Magyar Múzeumok, 2007. 4. szám (Vol. 13.)

2007 / 4. szám - MŰHELY - Ittzés Mihály: A kecskeméti Kodály Intézetről

MŰHELY A kecskeméti Kodály Intézetről Ittzés Mihály Egy városban, amilyen Kecskemét is, ahol kevés a városképet meghatározó igazán régi (értsd több száz éves) épület, külö­nösen becsben kell tartani a keveset, ami megmaradt. A „híres városban” ezek kö­zé tartozik a Kerényi József tervei alapján megújított-visszaalakított hajdani ferences kolostor, a Kodály Intézet otthona (Kecske­mét, Kéttemplom köz 1.). Az újjávarázsolt épület avatása, a Kodály Intézet megnyitása 1975 szeptemberében nemcsak a két éves restaurálási munka le­zárását, hanem jóval régebb óta dédelgetett - időközben persze sok változáson átment - terv (sőt tervek) megvalósulását jelentet­te. A XVIII. század első felében, több lép­csőben felépített hajdani rendház a város szívében mindenképpen ideális helynek kí­nálkozott a Kodály Zoltánné és a város ve­zetőinek megbeszélésein körvonalazódó leendő intézmény számára. A magyar zenei nevelés iránti nemzetközi érdeklődést is fi­gyelembe véve, végül 1973-ban miniszteri rendelettel alapították meg a magyar és ki­emelten a külföldi zenetanárok továbbkép­zését végző Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet, mely 2005 óta a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem intézménye. Az ok­tatási programokban kezdettől fogva érvé­nyesül a megőrzés-átadás-megújítás elve. Ezúttal azonban a megőrzésnek és bemu­tatásnak más formáiról szólunk. A Kodály útmutatása nyomán, sokak Kodály otthonában feleségével, Péczeli Sa­roltával Kodály at home with his wife, Sarolta Péczeli Fotó - Photo: Kertész Gyula Képek a Kodály Archívum gyűjteményéből Photos from the collection of the Kodály Archive „Visszanézni megtett útra, akár hegyek közt, akár az életben, nem szerettem soha. Mindig csak arra néztem, ami előttem volt” - írta Kodály, összegyűjtött írásainak, a Vissza­tekintésnek előszavában. S ha most mi, e ki­állításon, látszólag a „megtett útra” nézünk vissza, Kodály példájából mégis előttünk ál­ló küzdelemhez merítünk erőt. Küzdelem­hez a műveltségben és emberségben meg­újult Magyarországért. Azért, hogy tisztán énekelhessük egy szólamát annak a Kodály megálmodta „kozmikus karműnek”, mely­nek jeligéje: Örvendjen az egész világ! A Look Into the Workshop Zoltán Kodály Memorial Museum and Archives In the spring of 1990 one of the most important artistic workshops of Hungarian music opened up for visitors in a state which was left almost intact after it was abandoned by the artist. Zoltán Kodály lived in the flat between October, 1924 and his death in March, 1967. The flat was filled with the memories of the several trips to the Hungarian villages where he had collected folk music and songs and also the memories of his career as a composer and teacher. The Kodály Archives were founded by his widow, who enthusiastically and thoroughly collected everything that was connected with the Master. The foundation of the Kodály Memorial Museum was motivated by the existence of the archives and also by the initiatives of the Kodály Institute of Musical Education in Kecskemét. In the flat many interesting objects and relics are displayed from the period, when the composer lived and worked here and also welcomed a lot of famous visitors; besides there is a room, where temporary exhibitions are arranged. odaadó munkája alapján kialakult magyar ének-zenetanítási módszerek és a történe­ti előzmények, majd a nemzetközi adaptá­ciók anyagai - szakkönyvek, tankönyvek, kották, kéziratok, hangzó és képi doku­mentumok -, amelyeket az intézmény Ze­nepedagógiai Archívuma őriz, közvetlenül is szolgálják az oktatást, de a kutatóknak is hozzáférhetők. Gazdag, sok szempont­ból muzeálisnak tekinthető anyag gyűlt, s gyűlik itt. Többnyire ajándékozás útján ide került különgyűjtemények teszik még ze­netörténeti szempontból is figyelemre mél­tóvá az állományt. Neves művészek és ze­nepedagógusok adományai, hagyatékai, s természetesen az intézet működésé­vel összefüggő dokumentumok állnak az érdeklődők rendelkezésére. Csak néhány 9

Next