Magyar Múzeumok, 2007. 4. szám (Vol. 13.)
2007 / 4. szám - MŰHELY - Szőnyi Erzsébet: Kodály Zoltán és a zenei nevelés
MŰHELY Jean Sinor, a Bloomington-i Egyetem (USA) tanára következett, jelenleg Gilbert De Greeve, belga zongoraművész, az Antwerpen-i Zeneakadémia volt igazgatója a Társaság elnöke. Az IKS kétévenként a világ különböző országaiban nemzetközi szimpóziumot tart. A Társaság székhelye Budapesten van. Központja a Kodály Múzeum, mely a Mester régi lakóhelyén található, ugyanott van a Kodály Archívum is. Ugyancsak Kodály Archívuma működik a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben, valamint olyan - a világon egyedülálló könyvtár, mely minden országból összegyűjti Kodály zenepedagógiai eszméinek helyi alkalmazását. Az Intézet 1975 óta kétévenként nemzetközi szemináriumokat tart. A Magyar Kodály Társaság 1978-ban alakult meg, budapesti központtal, több vidéki városban tagszervezetekkel rendelkezik. A Magyar Kodály Társaság első elnöke Szokolay Sándor Kossuth díjas zeneszerző volt, több mint egy évtizedig állt a Társaság élén, őt követte dr. Bónis Ferenc zenetörténész, a tudományok doktora. Jelenleg az elnök e sorok írója. A Magyar Kodály Társaság rendszeresen ápolja a Mester emlékét koncertekkel, tudományos konferenciákkal, és együttműködik a Nemzetközi Kodály Társasággal. A magyar zenei nevelésnek - benne Kodály Zoltán centrális szerepével - a „Kodálymódszer” nevet a külföldiek adták, látván, hogy zenei nevelésünk alaptézisei a világhírű zeneszerzőtől és tudóstól származnak, s hogy kompozícióinak, útmutatásainak százait használjuk kezdettől a zeneoktatásban. Míg élt, személyes jelenléte mindig inspiráló hatású volt az egyszerű iskolai nevelő számára éppúgy, mint a zenei pályára készülő fiatal növendékek közösségében. Aki ma hazánkban zenét tanít, mind kissé Kodály tanítványának mondhatja magát. Sokan őriznek egy kézfogást, egy autogrammot, egy kritikát, egy-két bíztató mondatot, vagy dorgálást tőle, amit most az idő útravalóvá formált. És ezrekre megy azoknak a száma, akik mint gyermekek, ifjak vagy felnőtt kórustagok a jelenlétében muzsikálhattak, és emlékeznek még személyes megjelenésének lenyűgöző szuggesztivitására. Ez a személyes jelenlét nem múlt el halálával, hanem tovább él azokban, akik találkoztak vele, és tovább él műveiben, ha felcsendülnek. Az idelátogató külföldi vendégek közül sokan mondják, hogy zenepedagógiánk alapja már nem is módszer, hanem inkább filozófia. Kodály tanítása arról, hogy mi a zene szerepe a társadalomban, a gyermek, az ifjú és a felnőtt életében: „Utóvégre lehet élni zene nélkül is, a sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken" (1955). Zoltán Kodály and Musical Education The author, Erzsébet Szőnyi was one of Kodály’s students, also a renowned composer and professor of music, the author of numerous publications. Kodály, who had the idea of what later became known as the „Kodály-method” all around the world, laid the foundation of music education for several generations. Although many changes have taken place since he recognised the importance of the availability of music to everyone, regardless of musical talent, family or geographical background, the main characteristics of the method remained the same. Kodály considered music education even more important than his own career as a composer. His publications that have helped several generations to learn and practice music and singing are widely used even today. It is often said that the method is more of a philosophy than just a methodology for teaching singing and music. Tanítványai körében 1953-ban (balról jobbra: Gábry György, Hotter Péter, Székely András, Vikár László, Pernye András, Kárpáti János, Bónis Ferenc, Hegyi Erzsébet, Olsvai Imre, Kodály Zoltán, Tóth Margit) Among his disciples (from left to right: György Gábry, Péter Hotter, András Székely, László Vikár, András Pernye, János Kárpáti, Ferenc Bónis, Erzsébet Hegyi, Imre Olsvai, Zoltán Kodály, Margit Tóth) 17