gyűjteményegyetem (1922. XIX. te.), ezt követően pedig ezek a Magyar Nemzeti Múzeumban egyesültek (1924. VIII. te.). 1945 után ismét a decentralizáció érvényesült, megszűnt a Magyar Nemzeti Múzeum név alatt egyesült múzeumok szervezete (1949. 13. tvr. és 1963. 9. tvr.). Az országos és országos gyűjtőkörű múzeumok mellett természetesen már a Nemzeti Múzeum születése után néhány évtizeddel számtalan helyi múzeum is alakult, amelyekből igen sok - a magyar történelem jelentős tárgyi emlékét őrző múzeum Trianon következtében az új határainkon kívülre került. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum mellett több országos és országos gyűjtőkörű, a művelődési tárca mellett más minisztériumok (Honvédelmi, Közlekedési, Mezőgazdasági, Egészségügyi, stb.) által is működtetett szakmúzeum, valamint önkormányzati, alapítványi, egyházi és magánmúzeum létezik. A három, egymástól többé-kevésbé elkülöníthető gyűjteménytípus (történeti, művészeti és természettudományi tárgyi anyag) közül a történeti műtárgyak együttese a legáttekinthetetlenebb. A Magyar Nemzeti Múzeumnak szinte valamennyi gyűjteménye átfedésben van több más múzeum gyűjteményével. Ezt természetesnek kell mondanunk, mert a Nemzeti Múzeum gyűjtési köre a magyar föld és nép történetére vonatkozó emlékanyag. A szakmúzeumok anyaga pedig ennek egy-egy ága; tulajdonképpen ezek összessége jelentené a Magyar Nemzeti Múzeumot. A Magyar Nemzeti Múzeum a XIX. szá m1