Magyar Múzeumok, 2005. 1. szám (Vol. 11.)

KIÁLLÍTÁSOK - Tiszavári Eszter: Magyar csipkék: az Iparművészeti Múzeum kiállítás-sorozata

58 Magyar csipkék Az Iparművészeti Múzeum kiállítás-sorozata Tiszavári Eszter Az Iparművészeti Múzeum „Maga csipke és a karcagi csipketelep'’ című kiállítása 2004- ben immár harmadik „ A magyar csipke múltja és jelene” című sorozatban. A gondolat, hogy évente önállóan mutassuk be látogatóinknak a magyar csipkéket, már az 1990-es évek­ben megfogalmazódott, de a konkrét meg­valósításhoz csak 2000-ben kezdhettünk. A sorozat ötlete többféle indok egymáshoz rendeződésének eredménye. Az egyik a történelmi távlat. Több mint száz éve, hogy a csipkedivat reneszánszát élte Európában - lakásdíszítő­ elemként alkalmazva és a női viselet kiegészítőjeként egyaránt viszont a gépi csipke komoly térhódítása jelle­mezte a XIX. század végét. A XX. század leg­elején tőlünk nyugatra és Magyarországon is kezdték újra felfedezni s hangoztatni a kézi munkával előállított darabok különleges érté­két és szépségét, éppen a gépi csipke térhódí­tásának ellensúlyozására, és nem utolsósorban gazdasági okok miatt fellendült a nő­i munká­nak ez az ága. „Általában szerte az ország­ban mindenfelé sok történt az utóbbi évtizedek folyamán a csipkeipar emelésének érdekében. E nagyfontosságú munkában a kereskedelmi és kultuszminisztérium vezéremberei vesznek részt, támogatva a magyar társadalom számos, lelkes tagjai által. Nagy jelentőségű e téren az az akc­ió, melyet a nemrégen megalakult Háziipari Szövetséggel egyetemben az Iparművészeti Iskola megindított. Külön háziipari osztálylyal gyarapodva, tanítani fogja a háziipar minden ágát, azonfelül a rajzol, stíltant és tervezést. A szövést, hímzést, zsubrikálást, halast és vert csipkét. Szaktanítónőket és munkavezetőnőket fog kiképezni. A szaktanítónők vándortanfo­lyamok tartására kiküldetnek és a­hol ezek sikerülnek, állandó munkatelepeket szerveznek. Azon belü­l mindenütt az országban iskolákat állítanak fel, hol a magyar nők a csipkekészí­tés mindenik válfaját elsajátíthatják” - írta a magyarországi helyzetről Sárosi Bella 1909- ben. A nagy lelkesedéssel megindult mozga­lom a XX. század első felében olyan sajátosan magyar csipkéket hozott létre, melyek ebből a távlatból már megérdemelnek egy-egy komo­lyabb összefoglalást, önálló bemutatást, alkal­mat adva a megismerés­re az összehasonlítás lehetőségére is. A másik indok, hogy szerettük volna felso­rakoztatni a magyar múzeumlátogatók szá­mára a múlt század első felében még virágzó, mára már majdnem feledésbe merült női kézműipar eme gyönyörű termékeit, egyben büszkén megmutatni a külföldi látogatóknak ezeket a hungarikumokat. A sorozat címében megfogalmazott múlt és jelen úgy értendő, hogy az éppen kiállított csipke napjainkban készült darabjait és mai művelőit is bemutat­juk a kiállításokon. Csak néhányan vannak, de ők őrzik és adják tovább a technikát és a motí­vumokat a még fiatalabbaknak. Merthogy van­nak fiatalok is a csipkét horgoló, varró vagy csipkeverő nők között. A tárlatok kísérő ren­dezvényeként bemutatókat tartanak, a látoga­tók megnézhetik a kiállított csipkék készítését, az érdeklődőknek pedig szívesen meg is tanít­ják az alapokat az asszonyok. A harmadik indok szorosan hozzátartozik az előző gondolathoz. Az utóbbi időben kevés olyan kiállítás volt látható az Iparművészeti Múzeumban, amelyik a látogatóknak azt a réte­gét célozta volna meg, amelyik a kézm­unka iránt érdeklődik. A kézműiparnak ez az ága két­ségtelenül a népművészet és az iparművészet Móga-csipke a kiállításból - Móga-facework from the exhibition A magyar csipke múltja és jelene II. HUNNIA CSIPKE Kiállítás Fáy Áladát­né Edvi Illés Gizella.­­ Edvi Illés Ilona, Ónodi Szabó Sándorné Fáy Ildikó és a kórósul­csai műhely vert csipkéiből, valamint az Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményének és künyvtárának anyagából Iparművészeti Múzeum 2003. augusztus 15 - november 10. A magyar csipke múltja és jelene III. Maga csipke és a karcagi csipketelep Kiállít«! Mueané Reguiy Margit hagyatékát magason lóglak' magtingyfijiemémWI. Pináimi Snós Gyöngyi gyújtm­wnycWI­­S munkáiból, l.enmuu Zoliim* ,ből. valamuw az Iparnűvészeti Múzeum l­Milgyű­lem­én­yenek es Iparművészeti Múzeum 2004. augusztus 25­-2004. január 16.

Next