Magyar Múzeumok, 2005. 1. szám (Vol. 11.)

MŰHELY - Gedai István: Gondolatok múzeumi hálózatunk szervezeti formájáról

MŰHELY István és Gyulai Ferenc szakértői útmutatása alapján rekonstruált egykori környezet révén, egy életkép formájában. Arra törekszünk, hogy a látogató minél teljesebb képet kapjon az egy­kori „hétköznapokról”, a termelő gazdálkodás kezdeteiről hazánk területén. Megismerkedhet a házépítés technikájával, valamint a kora újkőkori ember életében alapvető szerepet játszó egyes tevékenységekkel (földművelés, állattartás, vadászat, halászat, gyűjtögetés, gabonatárolás, gabonaőrlés, szövés), és azok legfontosabb eszközeivel. A terem középső részében kap helyet a Körös-kultúra élete után meginduló több irá­nyú fejlődés azon ága, amelyet a Körös-kultúra hagyományait részben továbbvivő Szakálháti­­kultúra népessége képvisel. A kultúra leg­jellegzetesebb edénytípusának, az ún. arcos edényeknek a legszebb darabjait tárjuk a nagy­­közönség elé. A kiállítóterem hátsó harmadában mutat­juk be az országban egyedülálló leletanyag­gal képviselt Tiszai-kultúra korai és középső időszakát, a hangsúlyt a korszak emberé­nek életében fontos szerepet játszó hitvilágra helyezve. A népesség legkiemelkedőbb hitvi­lághoz kapcsolódó emlékeit egy szentélyt imi­táló térben helyezzük el. Ehhez kapcsolódóan a látogató megismerkedhet a szakrális emléke­ken ábrázolt - az „istenszobrokon” feltehetően a ruhát jelképező - igen jellegzetes és gazdag tiszai motívumkincs megjelenésével a minden­napi élet egyéb területein, az agyagedényeken, a házak falán és esetleg a ruházaton is. A leg­jellegzetesebb tiszai motívumokkal díszített edények és az ugyanolyan vagy hasonló mintá­kat kiadó gyékényfonatok egymás mellett sze­repeltetésével érzékeltetni szeretnénk, hogy ez a motívumkincs - amint azt Csalog József, újabban pedig Richter Éva kutatásai igazol­ták - feltehetően a gyékényszövés technikájá­ból ered. A nagyteremből nyíló kisebb terem­ben Horváth Ferenc mutatja be az újkőkor végét és a korai rézkor kezdetét képviselő Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-major lelőhelyen végzett ásatását, mely a magyar­­országi régészet elmúlt évtizedeinek egyik kiemelkedő feltárása. A feltárás egyik szel­vénye jelenik meg a falakon plasztikusan ábrázolva, és ennek segítségével a közön­ség képet kaphat a teli­ településen szint­követéses módszerrel feltárt, egymás fölött elhelyezkedő települési szintekről. Az egyes települési szintekből kinyúló teraszokon az adott időszak legjellegzetesebb telep­jelenségeit, temetkezéseit és tárgyi emlé­keit tekinthetik meg az érdeklődők. A terem közepén elhelyezett teli­ makett a falakon ábrázolt ásatási szelvény elhelyezkedését szemlélteti. A kiállításhoz kapcsolódóan terve­ink között szerepel egy régészeti, antro­pológiai, paleozoológiai és paleobotanikai tanulmányokat, valamint a kiállított tár­gyak fényképét és leírását tartalmazó szak­mai katalógus, valamint egy felnőtteknek és egy gyerekeknek (felső tagozatos általános iskolásoknak és középiskolásoknak) szóló népszerűsítő kiállításvezető megjelentetése a megnyitó időpontjáig. Reményeink szerint az új állandó kiállítás felkelti a múzeumlá­togató közönség érdeklődését, és megfelelő helyszínt fog nyújtani az általános és közép­­iskolás osztályok egyes történelemóráinak megtartására, alkalmanként pedig gyer­mekfoglalkozások, kézműves foglalkozá­sok és népszerűsítő előadások