Magyar Múzeumok, 2007. 4. szám (Vol. 13.)

2007 / 4. szám - MŰHELY - Szőnyi Erzsébet: Kodály Zoltán és a zenei nevelés

MŰHELY Jean Sinor, a Bloomington-i Egyetem (USA) tanára következett, jelenleg Gilbert De Gre­­eve, belga zongoraművész, az Antwerpen-i Zeneakadémia volt igazgatója a Társaság el­nöke. Az IKS kétévenként a világ különböző országaiban nemzetközi szimpóziumot tart. A Társaság székhelye Budapesten van. Köz­pontja a Kodály Múzeum, mely a Mester régi lakóhelyén található, ugyanott van a Kodály Archívum is. Ugyancsak Kodály Archívum­a működik a kecskeméti Kodály Zoltán Zene­­pedagógiai Intézetben, valamint olyan - a vi­lágon egyedülálló könyvtár­­, mely minden országból összegyűjti Kodály zenepedagógi­ai eszméinek helyi alkalmazását. Az Intézet 1975 óta kétévenként nemzetközi szeminári­umokat tart. A Magyar Kodály Társaság 1978-ban ala­kult meg, budapesti központtal, több vidé­ki városban tagszervezetekkel rendelke­zik. A Magyar Kodály Társaság első elnöke Szokolay Sándor Kossuth díjas zeneszerző volt, több mint egy évtizedig állt a Társaság élén, őt követte dr. Bónis Ferenc zenetörté­nész, a tudományok doktora. Jelenleg az el­nök e sorok írója. A Magyar Kodály Társa­ság rendszeresen ápolja a Mester emlékét koncertekkel, tudományos konferenciákkal, és együttműködik a Nemzetközi Kodály Tár­sasággal. A magyar zenei nevelésnek - benne Ko­dály Zoltán centrális szerepével - a „Kodály­­módszer” nevet a külföldiek adták, látván, hogy zenei nevelésünk alaptézisei a világhí­rű zeneszerzőtől és tudóstól származnak, s hogy kompozícióinak, útmutatásainak száza­it használjuk kezdettől a zeneoktatásban. Míg élt, személyes jelenléte mindig inspiráló ha­tású volt az egyszerű iskolai nevelő számá­ra éppúgy, mint a zenei pályára készülő fiatal növendékek közösségében. Aki ma hazánk­ban zenét tanít, mind kissé Kodály tanítvá­nyának mondhatja magát. Sokan őriznek egy kézfogást, egy autogrammot, egy kritikát, egy-két bíztató mondatot, vagy dorgálást tő­le, amit most az idő útravalóvá formált. És ezrekre megy azoknak a száma, akik mint gyermekek, ifjak vagy felnőtt kórustagok a jelenlétében muzsikálhattak, és emlékeznek még személyes megjelenésének lenyűgöző szuggesztivitására. Ez a személyes jelenlét nem múlt el halálával, hanem tovább él azok­ban, akik találkoztak vele, és tovább él műve­iben, ha felcsendülnek. Az idelátogató külföldi vendégek közül so­kan mondják, hogy zenepedagógiánk alapja már nem is módszer, hanem inkább filozófia. Kodály tanítása arról, hogy mi a zene szere­pe a társadalomban, a gyermek, az ifjú és a felnőtt életében: „Utóvégre lehet élni zene nél­kül is, a sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezé­be kapja a jó zene kulcsát s vele a rossz ze­ne elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken" (1955). Zoltán Kodály and Musical Education The author, Erzsébet Szőnyi was one of Kodály’s students, also a renowned composer and pro­fessor of music, the author of numerous publica­tions. Kodály, who had the idea of what later be­came known as the „Kodály-method” all around the world, laid the foundation of music education for several generations. Although many changes have taken place since he recognised the impor­tance of the availability of music to everyone, re­gardless of musical talent, family or geographical background, the main characteristics of the meth­od remained the same. Kodály considered mu­sic education even more important than his own career as a composer. His publications that have helped several generations to learn and practice music and singing are widely used even today. It is often said that the method is more of a philoso­phy than just a methodology for teaching singing and music. Tanítványai körében 1953-ban (balról jobbra: Gábry György, Hotter Péter, Székely András, Vikár László, Pernye András, Kárpáti János, Bónis Fe­renc, Hegyi Erzsébet, Olsvai Imre, Kodály Zoltán, Tóth Margit) Among his disciples (from left to right: György Gábry, Péter Hotter, András Székely, László Vikár, András Pernye, János Kárpáti, Ferenc Bónis, Er­zsébet Hegyi, Imre Olsvai, Zoltán Kodály, Margit Tóth) 17

Next