Magyar Múzeumok, 2005. 1. szám (Vol. 11.)

MŰHELY - Juhász Sándor: "...Nyiss nekem tért!": rekonstrukció és területhasznosítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Ml IHK LY „...Nyiss nekem tért!” Rekonstrukció és területhasznosítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Juhász Sándor Bármit is hirdet a korszellem, amennyiben műemléképület helyreállításáról, bővítéséről van szó, lehetőségeink sajnos végesek. Ahol megálljt parancsolnak a négyzetméterek, ott új tereket nyithat a kreatív gondolkodás, a precíz tervezés, kivitelezés és nem utolsósor­ban a végeredményt egészben is látni képes területhasznosítási koncepció. A múzeumi élet legaktuálisabb kihívásainak egyike, hogy minél több és színesebb kulturális/szakmai rendezvénynek, programnak adjanak otthont a közgyűjtemények is. Az oktató, népszerűsítő sorozatok, a legifjabbaknak szóló történelmi témájú bábelőadások ugyanúgy megkövete­lik a helyüket, mint a tudományos előadások, konferenciák, kávéházi estek, koncertek, múzeumpedagógiai foglalkozások. Ha visszatekintünk az elmúlt másfél évti­zedre, minden elképzelést felülmúlt az a vál­tozás és - elfogultság nélkül mondhatjuk - kiteljesedés, mely újjávarázsolta, valóban XXI. századi közgyűjteménnyé, kiállítási hely­színné formálta a több mint százötven éves épületet. A főbb állomások mindannyiunk számára emlékezetesek: a Magyar Nemzeti Múzeum teljes rekonstrukciója során 1996-ra elkészült a Magyarország történetét bemutató állandó kiállítás, mely 2500 m2-en vezeti a láto­gatót dicsőséges és viharos évszázadokon át. Az átadással nem ítéltetett mozdulatlanságra a tárlat, hiszen a közelmúltban a múzeum „Tapintva láss" programjának keretében látó és segítséggel élő közönségünk egyaránt birtokba vehette a középkori tárlat anyagából válogatott érinthető műtárgymásolatokat, és a hozzájuk kapcsolódó magyarázó, ismertető feliratokat, melyek Braille-írással is elkészültek. Régi pompájában csodálhatjuk ismét a múzeum reprezentatív belső tereit, vala­mint az újjászületett állandó régészeti kiállí­tást, mely Európában is egyedülálló, gazdag leleteit interaktív formában mutatja be az érdeklődőknek. A belső udvarok alatt új terek nyíltak, közük a Római kori kőtár, ahol hónap­ról hónapra neves művészek lépnek fel a Lapidárium Kávézó estjein. Elmondhatjuk: a nehezén túl vagyunk, de korántsem készen. 2005-ben két új térrel gazdagodik a Magyar Nemzeti Múzeum. A Pollack-csarnok az épü­let Múzeum utca felőli bejáratának átalakí­tásából bontakozott ki. Jellegzetes oszlopai klasszicista hangulatot árasztva törik meg a teret. A programok tervezésénél az volt a célunk, hogy minél szélesebb közönség szá­mára tudjunk kellemes és hasznos elfoglaltsá­got nyújtani. Január-február hónapban három szombat délutánon a nagyobb ovisokat és a kisiskolásokat vártuk szüleikkel együtt nívós bábelőadásokra, ahol megismerkedhettek pl. a kuruc-labanc korból a furfangos csodadok­torokkal, de találkozhattak Mátyás királlyal és az ő elmaradhatatlan udvari bolondjá­val is. A darabok kiválasztásakor lénye­ges volt számunkra, hogy­ történelmi témájú előadások kerüljenek bemutatásra, a gyere­kek érdeklődését ezáltal is felkeltve a régmúlt korok iránt. Aki kedvet érzett hozzá, az szülei­vel a bábelőadás után elsétálhatott a történeti kiállítás megfelelő termébe és egy kicsik­nek szóló, rövid játékos feladatlap segítségé­vel belekóstolhatott a korszakhoz kapcsolódó kiállítási részbe is. 2003 őszén a Rákóczi kiállítás kapcsán érdekes kísérletbe fogtunk, zenés tárlat­­vezetéseket hirdettünk. Mivel nagy volt az érdeklődés, és a visszajelzések alapján sikeres volt a program, most a Pollack-csarnok adott­ságait kihasználva a 8-12. osztályos korosz­tálynak hirdettük meg újra ezt a lehetőséget. Két időszaki kiállításunk is állt január-február hónapban, „Az szép szabadságra, magyar­ság javára” című, Bocskai Istvánnal és korával foglalkozó tárlat, valamint a „Fényes kantár, míves nyereg” című bemutató, melyen XVI­XVII. századi fejedelmi fegyvereket és főúri lófelszereléseket állítottunk ki. A bejelentke­zett csoportok először egy tárlatvezetésen vettek részt a kiválasztott kiállításban, majd a Pollack-csarnokban eredeti hangszerek csen­dültek fel, és a résztvevők bepillanthattak Bocskai vagy Bethlen Gábor korának zenei kultúrájába. A kor hangulatát többek között a hajdúk nevében írt köszöntővers (Az szép sza­badságra...) közismert sorai, a végvári vitézek életéről tanúskodó dalok, vagy a fejedelem halálára szerzett keserves ének idézték fel. A teljes program hossza kb. 70 perc volt. A történelem iránt érdeklődő középiskolás diákoknak hirdettük meg márciustól szom­bat délelőttönként a Réges-régen a Kárpát­medencében - Történelem a tárgyi források tükrében című sorozatunkat. Igen fontos­nak tartjuk, hogy az új terek létrejöttével, egyre több, a XXI. századi középiskolások számára is vonzó programot biztosítsunk. Ennek egyik lényeges pontja a műtárgyakkal és műtárgymásolatokkal való személyes talál­kozás lehetősége. Mindannyian tudjuk, hogy számos gyűjteményben vannak olyan tárgyak, amelyek soha nem fognak kiállításra kerülni, a raktárban “halnak meg”. Ezeket szeret­nénk „élővé" tenni, és megfelelő körülmények Bábelőadás a PoHack-csarnokban Puppet show in the Pollack Hall 23

Next