helyszínéül szolgálhat. Lásd még­­ See also: Borító 2 - Cover 2 Everyday Yviuises The Preparations of the New I’cun.incut Archaeological Exhibition at the János Tornyai Museum The previous archaeological exhibition of the János Tornyai Museum in Hódmezővásárhely was on display for nearly 35 years and the time has come to set up a newer, more modem, attractive permanent exhibition. The new show is called “Everyday Venuses” and it will open in October 2005 on an enlarged exhibition area. The financial part of the project was mostly covered by money won at the Alfa Programme competition. The Csongrad County region is very rich in Neolithic finds and the museum has some precious items in its collection. The show aims to present the way of life, architecture, settlement structures, farming, as well as sacral and spiritual aspects of the late Neolithic people living in the area. Apart from the exhibition several other events are planned for the whole range of public. Gondolatok múzeumi hálózatunk szervezeti formájáról Gedai István A Magyar Nemzeti Múzeum alapításától két évszázad telt el, s ez idő alatt kiépült egy múze­umi hálózat. E hálózat szervezeti formája befe­­jezhetetlen folyamat. Befejezhetetlen, mert a politikai és társadalmi változások (amelyek­nek erői, vezetői - ha nem is fogadják meg - néha meghallgatják a szakterület véleményét) új és újabb elvárásokat támasztanak a múze­umi területtel szemben, bár a múzeumok alap­feladatai (gyűjtés, nyilvántartás, raktározás, megóvás, tudományos feldolgozás, eseten­kénti kiállítás) változatlanok. A szervezeti for­maváltozások folyamatában többé-kevésbé két elv érvényesült váltakozva: a centralizáció és decentralizáció. A XIX. században új múze­umok születtek, vagy egyes gyűjtemények a Nemzeti Múzeumból kiválva önállósultak. Ennek ellenhatásaként a két világháború között az országos múzeumokból­­ csatlakoztatva az Országos Levéltárat és a Széchényi Könyvtárat is - létrejött a Gyűjteményegyetem (1922. XIX. te.), ezt követően pedig ezek a Magyar Nemzeti Múzeumban egyesültek (1924. VIII. te.). 1945 után ismét a decentralizáció érvényesült, megszűnt a Magyar Nemzeti Múzeum név alatt egyesült múzeumok szervezete (1949. 13. tvr. és 1963. 9. tvr.). Az országos és országos gyűjtőkörű múzeumok mellett természetesen már a Nemzeti Múzeum születése után néhány évtizeddel számtalan helyi múzeum is alakult, amelyekből igen sok - a magyar történelem jelentős tárgyi emlékét őrző múzeum­­ Trianon következtében az új határainkon kívülre került. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum mellett több országos és országos gyűjtőkörű, a művelődési tárca mellett más minisztériumok (Honvédelmi, Közlekedési, Mezőgazdasági, Egészségügyi, stb.) által is működtetett szak­múzeum, valamint önkormányzati, alapítványi, egyházi és magánmúzeum létezik. A három, egymástól többé-kevésbé elkülöníthető gyűj­teménytípus (történeti, művészeti és termé­szettudományi tárgyi anyag) közül a történeti műtárgyak együttese a legáttekinthetetle­­nebb. A Magyar Nemzeti Múzeumnak szinte valamennyi gyűjteménye átfedésben van több más múzeum gyűjteményével. Ezt termé­szetesnek kell mondanunk, mert a Nemzeti Múzeum gyűjtési köre a magyar föld és nép történetére vonatkozó emlékanyag. A szak­múzeumok anyaga pedig ennek egy-egy ága; tulajdonképpen ezek összessége jelentené a Magyar Nemzeti Múzeumot. A Magyar Nemzeti Múzeum a XIX. szá­­ m1

Next