Magyar Múzeumok, 2005. 4. szám (Vol. 11.)
SZÁMVETÉS - Kovács Judit: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, Budapest
42 (Kis Jankó Bori, Gerencsér Sebestyén, Kapoli Antal, stb.) és kiállításokat. - A HISZÖV és a Népművelési Intézet tanfolyamokat, továbbképzéseket szervezett (Népművészeti Akadémia), melyekhez kiadványokat jelentetett meg. - Kezdeményezte és folyamatosan szervezte a NIT népművészeti gyűjteményét, mely ma már közel tízezer (!) pótolhatatlan értékű tárgyat tartalmaz. - Kezdeményezte és támogatta a népművészeti tájházak hálózatának kiépítését szerte az országban. - Kecskemét várossal együttműködve 1984- ben létrehozta Kecskeméten a Népi Iparművészeti Múzeumot, mint múzeumi kiállítóhelyet, mely ma is látogatható. A NIT éveken keresztül alkotói támogatásban részesítette a kiemelkedő tehetségű alkotókat, akiknek a munkáit gyakran önálló kiállításokon mutatták be. Ezt a folyamatosan eredményesen működő tevékenységet, mely kétségtelenül élvezte a NIT vezetőin keresztül az akkori politikai vezetés erkölcsi és anyagi támogatását, a rendszerváltás alapjaiban változtatta meg. Miniszteri rendelet intézkedett arról, hogy 1982-től a HISZÖV megszűnt, az általa felügyelt szövetkezetek különböző gazdasági okok miatt elsorvadtak, az értékesítő üzlethálózat magánerők kezébe került, melyek azt felszámolták. 1992-ben a NIT megszűnt, mint önálló jogi szervezet, feladatainak egy részét a Magyar Művelődési Intézet szervezeti állományába sorolt osztály vette át, mely szervezi a népművészeti tárgyak állami minősítését, kezeli a NIT gyűjteményét és rendezi az országos pályázatokat.” (Elhangzott a NIT 50 éves évfordulóján.) A történethez annyi még hozzátartozik, hogy 1992 óta alig volt gyűjteménygyarapítás, a nyilvántartás sem felel meg a múzeumi követelményeknek, nincs tudományos leírás, nem publikálták az anyagot, de múzeumi tevékenységre nem is volt elkülönített költség, kivéve a kecskeméti kiállítóhely kis mértékű támogatását. 2004 júliusától „A népi iparművészet területén jelentkező állami feladatokat a nemzeti kulturális örökség minisztere a Hagyományok Háza útján látja el” (114/2004. /1028/ Kormányrendelet). A népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának részletes szabályait a 12/ 2004. (V21.) NKÖM rendelete tartalmazza, így feladatkörébe tartozik: a népi iparművészeti alkotások minősítése, zsűrizése; „Népi Iparművész” minősítő cím adományozása; a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum - országos gyűjtőköri, szakmúzeum - fenntartása, állománygyarapítása, gyűjteményének gondozása; az országos népi iparművészeti pályázatok kiírása, a pályamunkák minősítése, valamint a pályamunkákból készült kiállítások rendezése; a magyar népi iparművészet értékeinek megőrzése és népszerűsítése itthon és külföldön. A Népi Iparművészeti Osztály munkáját segíti a Népi Iparűvészeti Tanácsadó Testület (NITT). Mint a rendeletből is kiderül, az osztályhoz tartozik a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum - ma, a revízió után már tudjuk - 8400 tárgygyal rendelkező, országos gyűjtőkörű szakmúzeuma. A gyűjtemény alapjait a 60-as években rakták le, s 1984-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Kecskeméten, mint a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum kecskeméti kiállítóhelye, ahol jelenleg 1437 tárgy van letétben a budapesti gyűjteményből (kerámia, faragás, textil, kismesterségek tárgyi anyaga). (Működési engedélyében is így szerepel: „Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Kiállítóhelye”, anyakönyvi száma Kh/281.) Közel 2200 tárgy vidéki tájházakban, faluházakban került elhelyezésre, melynek fellelése és számbavétele is 2004 júliusától kezdődött. Ma a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum letéti gyűjteményei az országban az alábbi helyeken találhatók: Kiskunhalas, Csipkeház (csipke); Zalakaros, Művelődési Központ (faragás, szőttes); Hajdúszoboszló, Tájház (hímzés, szőttes, faragás, kerámia); Karcag, Kántor Sándor Fazekasház (kerámia), Karcag, Dísztál, Karcag Adorned bowl, Karcag Dísztál, Karcag Adorned bowl, Karcag